Az USA szerint az oroszok fegyverként használják az élelmiszert, egy fontos luhanszki hidat robbanthattak fel az orosz erők

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap késő este arról beszélt, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz erők egy heves offenzíváját Donyeck régióban. Pontosabban azonban nem jelölte meg a helyszínt, csak arra utalt, hogy foglyokat is ejtettek.

Az ukrán rendőrség közben a Telegramján arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában is civil célpontokat támadtak Donyeck régió ukránok által ellenőrzött részén. Összesen 16 települést vettek tűz alá, köztük Avgyijivkát, Bahmutot és a hetekkel ezelőtt az ukránok által visszafoglalt Limant. A rendőrség szerint legkevesebb 22 épület megsemmisült, 108 embert menekítettek ki.

A frontvonalakat itt lehet megnézni az Institute for the Study of War térképein:

(Guardian, Sky News)

Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett, a félelem és a gyűlölet, a szélsőségek ellen. A „Csehország a félelem ellen. Megbirkózunk vele!” jelszó alatt megrendezett nagygyűlést a Millió pillanat a demokráciáért elnevezésű polgári mozgalom kezdeményezte. „Eljött az ideje, hogy kinyilvánítsuk szolidaritásunkat Ukrajnával. Meg kell mutatnunk, hogy a harminc éve kiharcolt demokratikus értékeinket nem hagyjuk elvenni, hogy nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni!” – mutatott rá Hana Trestíková cseh filmrendező, a tüntetés egyik szónoka. Ott volt többek között Milos Vystrcil, a szenátus elnöke is.

A tüntetés résztvevőihez videóüzenetben jelentkezett be Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége. „Nem fogjuk engedni, hogy Oroszország belerángasson minket és az egész világot a sötétségbe. A sötétség soha nem győz, amíg az emberek nem csukják be a szemüket a háborúval szemben, addig a fényünk soha nem alszik ki” – mondta. Arról is beszélt, hogy Oroszország ma már nem az ukrán hadsereg, hanem a civil ukrán társadalom ellen harcol. Bár az energetikai szektor elleni orosz támadások növelik a civil lakosság szenvedését, az ukránokat ezzel sem fogják megtörni, mondta.

Több felszólaló élesen bírálta a cseh kormány és az Európai Unió elleni pénteki prágai megmozdulást, amelyen Prága és Brüsszel Ukrajnát támogató politikáját támadták. A pénteki tüntetés, amelyet szintén cseh civilek szerveztek, szerintük ellentétes volt Csehország érdekeivel, Oroszország érdekeit szolgálta, és azok vettek rajta részt, akik bedőltek az orosz dezinformációs kampánynak. (MTI, Sky News)

Az ENSZ, Törökország és Ukrajna hétfőn megállapodott 16 hajó áthelyezésének tervéről. A hajók jelenleg török vizeken rekedtek, miután Oroszország visszalépett az ENSZ által közvetített gabonaexport-megállapodástól. Oroszország azzal indokolta a lépést, hogy a Krímben megtámadták fekete-tengeri flottáját.

Az isztambuli koordinációs központ (JCC), ahol orosz, ukrán, valamint török és ENSZ-személyzet dolgozik, közleményében azt írta, hogy a három delegáció megállapodott abban is, hogy hétfőn további 40 kifelé tartó hajónak biztosítanak ellenőrzést. A JCC szerint az orosz delegációt mindkét tervről tájékoztatták.

Korábban az ukrán infrastrukturális minisztérium azt állította, hogy Oroszország döntése miatt összesen 218 hajót „gyakorlatilag blokkoltak” az ország elhagyásában. Törökország és az ENSZ eredetileg segített a két országnak megállapodni a gabonakivitelről az ukrán blokád alá vont kikötőkön keresztül.

(Sky News)

Öt hét alatt képeznek ki ukrán katonákat hazájuk védelmére az Egyesült Királyságban, az újoncok jogi ismeretektől kezdve lövészeten át egészen a kiberbiztonságig terjedően kapnak felkészítést. A képzési programot olyan önkénteseknek indították, akik kevés vagy semmilyen katonai tapasztalattal nem rendelkezve csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz.

A brit védelmi minisztérium most részleteket is közölt a tantárgyakról, melyek a következők:

• fegyverkezelés,
• támadó és védekező taktikák,
• a fegyveres konfliktusok jogi környezete,
• lőtéri képzés és lövészet,
• járőrözési technikák,
• egészségügyi képzés (harctéri elsősegélynyújtás)
• védelmi feladatok bevetés közben,
• kiberbiztonsági tudatosság,
• vidéki környezetre való felkészítés.

2015 óta a britek az ukrán fegyveres erők több mint 22 ezer tagját képezték ki, az új képzési program ezt a munkát folytatja.

Azzal, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ENSZ égisze alatt tető alá hozott gabonamegállapodásban, tényleges is blokkolta az abban részt vevő 218 hajó mozgását – közölték az ukrán hatóságok Facebookon.

Mivel az orosz döntés következményeképp október 30-tól az ukrán fél nem kap engedélyt a közös koordinációs központtól a gabonafolyosón való biztonságos áthaladásra, 218 hajó kénytelen egy helyben rostokolni a jelenlegi helyén, köztük

• 95 megpakolt hajó már elhagyta az ukrán kikötőket, és ellenőrzésre vár,
• 101 hajó az ukrán kikötők bejáratánál várja az átvizsgálást,
• 22 megpakolt hajó pedig arra vár, hogy elhagyhassa az ukrán kikötőket.

Az ukránok azt írják, hogy a gabonafolyosó orosz blokádja már szeptemberben megkezdődött: az oroszok csökkentették az ellenőrzések napi számát, és lassították is a folymatot, ami miatt

176 hajóból álló sor alakult ki.

A júliusban aláírt megállapodás keretében már 9 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak Ukrajnából. A megállapodás eredetileg november 19-ig lett volna érvényben.

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint megtalálták és elemezték azokat a drónokat, amikkel megtámadták a Fekete tengeren a hajóflottájukat. A Guardian híre szerint arra jutottak, hogy Odessza környékéről indultak, és kanadai gyártásúak. Egy nappal korábban még azt közölte a minisztérium, hogy brit katonai szakértők segítségével támadták meg a Szevasztopolban állomásozó hajókat, amit a britek azonnal cáfoltak.

Múlt csütörtökön egy orosz minisztériumi szakértő, Ruszlan Puhov szólta el magát egy tévéműsorban az oroszok által bevetett iráni drónokról. „Csak ne kérdezzen túl sokat ezekről az iráni drónokról. Mindannyian tudjuk, hogy irániak, de a hatóságok nem akarják elismerni ezt.”

Szerhij Hajdaj, az oroszok által nagyobb részt megszállt luhanszki régió ukrán kormányzója szerint az orosz erők felrobbantották a Kraszna folyón átívelő egyik hidat a megye keleti részén, amivel szerinte az ukrán erők ellentámadását próbálják lassítani. A Sky News azt írja, hogy az orosz erők még szombaton Kreminnánál is felrobbanthattak egy másik hidat.

Heves harcok folynak a luhanszki régió keleti határánál, az ukrán erők az oroszok által elfoglalt Szvatove és Kreminna felé próbálnak előretörni.

Közben az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Harkiv, Herszon és Luhanszk megyékben is visszavertek ukrán támadásokat. A Reuters hozzátette, hogy nem tudja ellenőrizni a harctéri beszámolók hitelességét. (Sky News, Guardian)

Az Európai Unió arra szólította fel Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrán gabona Fekete tengeri exportjának felfüggesztéséről szóló döntését. A megállapodás felrúgása súlyosbítja a globális élelmiszerválságot. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Josep Borrell posztolt erről a Twitteren.

Lengyelország eközben jelezte, hogy európai partnereivel kész a segítségnyújtásra, hogy az alapvető áruk célba érhessenek. A lengyelek szerint ez az eset is alátámasztotta, hogy Moszkva nem hajlandó betartani semmilyen nemzetközi megállapodást.

„El kell mondanom, hogy van egy sejtésünk. Ez csak egy sejtés, nem tudom bizonyítani. De az a sejtésem, ha az elnökválasztás itt 2020-ban másképp alakult volna, akkor ez a háború talán nem tört volna ki” – mondta Szijjártó Péter az egyébként Donald Trumpot támogató amerikai One America News Network (OANN) nevű tévécsatornának. A külügyminiszter szerint nyugaton most gyenge vezetők vannak, de ha erősek lennének, akkor ők meg tudnák beszélni Putyinnal, hogy véget érjen a háború. Szóval Szijjártó arra jutott, „ha Trump elnök megnyerte volna a választásokat 2020 novemberében, akkor szerintem ez a háború nem tört volna ki”. (Erről már egyébként Orbán Viktor is beszélt tusványoson.)

Arról is beszélt még, hogy nemsokára lesz egy G20-as csúcstalálkozó, és ha ott lesz Joe Biden és Vlagyimir Putyin is, akkor Szijjártó szerint elég nehéz lesz megmagyarázniuk, miért nem találkoznak és beszélgetnek.

A külügyminiszter szerint a magyarokat például támadják és kritizálják, mert még mindig tartják a kapcsolatot az oroszokkal, de megmagyarázta, hogy ezt miért is teszik: „Nos, mi azért beszélünk az oroszokkal, mert Oroszország a valóság. Oroszország a valóság marad, függetlenül attól, hogy ez a háború hogyan végződik majd. Ha elvágjuk a kommunikációs vonalakat, akkor gyakorlatilag feladjuk a béke reményét”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök megbeszélhetik Oroszország biztonsági garanciáit. Egy ilyen tárgyaláshoz azonban a decemberi-januári állapotokhoz kellene visszatérni. Az oroszok azt követelték, hogy a NATO ne terjeszkedjen tovább, és hagyjon fel minden katonai tevékenységgel Ukrajna, Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén. Az USA és a NATO akkoriban ezt elutasította.

A jövő hónapban a világ legjelentősebb gazdaságainak G20-as csúcstalálkozóján Putyin és Biden is részt vesz. A Politico azonban arról számolt be, hogy az amerikai tisztviselők azon dolgoznak, hogy a két vezető útja ne keresztezze egymást. (Skynews)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint március óta összesen 1031 ukrán fogoly szabadult ki az orosz erők fogságából. „Senkit sem felejtünk, akiket Oroszországban vagy a megszállt területeken tartanak fogva, és mindent megteszünk, hogy mindenki hazatérhessen” – mondta. Zelenszkij azután beszélt erről, hogy szombaton újabb fogolycsere zajlott le: az oroszok 52 foglyot engedtek el, míg az ukránok 50 orosz foglyot adtak át. (Guardian)

„Az energiaválság hatalmas inflációt okoz, amit le kell győznünk. Putyin káoszt akar teremteni, és elpusztítani Európából, amennyit csak tud” – mondta az Európai Központi Bank elnöke Christine Lagarde egy televíziós műsorban. Az orosz elnököt beteg és rémisztő embernek nevezte, akit a gonoszság vezet, és akinek villanó fagyos szemei voltak a személyes találkozóikon.

Az euróövezetben 2009-ben volt utoljára olyan magas a kamat, mint most, és a csütörtöki emelést azért hajtották végre, mert az infláció ellen ez a leghatásosabb küzdelem. Az infláció ebben a térségben elérte a 10 százalékot.

Az ukrán focibajnokság augusztus végén elindult, a meccsek zárt kapusak, a 16 csapat az ország 4 városában játssza a találkozóit. A Bajnokok Ligájában érdekelt Sahtar Donyeck Lvivben lépett pályára, és játszott 2–2-es döntetlent az Olekszandrijával egy hosszúra nyúlt meccsen, mert légiriadó szakította félbe a küzdelmet.

A Sahtar a bajnokságban a második helyen áll, de ha legyőznék szerdán Varsóban a Lipcsét, akkor továbbjutnának a csoportjukból. A nyolc éve hontalan, mégis magas színvonalon teljesítő csapatról ebben a cikkben írtunk.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország fegyverként használja az élelmiszert azzal, hogy felfüggesztette részvételét az ENSZ égisze alatt tető alá hozott gabonamegállapodásban. Korábban Joe Biden amerikai elnök felháborítónak nevezte Moszkva lépését, amelyek egyes területeken a világban éhezéshez vezethetnek.

Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete viszont a Telegramon az amerikai reakciót nevezte felháborítónak. Szerinte semmi jele, hogy elítélnék „a kijevi rezsim felelőtlen lépéseit”. Azt is hozzátette, hogy brit katonai szakértők segíthettek megszervezni az oroszok által említett dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton arról számolt be, hogy Ukrajna támadást hajtott végre Szevasztopolban kilenc kamikaze drónnal és hét tengeri drónnal „a Fekete-tengeri Flotta hajói és polgári hajók ellen”. Az oroszok szerint mindegyik drónt sikerült megsemmisíteniük. Az ukránok visszautasították a vádakat, szerintük Oroszország támadta meg saját létesítményeit, hogy a „kitalált terrortámadásokra hivatkozva tovább zsarolhasson”.

A júliusban aláírt, ENSZ által tető alá hozott fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás keretében már több mint 8 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak Ukrajnából. A megállapodás eredetileg november 19-ig lett volna érvényben. (Reuters, Sky News)

• Fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna.
• Hétfőre kérték az ENSZ összehívását a Fekete-tengeri Flotta elleni támadással kapcsolatban az oroszok.
• Oroszország az ukrán dróntámadásra hivatkozva kilép a gabonamegállapodásból.
• Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az Északi Áramlat ügyét.
• Oroszország bejelentette, hogy kész 500 ezer tonna gabonát ingyen eljuttatni a legszegényebb országokba.
• Nagy-Britanniát vádolja Moszkva az Északi Áramlat vezetékeink rongálásával, a britek szerint ez óriási humbug.
• Eddig több mint 7000 milliárd forintnyi orosz vagyont zároltak az uniós szankciók során.
• Az oroszok arra figyelmeztettek, hogy csökkent a nukleáris küszöb az Európába telepítendő atomfegyverek miatt.
• Az esős, saras időjárás lassítja a katonákat Herszonban.
• Arról morfondíroztak az orosz közmédiában, hogy miért kéne megállni Munkácsnál vagy a magyar–ukrán határnál.
• A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálja, hogy gyártanak-e piszkos bombát az ukránok.
• Az ukrán hatóságok arra figyelmeztették a kijevieket, hogy hosszabb áramszünetekre kell felkészülniük a légitámadások miatt.

A szombati eseményekről szóló hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.