Oroszország az ukrán dróntámadásra hivatkozva kilép a gabonamegállapodásból

Oroszország és Ukrajna szombaton fogolycserét hajtott végre, mindkét fél több mint ötven katonáját kapta vissza – közölték orosz és ukrán vezetők.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetőségének tájékoztatása szerint ötvenkét ember térhetett vissza – katonák, tengerészek, határőrök, a nemzeti gárda több tagja és orvosok. Folyik a további fogolycserék szervezése – közölték a hírszerzésnél, de részleteket nem említettek. Az orosz védelmi tárca annyit közölt, hogy Ukrajna több mint ötven hadifoglyot adott át tárgyalások után.

(MTI)

Moszkva hivatalosan is értesítette António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy azonnal és határozatlan időre felfüggeszti a gabonaexportban való részvételét.

Egyúttal október 31-re, hétfőre kérték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a Fekete-tengeri Flotta hajói ellen intézett támadás kivizsgálásával kapcsolatban – számolt be szombaton Oroszország első helyettes képviselője, Dmitrij Poljanszkij.

„Tekintettel arra, hogy Ukrajna október 29-én támadást intézett a Fekete-tengeri Flotta azon hajói ellen, amelyek az ukrán gabonát szállító hajók biztosításában vesznek részt, értesítettük az ENSZ főtitkárát, hogy Oroszország felfüggeszti a programban való részvételét” – közölte a diplomata Telegram-csatornáján.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton arról számolt be, hogy Ukrajna támadást hajtott végre Szevasztopolban kilenc kamikaze drónnal és hét tengeri drónnal „a Fekete-tengeri Flotta hajói és polgári hajók ellen”. Az oroszok szerint mindegyik drónt sikerült megsemmisíteniük. A minisztérium közölte, hogy a támadás során két hajó kisebb sérüléseket szenvedett. Később az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy

határozatlan időre felfüggesztik a gabonaexportot, mivel nem képesek garantálni a kezdeményezésben részt vevő polgári teherhajók biztonságát,

tekintve, hogy a támadásban érintett hajók biztosították a mezőgazdasági termékek exportját lehetővé tévő „gabonafolyosót”. A júliusban aláírt, ENSZ által tető alá hozott fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás keretében már több mint 8 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak Ukrajnából.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közölte, hogy kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal, mivel létfontosságú, hogy minden részt vevő fél tartózkodjon a gabona- és műtrágyaexportot veszélyeztető lépésektől.

Az ukránok visszautasították a vádakat, szerintük Oroszország támadta meg saját létesítményeit, hogy a „kitalált terrortámadásokra hivatkozva tovább zsarolhasson”.

„Az orosz zsarolás primitívsége érhető tetten mindenben. Nukleáris zsarolás, zsarolás az energiával és az élelmiszerrel is”

– írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezető munkatársa a Telegramon.

Oroszország szombaton bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az Északi Áramlat gázvezeték robbantását és egy állítólagos dróntámadást a Krím félszigeten – írja a Guardian.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt írta a Telegramon: fel akarják hívni a nemzetközi közösség figyelmét az Oroszország ellen, Fekete- és Balti-tengeren elkövetett terrortámadások sorozatára.

Az említett támadásokról egyelőre nem szolgáltatott bizonyítékot az orosz fél.

Moszkva szombaton közölte, hogy a következő négy hónapban több százezer tonna gabonát tervez szállítani a legszegényebb országoknak Törökország segítségével.

A TASZSZ hírügynökség Dmitrij Patrusev mezőgazdasági miniszterre hivatkozva azt írja, hogy az ENSZ felügyelete alatt létrejött megállapodás keretében exportált élelmiszerszállítmányok fele a nyugati országokban landolt, és mindössze 3%-a jutott el a legszegényebb országokba. A megállapodást még júliusban írták alá, a cél az volt, hogy több millió tonna gabonát jutassanak ki a blokád alá vett ukrán kikötőkből.

„Oroszország mindig is megbízható partner volt és az is marad. Készen állunk arra, hogy ellássuk a világot a szükséges mennyiségű élelmiszerrel, készek vagyunk akár 500 ezer tonna gabonát is ingyenesen eljuttatni a legszegényebb országokba a következő négy hónapban. Ebben segítségünkre van megbízható partnerünk, Törökország is” – mondta Patrusev szombaton a Rosszija-24 tévécsatorna adásában.

A Világélelmezési Program szerint az ukrajnai háború súlyosbította a globális éhínséget, mivel a konfliktus miatt az élelmiszerek, az üzemanyag és a műtrágya ára is megemelkedett.

Nagyinterjút adott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a TSzN ukrán hírtévének. A beszélgetésben elsősorban az orosz–ukrán háborút, az orosz nukleáris fenyegetést és az Egyesült Államokkal való szövetséget boncolgatták.

Egy ponton Ukrajnával szemben felemásan vagy éppen ellenségesen viselkedő országokról beszélt Kuleba, itt került szóba Kína, Irán, és Törökország mellett Magyarország is.

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e valaha érteni Magyarország politikáját, hogy felégetett-e minden hidat Orbán Viktor az ukrajnai kapcsolatokban, Kuleba azt válaszolta, hogy

„Orbán Viktor túl ravasz politikus ahhoz, hogy minden hidat felgyújtson. Még ha így is tesz, azonnal pontonátkelőt épít. Csak ki kell várni. Vannak bosszantó dolgok, de nincs kritikus kár. Ha lesz, változtatunk az állásponton.”

Az ukrán külügyminiszter szerint mindezek mögött az áll, hogy Orbánt lefoglalja a saját belpolitikája:

Azzal játszik, hogy Brüsszel pénzéért harcol, Brüsszelt kritizálja. Ő dolga.

(RTL.HU)

Nagy-Britannia rögtön cáfolta is, és óriási hazugságnak nevezte azokat az orosz állításokat, amelyek szerint a brit haditengerészet robbantott volna a múlt hónapban az Északi Áramlat gázvezetéknél.

„Az orosz védelmi minisztérium azért állít ekkora valótlanságokat, hogy elterelje a figyelmet arról, mennyire katasztrofális eredményeket tud felmutatni a törvénytelen ukrajnai invázióját illetően. Ez a legújabb kitalációjuk többet árul el az orosz kormányon belül zajló vitákról, mint a Nyugatról” – írta posztjában a brit védelmi minisztérium.

Szeptember végén észlelték, hogy szivárog a gáz az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő vezetékeken, szándékos cselekmény okozta a robbanásokat.

Eddig nem neveztek meg lehetséges felelőst, de az orosz védelmi minisztérium szombati jelentésében Nagy-Britanniát vádolja a szeptemberi gázvezetékek felrobbantásáért. Sőt, közvetlenül meg is vádolták a NATO egyik vezető tagját.

Bizonyítékokat nem tudtak felmutatni.

(The Guardian)

Több mint 17 milliárd eurónyi, azaz körülbelül 7000 milliárd forintnyi orosz vagyon került zár alá az uniós szankciók következtében, mondta szombaton Didier Reynders igazságügyi biztos, aki szerint ezt a vagyont kilencven ember birtokolja.

Az unió már nyolc szankciós csomagot szavazott meg Oroszország ellen, ezekkel például beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak személyeket, orosz termékekre rendeltek el behozatali tilalmat, és ársapkát határoztak meg azokra az Oroszországból induló olajszállítmányokra, amelyeket uniós vagy G7-országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttat el egy harmadik országba.

Az elmúlt hetekben magyar kormánytagok és kormányzati tisztviselők sorra jelentették ki, hogy szerintük az EU-s szankciók – amelyeket a magyar kormány eddig mind megszavazott – nem működnek, és Európa ezzel nem Oroszországot, hanem saját magát gyengíti. Erről beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter mellett Varga Mihály pénzügyminiszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is. Itt írtunk arról korábbam, hogy nem igaz, hogy Putyin járt jól a szankciókkal. (HVG)

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA állami hírügynökségnek elmondta: az, hogy az Egyesült Államok B61 taktikai nukleáris fegyvereket telepít a NATO európai támaszpontjaira, csökkenti a nukleáris küszöböt, Oroszország pedig a jövőbeli katonai tervezés során figyelembe veszi ezt a lépést.

Az orosz-ukrán háború váltotta ki a legsúlyosabb konfliktust az oroszok és a nyugati országok között az 1962-es kubai rakétaválság óta, ekkor került a két hidegháborús szuperhatalom a történelem során a legközelebb az atomháborúhoz.

Oroszországnak körülbelül 2000 működő taktikai nukleáris fegyvere van, míg az Egyesült Államoknak körülbelül 200, amelynek fele Európában, vagyis Olaszországban, Németországban, Törökországban, Belgiumban és Hollandiában található.

Az Egyesült Államok a NATO zárt ülésén közölte, hogy felgyorsítja a B61 modernizált változatának, a B61-12-nek a szállítását, az új fegyverek decemberben, a tervezettnél több hónappal korábban érkeznek majd meg az európai bázisokra. Többek között ez a felgyorsított intézkedés az, ami nem tetszik az oroszoknak.

A B61-12 a több mint 50 éve szolgálatban lévő ikonikus B61 jelenlegi, elöregedő modelljeit hivatott kiváltani. A gravitációs bomba kisebb teljesítményű nukleáris robbanófejet hordoz, mint sok korábbi változat, de pontosabb, és képes a föld alá is befúródni. „Az Egyesült Államok modernizálja a bombákat, növeli a pontosságukat és csökkenti a nukleáris töltet erejét, vagyis harctéri fegyverekké változtatják őket, és ezzel lejjebb viszi a nukleáris küszöböt” – mondta Grusko.

(Reuters)

Ukrajna déli részén beköszöntött az az időszak, amit az ukránok „bezdorizzsjának”, az oroszok pedig „raszputyicának” hívnak: ez egy olyan esős, saras időjárást takar, amivel az elmúlt évszázadokban is mindig meggyűlt a katonák baja. Az ilyen típusú időjárás a hadviselést – különösen a támadó hadműveleteket – jelentősen lelassítja.

A déli régióban, Herszon környékén nagyrészt mezőgazdasági területeket találni, ahol a nyílt földeket öntözőcsatornák szelik át, és a hideg, nedves időjárás különösen megnehezíti az ukrán csapatok előrehaladását.

Az ukrán katonai parancsnokság közleménye szerint a rosszul felkészült orosz csapatok nem hoztak magukkal elég meleg ruhát, ami az időjárási körülmények között fosztogatáshoz vezethet.

Kelet-Európa számos területén évente kétszer beköszönt ez a sáros évszak: a tavaszi olvadással és az őszi esőkkel, utóbbi esetben ez a sáros, esős időjárás az első téli fagyok előtt jelentkezik. A katonai műveleteket ez különösen ott veszélyeztetheti, ahol nincs útburkolat, és az utakon is nagy a sár. Ugyanezek a körülmények akadályozták Napóleon oroszországi invázióját 1812-ben, Hitler invázióját a 1941-es támadását a Szovjetunió ellen, és az oroszok Ukrajna elleni támadását az év elején.

(The New York Times)

Szent háború, azaz dzsihád zajlik Ukrajna ellen, de az oroszoknak miért is kéne megállniuk? Miért kéne Munkácsnál vagy a magyar–ukrán határnál megállni, miért ne lehetne ebből világháború? – ilyen kérdéseken merengtek az orosz közmédia egyik műsorában.

A Kreml propagandistája, Vlagyimir Szolovjov szerint az orosz–ukrán háború már egy gigantikus európai háború kitörésének küszöbén áll, vendége, a közgazdász Jevgenyij Satanovsky szerint ez csak egy lehetőség a sok közül, de a dolgok állása szerint valóban egy hatalmas háború irányába tartanak, hiába akarják az amerikaiak, hogy az csak Európára korlátozódjon.

Ezután elnézést kérnék a tévénézőktől, hogy ők nem túl optimisták a témában.

Megvizsgálja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), hogy mennyi igaz az orosz vádakból, miszerint két ukrán nukleáris helyszínen is piszkos bomba készül. Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója közleményben tudatta: az ügynökséghez írásos kérés érkezett Ukrajnától, hogy ellenőrző csapatokat küldjön ki mindkét helyszínre.

A NAÜ szerint mindkét telephelyet rendszeresen ellenőrzi az ügynökség. „Egy hónappal ezelőtt megvizsgáltuk az egyik szóban forgó helyszínt, és mindent összhangban találtunk Ukrajna biztosítéki nyilatkozataival – mondta Grossi. – Nem találtunk be nem jelentett nukleáris tevékenységre utaló nyomokat.”

A NAÜ a következő napokban készül felkeresni a helyszíneket. Az ilyen biztosítéki látogatások célja az esetleges be nem jelentett nukleáris tevékenységek és anyagok felderítése.

A piszkos bombákról először az oroszok védelmi minisztere, Szergej Szojgu beszélt néhány nappal ezelőtt, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök is ezzel vádolta a kijevi vezetést. A piszkos bomba gyakorlatilag nukleáris anyaggal felszerelt robbanószerkezet, amely ugyan nem okoz akkora pusztítást, mint egy atombomba, de szétszórja a radioaktív, mérgező anyagot a környezetében.

(NAÜ)

Az ukrán hatóságok arra figyelmeztették a kijevieket, hogy hosszabb áramszünetekre készüljenek az orosz légicsapások miatt. A hatóságok szerint akár négy órás kimaradásokra is lehet számítani.

A folyamatos áramszünetek nemcsak Kijevet, hanem Ukrajna központi régióit is sújtják, köztük Dnyipro városát is. Volodimir Zelenszkij elnök elmondta, hogy körülbelül négymillió embert érintett.

A legújabb orosz légitámadások döntően Ukrajna energetikai infrastruktúráját sújtják, Zelenszkij szerint az ország elektromos erőműveinek körülbelül egyharmada megsemmisült. A kijevi régió energiakapacitásának 30 százalékát veszítette el – közölte a DTEK magánenergia-vállalat, ami azt jelenti, hogy „példátlan” áramszünetekre lehet számítani.

Az EU és Ukrajna többi nemzetközi szövetségese elítélte a polgári infrastruktúra szándékos támadását, amelyet Ukrajna háborús bűnnek tekint. Oroszország a kercsi híd október 9-i támadása után fokozta a csapásokat Ukrajna erőművei és más polgári infrastruktúrája ellen.

(BBC)

• A brit védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg olyan komoly fegyverhiánnyal küzd, és olyan képzetlenek a katonái, hogy csak védekezésre képes.
• Az ukrán légierő saját számításai szerint már 300 drónt lőtt le a háború kezdete óta.
• Az orosz védelmi miniszter azt mondta, sikerült mozgósítani a tervezett 300 ezer katonát az országban.
• Zelenszkij szerint ezzel a besorozott 300 ezer emberrel valójában nem ért véget az orosz mozgósítás.
• Hullazsákba tett Putyin képe lógott a cseh belügyminisztérium épületén.

A pénteki nap történéseit részletesen a pénteki közvetítésünkben találja meg, nemsokára pedig röviden összefoglaljuk, hogy mik történtek tegnap.