A frontra vezényelt orosz tartalékosok fegyverei közül sok alig működik, a cseh kormányfő Kijevbe látogatott

Miután orosz rakétatámadások miatt Kijevben jelentős kár érte az energetikai infrastruktúrát, sokan áram és/vagy víz nélkül maradtak az ukrán fővárosban, ezért sokan közkutakból töltötték fel a palackjaikat.

Kijevben mintegy 270 ezer lakás maradt áram nélkül az orosz rakétatámadások után hétfőn – közölte Vitalij Klicskó kijevi polgármester, hozzátéve, hogy a fővárosi fogyasztók 40 százaléka vízellátás nélkül maradt.

A város keleti partjának vízellátását már helyreállították, a nyugati partján pedig folyamatban vannak a helyreállítási munkálatok – írta a Telegramon Klicskó.

„A mérnökök azt tervezik, hogy este 9-10 óra körül stabilizálják az áramellátás helyzetét” (…) „De még a helyreállítás után is áramszüneteket fognak alkalmazni, mert a helyzet nehéz” – vezette le a kijevi polgármester.

(CNN)

Az Európai Bizottság további 100 millió eurót (mintegy 40 milliárd forint) bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó országok közül hét EU-s tagország számára. A uniós forrásból Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia kap – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

Az első, 248 millió eurós részletet májusban juttatták az ukrajnai háború öt frontországa, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára – írja az MTI.

A hétfőn megítélt újabb támogatási összeg az érintett tagállamokat abban segíti, hogy továbbra is segítséget nyújthassanak az ukrajnai menekülteknek, például élelmet és szállítást biztosíthassanak számukra. A közlemény kiemelte: mivel a civil szervezetek és a helyi, valamint regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségnyújtásban, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós finanszírozásból az érintett szervezetek és hatóságok is részesüljenek.

A teljes 400 millió eurós támogatási keret fennmaradó 52 millió eurós összegét később, az esetlegesen felvetődő sürgősségi igények kielégítésére fordítják majd, például szállások kialakítására, pszichológiai segítségnyújtásra az Ukrajnából menekültek számára – tették hozzá.

(MTI)

Donald Trump korábbi amerikai elnök megosztotta azt a Szijjártó Péterrel készült amerikai interjút, amiben a magyar külügyminiszter arról beszélt, szerinte ha Trump megnyerte volna a legutóbbi amerikai választásokat, akkor az orosz-ukrán háború nem tört volna ki. Szijjártó a Daily Callernek adott interjúban pár nappal ezelőtt Trump mellett Merkel korábbi német kancellárt is dicsérte, úgy véli, ha most is ők lennének hatalmon, nem tört volna ki a háború. (Erről Szijjártó nem beszélt, de érdemes megjegyezni, hogy Trump és Merkel is jobboldali vezető volt, tehát valamivel közelebb állt a politikájuk a Fideszéhez, míg Biden és a mostani német kancellár, Olaf Scholz a baloldali-liberális oldalról érkeztek, ez is része lehet Szijjártó negatív véleményének.)

Trump tehát most megosztotta a Szijjártóval készült interjút, és annyit fűzött hozzá: „100% correct”, vagyis messzemenőkig egyetért a magyar tárcavezető véleményével. Mivel a Twitter felfüggesztette Trump fiókját, ezt a posztot a volt amerikai elnök egy csak az USA-ban elérhető felületen, a beszédes nevű „Truth Social”-ön osztotta meg. Trump egyetértő posztjához Szijjártó annyit fűzött hozzá: „Ugye…”

Kijevet ma is több robbanás rázta meg, az oroszok rakétákkal lövik a város energetikai infrastruktúráját. Eközben a cseh miniszterelnök az ukrán fővárosba látogatott. Petr Fiala a Twitteren azt írta: „Az ukránok nemcsak a hazájukért, hanem egész Európáért harcolnak, továbbra is támogatnunk kell őket.” A cseh kormányfő az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Szmihallal is találkozott Kijevben.

(Guardian)

Oroszország október közepe óta több ezer mozgósított tartalékost vezényelt az ukrajnai frontokra, de ezek sok esetben gyengén felszerelt egységek – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába.

Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A hírszerzési értesülés szerint e fegyverek közül sok alig működőképes a tárolás rossz körülményei miatt. Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK-74M vagy AK-12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell.

A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett elemzésében.

(MTI)

A főleg energetikai – erőművek, elosztóközpontok – ellen irányuló reggeli orosz rakétatámadások nyomán Kijev nagyjából 80 százaléka vízellátás nélkül maradt – írja a BBC a város polgármesterére, Vitalij Klicskóra hivatkozva.

Az orosz hadsereg hétfőn összesen tíz ukrán régióban tíz létesítményt rongált meg rakétatámadások során. Az oroszok azt mondták, hogy katonai célpontokra lőttek, de az eltalált objektumok nagyja valójában valamilyen energetikai objektum volt. A támadásokban összesen legalább 13 civil megsérült – írja a BBC egy ukrán rendőrségi vezetőre hivatkozva.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a hétfői csapásokkal Ukrajna „katonai vezetési és energetikai rendszereit” vették célba. „Minden kijelölt objektumot eltaláltunk”, tette hozzá Oroszország.

Ukrajna szerint azonban Oroszország célpontja az energetikai infrastruktúra volt, szó sem volt „katonai létesítmények” megtámadásáról. Ukrajna emellett hozzátette, a kilőtt rakéták jelentős részét (korábbi közlések szerint több mint 50-ből 44-et) megsemmisítettek.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke közölte, hogy a támadások 10 ukrajnai régiót érintettek. 18 létesítményt károsítottak a rakéták, „legtöbbjük energiával kapcsolatos”, tette hozzá Smihal.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a hétfői csapásokkal Ukrajna „katonai vezetési és energetikai rendszereit” vették célba. „Minden kijelölt objektumot eltaláltunk”, tette hozzá Oroszország.

Ukrajna szerint azonban Oroszország célpontja az energetikai infrastruktúra volt, szó sem volt „katonai létesítmények” megtámadásáról. Ukrajna emellett hozzátette, a kilőtt rakéták jelentős részét (korábbi közlések szerint több mint 50-ből 44-et) megsemmisítettek.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke közölte, hogy a támadások 10 ukrajnai régiót érintettek. 18 létesítményt károsítottak a rakéták, „legtöbbjük energiával kapcsolatos”, tette hozzá Smihal.

A moldovai belügyminisztérium szerint az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta törmelékei a moldovai Naslavceában landoltak. A belügyminisztérium szerint ez az első átcsapás a szomszédba a háború kezdete óta.

Mint a minisztérium írja, a városban több ház ablaka is megsérült. A belügy elkerítette a törmelékekkel borított területet.

„Az orosz erők több mint 50 cirkálórakétát lőttek ki Ukrajna ellen, ezek közül 44-et megsemmisítettünk”

-közölte az ukrán légvédelem hétfőn. Hozzátették, Oroszország október 31-én reggel 7 órakor több hullámban indított rakétatámadásokat Ukrajna kulcsfontosságú intézményei ellen.

Az ukránok szerint a rakétákat a Kaszpi-tengertől és a Rosztovi régióból küldték, írja a CNN.

Törökország az oroszok tétovázásának ellenére is folytatja erőfeszítéseit a fekete-tengeri gabonaexport-ügylet érdekében, mondta Recep Erdogan török elnök azután, hogy Oroszország egy dróntámadásra hivatkozva kihátrált az ENSZ-Törökország-Oroszország által kötött gabonaüzletből.

Erdogan azt mondta, Oroszország lépései ide vagy oda, ők folytatni fogják “az emberiség szolgálatában” a gabonaüzlet lebonyolítását. Az üzletből való orosz kivonulásra reagált hétfőn Franciaország is, ők azt mondták, "azon dolgoznak, hogy Ukrajna szárazföldi utakon exportálhasson élelmiszer-ellátást", ne pedig a Fekete-tengeren keresztül". A francia mezőgazdasági miniszter, Marc Fesneau azt mondta,

“Továbbra is egy olyan rendszer kialakításán dolgozunk, amely nem Putyin jó, vagy adott esetben rossz akaratának kezébe ad minket.”

Olekszandr Kubrako ukrán infrastrukturális miniszter szerint hétfőn az orosz kilépés ellenére 12 hajó elhagyta a fekete-tengeri kikötőt.

A CNN szerint Ukrajna-szerte rakétatámadásokat jelentettek. A kijevi regionális államigazgatás, több kijevi politikus és civil, illetve a CNN is megerősítette, hogy hétfő reggel rakétákat lehetett hallani Kijevben, megszólaltak a légitámadási szirénák is a városban. Kijev egyes részein elment az áram és a víz is a támadások után.

Harkiv városában, a délkeleti Zaporizzsjában és a Cserkaszi régióban eközben azt jelentették ukrán tisztviselők, hogy kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekre támadtak orosz rakéták a területükön. Harkiv polgármestere szerint két rakéta csapódott egy létesítményükbe, a Cserkaszi régióban és Zaporizzsjában elment az áram a támadások után.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere a támadásokról úgy fogalmazott:

„Újabb orosz rakétatámadások érték Ukrajna kulcsfontosságú infrastruktúráját. Oroszország ahelyett, hogy a csatatéren harcolna, civilekkel harcol inkább.”

Lviv kormányzója azt írta, Lvivben óránkénti áramszünetet vezetnek be a támadások miatt, illetve

„A kritikus infrastrukturális objektumok elleni támadások miatt, amelyeket a terrorista állam követett el, rendkívüli áramszüneteket vezetnek be Ukrajnában.”

Több hajó vízen rekedt, miután Oroszország hirtelen visszalépett az ENSZ által közvetített gabonaexport-megállapodástól, azzal érvelve, hogy Krímben megtámadták fekete-tengeri flottáját.

Oroszország azt közlése szerint 16 légi és tengeri drón támadott orosz hajókra a krími Szevasztopoli-öbölben, szombat hajnalban. Az oroszok azt állítják, mind a kilenc drón megsérült, a hét tengeri közül pedig négy. Az orosz védelmi minisztérium úgy véli, a támadást Ukrajna hajtotta végre brit haditengerészeti szakemberek vezetésével. Hozzátették: úgy gondolják, ezek a meg nem nevezett brit egységek robbantották fel az Északi Áramlat vezetékeket is.

Az Egyesült Királyság tagadta az állítást, szerinte ez Oroszország arra irányuló kísérlete, hogy „elterelje a figyelmet az Ukrajna elleni illegális invázió katasztrofális kezeléséről”. Ukrajna nem cáfolta és nem erősítette meg, hogy elkövette volna a támadást, de azt állította, Oroszország maga hajtotta végre a támadást, hogy kiléphessen a gabonaüzletből. Zelenszkij szerint „Oroszország fiktív terrortámadásokat hajt végre saját létesítményei ellen”.

A támadásokról több, meg nem erősített felvétel kering a közösségi médiában. Ezek alapján a Guardian szerint Oroszország fekete-tengeri zászlóshajója, az Admiral Makarov megsérült a támadásban.

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításában. A vasárnapi teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a hétfőit pedig kezdjük el a legfontosabb vasárnapi fejleményekkel, címszavakban:

• Miután Oroszország felfüggesztette részvételét az ENSZ-szel hozott gabonamegállapodásban, Ukrajna szerint 218 gabonaszállító hajó mozgását blokkolta. Az amerikai külügyminiszter szerint így Oroszország fegyverként használja az élelmiszert. Estére az ENSZ, Törökország és Ukrajna 16 hajó mozgatási tervéről állapodott meg.
• Az oroszok azt állítják, kanadai drónokkal támadták a fekete-tengeri flottájukat.
• Az ukránok szerint az oroszok felrobbantottak egy hidat a luhanszki régióban.
• Zelenszkij szerint március óta 1031 ukrán szabadult ki az oroszok fogságából.
• Szijjártó Péter egy trumpista tévécsatornának azt mondta, ha Trump megnyerte. volna a választásokat, akkor a háború nem tört volna ki.
• Tízezrek tüntettek Prágában Ukrajna mellett.
• A britek ukrán újoncokat képeznek ki.
• Rémisztő, beteg embernek nevezte Putyint az Európai Központi Bank elnöke.
• Bombariadó szakította félbe a Sahtar Donyeck bajnoki meccsét.