„Sátánmentesítené” Ukrajnát az orosz biztonsági tanács egy vezetője, aki nemrég zsidózott is egy vaskosat

Ukrajna „sátánmentesítését” sürgette Alekszej Pavlov, az orosz biztonsági tanács titkárhelyettese az orosz állam tulajdonában lévő Argumenti i Fakti című hetilapban. Az ukrán nácik miatt kesergő Alekszej Pavlov előbb azt állította, hogy Ukrajnában nyugati irányítással „be akarják tiltani” egyebek között a judaizmus valódi értékeit, majd néhány mondattal később sikerült zsidóznia egy nagyot – foglalja össze a Népszava Pavlov eszmei hajtűkanyarjait ebben a cikkében. Pavlov szavai nyomán az Oroszországból elmenekült korábbi főrabbi felszólította az oroszországi zsidókat, hogy hagyják el az országot.

Litvániába menekült az egyik legismertebb orosz újságíró és televíziós személyiség, Kszenyija Szobcsak – közölték a vilniusi titkosszolgálatok, miután a moszkvai rendőrség rajtaütött Szobcsak egyik otthonán. Ő a lánya Anatolij Szobcsaknak, Szentpétervár volt polgármesterének, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a mentorának nevezett. A pletykák szerint Putyin a keresztapja, bár ezt sosem erősítették meg.

Szobcsak valóságshow-műsorvezetőként vált híressé Oroszországban. 2018-ban indult az elnökválasztáson, ahol a szavazatok 1,66 százalékát kapta. Kritikusai szerint csupán reklámfogás volt az indulása, amivel a Kremlnek segített a tiszta választások látszatát kelteni.

Az orosz média szerint Szobcsak kedd este menekült el Oroszországból a belarusz-litván határon át. A hírek szerint az orosz hatóságokat azzal csapta be, hogy repülőjegyeket vásárolt Moszkvából Isztambulon keresztül Dubajba.

„Minden kétséget kizáróan Litvániában van, megerősítem a tényt” – mondta Szobcsakról a litván Állambiztonsági Hivatal igazgatója, Darius Jauniškis egy helyi rádióállomásnak csütörtök reggel. Hozzátette, hogy hogy Szobcsak izraeli útlevelével lépte át a határt. „Izraeli állampolgárként, érvényes útlevéllel, nincs szüksége vízumra, és beléphet Litvániába, akár 90 napig is maradhat itt” – mondta Jauniškis.

(Litvánia, Lettország és Észtország a múlt hónapban beutazási tilalmat vezetett be a turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok számára.)

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az ország biztonsági szolgálatai parancsot kaptak Szobcsak letartóztatására, mivel gyanúsított egy állítólagos zsarolási ügyben. Egy moszkvai bíróság szerdán börtönbüntetésre ítélte Szobcsak cégtársát, az Osztorozsno, Megyija nevű médiacéget vezető Kirill Szuhanovot, akit azzal vádolnak, hogy 11 millió rubelt próbált kizsarolni Szergej Csemecovtól, a Rosztec orosz állami védelmi vállalat vezetőjétől, a KGB Putyinhoz közel álló volt tábornokától azért, hogy a tudósításaikban ne kritizálják őt.

(Guardian)

A szerda éjjeli újabb dróncsapások után Kijev lakosságának szigorúbb és hosszabb ideig tartó áramkimaradásokkal kell szembenéznie – írja a Guardian.

Az elkövetkező napokban új menetrend szerinti áramszüneteket vezetnek be Kijevben és környékén, miután az orosz hadsereg drónjai szerda este újabb károkat okoztak az energetikai infrastruktúrában Kijev térségében. A új, szigorított menetrend célja az ellenőrizetlen áramkimaradások megelőzése.

A kijevi társasházak lakói is készülnek az áramkimaradásokra: a liftekben kis segélycsomagokat hagynak (arra az esetre, ha valaki a liftben ragadna az áramszünet kezdetekor), bennük rágcsálnivalóval, vízzel, meleg takaróval és zseblámpával.

Az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások következtében az ukrán energiahálózat több mint 30 százaléka megrongálódott, komoly áramkimaradásokat, víz- és fűtéshiányt okozva több régióban. Arról, hogy a tél közeledtével hogyan fog romlani a helyzet, és hogyan próbál gazdálkodni az energiával az ukrán állam és lakosság, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint csütörtökön Buenos Airesben, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és az Európai Unió külügyminisztereinek találkozója előtt arról beszélt, naiv illúzió, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, a tartós békéhez amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség – írja az MTI.

Ehhez Szijjártó szerint fontos lenne, hogy a két ország vezetője találkozzon a G20-csoport közelgő csúcsértekezletén, amin jó eséllyel részt vesz majd az orosz és az amerikai elnök is.

„Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség” – mondta.

„Ha már egy helyen tartózkodnak, akkor én azt gondolom, hogy nagyon nehezen magyarázhatnák meg bárkinek a Földön, hogy miért is nem találkoznak. Értjük, hogy fontos a protokoll, értjük, hogy fontos, hogy mindenki erősnek láttassa magát, erősebbnek a másiknál. De itt emberek százezrei halnak meg, emberek milliói menekülnek, az egész világ válságba került, és meg kell akadályozni, hogy ez a regionális háború, amely már most világválságokat okozott, világháborúvá alakuljon” – szögezte le a tárcavezető.

Szijjártó szerint „egyes nagy és erős országok, egyes nagy és erős nemzetközi szervezetek” háborús retorikájukkal, nyilatkozataikkal és döntéseikkel az eszkaláció irányába tolják a háborút. „Itt az ideje, hogy a nagy nemzetközi szereplők az eszkaláció helyett a béke létrehozásának irányába hozzanak döntéseket” – mondta.

A Vlagyimir Putyinról kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt, míg Joe Biden amerikai elnök elutasítottsága 64 százalékról 67 százalékra emelkedett Magyarországon. A kormányhoz közeli Századvég közvélemény-kutatása szerint Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről – a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva – a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt.

A magyarok döntő többsége (92 százaléka) békepárti, azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket. (Századvég)

Az UNESCO műholdas felvételek segítségével figyeli az ukrajnai kulturális javakban és örökségben okozott károkat. Az adatokat egy online platformon gyűjtik össze, amelyet kezdetben a szakértők használnak, később azonban a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tesznek.

Az UNESCO azt is közölte, hogy az orosz invázió kezdetétől mostanáig 207 megrongált kulturális helyszínt vettek lajstromba. Ezek között 88 vallási létesítmény, 15 múzeum, 76 történelmi vagy művészeti értékű épület, tíz pedig könyvtár.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyzet rossz, és vélhetően tovább romlik” – jelentette ki Krista Pikkat, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatója. Egyelőre a világörökségi listán szereplő hét helyszín mindegyike érintetlen. (MTI)

Az Egyesült Államok és szövetségeseinek kereskedelmi műholdjai Moszkva célpontjaivá válhatnak, ha ezek az országok beszállnak az ukrajnai háborúba, ezzel fenyegetőzött egy magas rangú orosz külügyminisztériumi tisztségviselő. „A kvázi-polgári infrastruktúra legitim célpontja lehet egy megtorló csapásnak” – idézte a TASZSZ hírügynökség Konsztantyin Voroncovot, a külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési osztályának igazgatóhelyettesét. (Guardian)

Észtország felszólította Rishi Sunakot, az Egyesült Királyság új miniszterelnökét, hogy az orosz-ukrán háború miatt érje el, hogy országa növelje a védelmi kiadásokat. Elődje, Liz Truss korábbi ígérete szerint 2030-ra a GDP két százalékáról három százalékra növelnék az arányokat, de Sunak tervei között ez nem szerepel. Urmas Reinsalu észt külügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy a NATO-tagállamoknak tartaniuk kellene a három százalékot, mert az Ukrajna elleni invázió mindent megváltoztatott. „Az autokrata vezetők fegyverekbe fektetnek, mert a fegyverek erejében hisznek. Nekünk is fel kell vennünk a kesztyűt ahhoz, hogy meg tudjuk védeni az értékeinket”. (Guardian)

Az orosz erők újabb csapást mértek a kijevi régióra az éjszaka, jelentette a helyi média tisztségviselőkre hivatkozva. Olekszij Kuleba regionális kormányzó nem közölte a támadás pontos helyszínét. Azt írta a Telegramon, hogy tűz ütött ki, és a károk felszámolása folyamatban van. Zaporizzsjából is orosz csapásokat jelentettek. Halálos áldozatokról vagy sérültekről egyelőre nincs hír. (Guardian)

„Akárki is találta ki az ukrajnai háború miatti brüsszeli szankciókat, az Oroszország legjobb barátja, hiszen az intézkedésekkel az Európai Unió nem Oroszországnak, hanem saját magának ártott” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova”.

Az ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” Gulyás szerint, aki azt mondta, hogy Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama, és a második háború utáni történelmének „legnagyobb humanitárius segélyét” nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak. Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját a miniszter szerint. (MTI/Weltwoche)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök őrültségnek nevezte az orosz hadsereg taktikáját, amellyel a keleti fronton lévő Bakhmut városát akarják elfoglalni. A donyecki területen fekvő, egykor hetvenezres város hónapok óta az orosz támadások egyik célpontja. A kulcsfontosságú Herszon elleni ukrán ellentámadás ellenére folytatódott az orosz előrenyomulás. A város elfoglalása szimbolikus győzelem lenne Moszkva számára.

„Itt mutatkozik meg leginkább az orosz hadvezetés őrültsége” – mondta Zelenszkij. „Nap mint nap, hónapok óta űzik ott a halálba az embereket, a legmagasabb szintű tüzérségi csapásokat összpontosítva”. (BBC)

Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette annak a negyvenöt, részben külföldi tulajdonban álló oroszországi banknak a listáját, amelyeknek átmenetileg tilos bizonyos tranzakciókat kötni, a listán szerepel az OTP orosz leánybankja is. Cikkünk a témában>>>

• Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy Oroszország súlyos hibát követne el, ha taktikai atomfegyvert vetne be.
• A Mercedes-Benz teljesen kivonul az orosz piacról, és egy helyi befektetőnek adja el ottani érdekeltségeit.
• Nukleáris gyakorlatot tartott több helyszínen is az orosz hadsereg.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök is azzal vádolta meg a kijevi vezetést, hogy „piszkos bomba” bevetésére készülnek.
• Letartóztattak egy egyetemi kutatót Norvégiában, aki a gyanú szerint Oroszországnak kémkedett.

A szerdai hírfolyamot itt olvashatja vissza.