Az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy vége a mozgósításnak, Zelenszkij ezt kétli

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: kétli, hogy Oroszország befejezte volna a részleges mozgósítást. Szerinte az orosz erők gyenge teljesítménye miatt még több ember behívására lehet szükség. „Oroszországnak hamarosan szüksége lehet arra, hogy emberek új hullámát küldje a háborúba. Arra készülünk, hogy a jelenlegi orosz vezetés minden új lehetőséget megragad a háború folytatására. Különösen az iráni cinkosaiknak köszönhetően” – mondta Zelenszkij a pénteki esti videóbeszédben, utalva arra, hogy Irán fegyverekkel támogatja Oroszország invázióját.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken jelentette be, hogy véget ért a részleges, mintegy 300 ezer embert érintő mozgósítás. Azt mondta, hogy 82 ezer mozgósított újonc már Ukrajnában van, míg 218 ezren a kiképzést fejezik be.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna számos városában és régiójában stabilizációs áramszüneti menetrendet alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy mintegy négymillió ukrán állampolgárnak kell korlátozásokkal szembenéznie. „Kijev és térsége, Zsitomir régió, Poltava régió, Rivne régió, Harkiv régió, Csernyihivi régió, Szumi régió, Cserkaszi régió, Kirovohrad régió. Más régiókban is előfordulhatnak rendkívüli áramkimaradások. Mindent megteszünk azért, hogy csökkentsük az ilyen áramkimaradásokat” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij azt állította, hogy az oroszok a megszállt területeken felszámolják az egészségügyi rendszert. „A megszállók úgy döntöttek, hogy bezárják az egészségügyi intézményeket a városokban, elviszik a felszereléseket, a mentőautókat – egyszerűen mindent... Nyomást gyakorolnak az orvosokra, hogy költözzenek Oroszországba. Ez mindenekelőtt a Herszoni régiót érinti” – mondta.

Zelenszkij a beszédében megköszönte az Egyesült Államoknak, hogy pénteken újabb, 275 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentettek be.

A Sky News összeszedte röviden, hogy mi folyik a kelet-ukrajnai Bahmut körül, és miért lenne nagyon fontos az oroszoknak a város elfoglalása. Az orosz csapatok lépésről lépésre közelítik meg, a tüzérség öt hónapja lövi a kelet-ukrajnai várost, így próbálják távozásra bírni az ukránokat, hogy

beteljesítsék Moszkva célját: az egész Donbaszi régió elfoglalását.

Októberben a harcok nagy része délen, a Herszoni régióban zajlott. A Bahmut körüli harcok intenzívvé válása azt mutatja, hogy Putyin – az egyértelműen kudarcnak tekinthető elmúlt pár hét után – kézzelfogható és látványos sikerre törekszik. A szárazföldi támadás azóta fokozódott, amióta júliusban Luhanszkból visszavonulásra kényszerültek az ukránok. A frontvonal jelenleg a külvárosban húzódik, a jelentések szerint a Wagner-csoport zsoldosai vezetik a támadást.

Bahmut elfoglalása elvágná az ukrán utánpótlás útvonalait, és az orosz erők a Donyecki tartomány kulcsfontosságú ukrán települései, Kramatorszk és Szlovjanszk felé indulhatnának.

Oroszországnak nagy szüksége van a bahmuti győzelemre, mivel a múlt hónapban az ukránok ellentámadásaiban elvesztette az ellenőrzést a Harkivi régió jelentős része felett, valamint Herszonban is romlottak az esélyei.

A cseh és az ukrán zászló mellett a hullazsákba tett Vlagyimir Putyin orosz elnök képe látható a prágai belügyminisztérium épületén. A figyelemfelkeltő akciót Vít Rakušan cseh belügyminiszter kezdeményezte a független Csehszlovákia létrejöttének évfordulója alkalmából. A hatalmas molinó legalább egy hétig lesz kint az épületen.

„Tudjuk, kik a barátaink, akik a szabadságunkért adják a vérüket. És tudjuk, hogy kik az ellenségeink, és nem hagyjuk, hogy ellopják a hazaszeretetünket” – írta Rakušan a Twitteren.

(444)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Putyin elnökkel találkozott, ahol Sojgu arról beszélt, hogy a szeptemberben bejelentett „részleges mozgósítás” sikeresen véget ért. A miniszter szerint a 300 ezer újoncból 82 ezren már a fronton vannak, 218 ezren pedig kiképzési idejüket töltik.

Hogy hova számolódik például az a 300 jakutföldi lakos, akiket tévedésből hívtak be, vagy az a több ezer mozgósított orosz, akiket a habarovszki irodából kellett hazaküldeni, mert alkalmatlanok voltak, nem tudni.

Rövid, ám velős üzenetet küldött Elon Musknak a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev. Twitter-posztjában így üdvözölte és egyben instruálta is a Twittert frissen tulajdonló Muskot:

Sok szerencsét a politikai részrehajlás és az ideológiai diktatúra legyőzéséhez a Twitteren! És álljon le Ukrajnában a Starlink biznisszel!

Ukrajna eddig több mint 300 iráni Sahed-136-os típusú kamikaze drónt lőtt le – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője pénteken. Az iráni drónok kulcsfontosságú fegyverré váltak Oroszország számára, az elmúlt hónapban gyakran használták ezeket az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni támadásokhoz.

Az iráni kormány hivatalosan tagadja, hogy drónokat szállítanának Oroszországnak, noha erre több bizonyíték is van. Pénteken Ukrajnában élő irániak tiltakoztak Kijevben az iráni kormány és az iráni drónok Oroszországba történő szállítása ellen.

(Sky News)

Szokásos napi jelentésében a következőkről ír a brit védelmi minisztérium:

• A létszámhiány lehet az oka, hogy az oroszok a frissen mozgósított tartalékosokkal töltötték fel a Dnyipro folyótól nyugatra állomásozó egyes egységeiket.
• 2022 szeptemberében az orosz tisztek a Herszoni régióban szolgáló századaikról azt mondták, hogy azok egyenként hat-nyolc emberből álltak, miközben 100 fő körüli létszámmal kellene bevetésre indulniuk.
• Az orosz szárazföldi erők az elmúlt hat hétben védelmi állásokat igyekeztek kiépíteni az ukrajnai frontvonal legtöbb részén.
• Ezt a döntés azt jelzi, hogy reálisabban mérték fel a fegyverzethiányos, képzetlen katonáik harcképességét, és belátták, hogy az ukrajnai orosz haderő ebben az állapotában leginkább csak védelmi műveletekre képes.
• Még ha az oroszoknak sikerül is hosszú távú védekezésre berendezkedniük, és megszilárdítaniuk védelmi vonalaikat Ukrajnában, csapataik emiatt továbbra is sebezhetőek maradnak.
• Ahhoz, hogy ismét átvegyék az irányítást a történések felett, olyan képzettebb, mozgékonyabb egységekre lenne szükségük, amelyek vissza tudják verni a gyors ukrán támadásokat, valamint nagyobb szabású offenzívát is képesek indítani.

Dél-Korea elnöke, Jun Szogjol tagadja, hogy fegyvereket adott volna Ukrajnának az orosz-ukrán háborúhoz, annak ellenére, hogy pár órával előtte Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, Szöul úgy döntött: fegyvert és lőszert szállít Kijevnek.

„Humanitárius és békés segítséget nyújtunk Ukrajnának a nemzetközi közösséggel való szolidaritás jegyében. Nem szállítottunk halálos fegyvereket, ez a mi szuverenitásunk érdeke” – mondta Yoon az újságíróknak, majd hozzátette: próbálkoznak békés kapcsolatot ápolni minden országgal, még az oroszokkal is.

Putyin csütörtökön egy moszkvai megbeszélésen – bizonyítékok bemutatása nélkül – azt állította, hogy Dél-Korea úgy döntött, „fegyvert és lőszert” küld Ukrajnának, ami tönkretenné a kapcsolatait Oroszországgal.

A dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője még márciusban azt mondta, hogy golyóálló sisakokat, sátrakat, takarókat, ágytakarókat, készételeket, elsősegélynyújtó készleteket és gyógyszereket ad Ukrajnának.

Lengyelország a múlt hónapban bejelentette, hogy csaknem 1000 harckocsit, több mint 600 tüzérséget és tucatnyi vadászgépet vásárol Dél-Koreától, részben azért, hogy pótolják az Ukrajnának adott felszereléseket az országban.

(CNN)

Nagyon veszélyes, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök folyton nukleáris fegyver bevetésének lehetőségéről beszél – mondta Joe Biden amerikai elnök a NewsNation televízióhálózatnak adott csütörtöki interjújában.

„Ha nem tervez ilyet, akkor minek beszél róla folyton? Miért beszél folyton arról, hogy képes atomfegyvert bevetni?” – tette fel a kérdést az amerikai elnök.

Putyin korábban azt mondta, hogy Oroszország nem fenyegetőzött atomfegyver használatával, csak a nyugati zsarolásra válaszolt. A kelet-ukrajnai területek elcsatolásakor azt mondta, hogy Moszkva minden eszközzel kész megvédeni az ország területét, és ez nem blöff.

A napokban az úgynevezett piszkos bombákról is sok szó esett. Az oroszok szerint az ukránok arra készülnek, hogy radioaktív anyagot szétszóró bombát is bevetnek.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön a CNN hírtelevíziónak azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország készül ilyen támadást elkövetni, amiért utána Ukrajnát próbálja majd meg felelőssé tenni. (MTI)

Volodimir Zelenszkij elnök szerint Oroszország két nap alatt több mint 30 dróntámadást indított Ukrajna ellen.

Zelenszkij adatai szerint Moszkva összesen már 4500 rakétacsapásnál és több mint 8000 légicsapásnál jár. Az ukrán elnök szokásos beszédét most egy lezuhant iráni drón mellől tette, és azt ígérte, hogy lecsapja Moszkva légierejének szárnyait.

Zelenszkij azt mondta, a 30-ból 23 drónt lőttek le, valamint két harci helikoptert, egy irányított légvédelmi rakétát és egy repülőgépet találtak el.

Az ukrán elnök beszédében párhuzamot vont a második világháború és a mostani események között is.

„Október 28-a következik a naptárban. Minden évben ezen a napon ünnepeljük Ukrajna felszabadítását a náci megszállók alól. Tisztelgünk az ukránok előtt, akik a második világháborúban harcoltak és legyőzték a nácizmust. Ma ezt nem virággal a kezünkben, hanem fegyverrel tesszük. Ma őseink hőstetteinek emlékét megőrizni azt jelenti, hogy megvédjük vívmányaikat. Emlékezünk a nácik kiűzésére, közeledve az orosz fasiszták kiűzéséhez” – mondta, majd Oroszországot úgy mutatta be, mint náci és terrorista erőt, amelyet le fognak győzni.

(A hosszabb változatot ebben a cikkünkben olvashatja.)

• A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a végéhez közeledik
• A Nyugat megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, de a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt eltűrni. Oroszországnak sem diktálhat senki, hogy milyen társadalmat építsen.
• Oroszország nem törekszik hegemóniára.
• Az Egyesült Államok a tulajdon dominanciájának megőrzésén kívül nem tud mást felkínálni a világnak.
• A Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot” játszik Ukrajnában.
• Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal.
• Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában
• A Nyugat viszont a „nukleáris zsarolás” eszközéhez folyamodott.
• Ukrajna rendelkezik a „piszkos bomba” előállításának technológiájával
• A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a végéhez közeledik, az egypólusú világ kezd a múlté lenni.
• A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk.

• Litvániába menekült az egyik legismertebb orosz újságíró, volt elnökjelölt
• Az oroszok csapást mértek a kijevi régióra és Zaporizzsjára is
• Zelenszkij arról beszélt: őrültség a keleti fronton mutatott orosz taktika
• Gulyás Gergely pedig arról: Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök trójai falova
• Liftekben hagyott segélycsomagokkal készülnek a kijeviek a hosszabb áramkimaradásokra
• Többek között a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékáról” és a „nukleáris zsarolásról” mondott beszédet Moszkvában Vlagyimir Putyin
• „Sátánmentesítené” Ukrajnát az orosz biztonsági tanács egy vezetője
• Moszkva kereskedelmi műholdakat is célkeresztbe vehet

A csütörtöki hírfolyamunkat itt tudja visszaolvasni, a mai legfontosabb történéseket pedig majd ebben a cikkünkben találja.