Nukleáris gyakorlatot tartott ballisztikus rakétákkal több helyszínen az orosz hadsereg

Az ukrán csapatok szerdán visszavertek 11 ellenséges támadást az ország területén, eltaláltak három parancsnoki állást, hat élőerő-, fegyver- és hadifelszerelés-koncentrációs területet, valamint két orosz lőszerraktárt – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében, amit az MTI ismertet.

A kijevi tájékoztatás szerint a harcok java része Donyeck megyében zajlott, az orosz erők főleg Bahmut és Avgyijivka irányában hajtottak végre támadásokat. Ágyúkkal, harckocsikkal és rakétatüzérségi fegyverekkel támadtak Harkiv megyében Kupjanszk, délen a mikolajivi régióban Novopavlivszk, valamint délkeleten Zaporizzsja irányában. A vezérkar beszámolt arról is, hogy a luhanszki régióban lévő Korzsove és Mikolajivka településeken szerdán hatvan orosz katona, köztük legalább tíz tiszt halt meg, illetve hogy Herszon megye fölött lelőttek egy orosz K-52-es csapásmérő helikoptert.

Fontos megjegyezni, hogy az ukrán hadvezetés által közöltek valóságtartalmának ellenőrzése persze nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehetséges – ahogyan igaz ez a moszkvai diadaljelentésekre is.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy egy újabb fogolycserében tíz ukrán katona nyerte vissza szabadságát, továbbá átvették az orosz féltől egy elesett amerikai önkéntes holttestét. Jermak arra nem tért ki, hogy Kijev cserébe hány orosz foglyot adott át. (MTI)

Három nappal azután, hogy védelmi minisztere, Szergej Szojgu arról beszélt: Ukrajna radioaktív tartalmú, úgynevezett piszkos bombát készülne bevetni, Vlagyimir Putyin orosz elnök is ezzel vádolta a kijevi vezetést. A Reuters beszámolója szerint azután beszélt erről, hogy volt szovjet tagállamok hírszerzési vezetőivel találkozott. Az orosz elnök arról is beszélt, hogy komoly kockázata van a konfliktus eszkalációjának, ezért „meg kell erősíteni a kulcsfontosságú objektumok védelmét”.

Szergej Szojgu szavait még hétfőn „átlátszóan hamisnak” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter (és korábban elítélte azokat Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is). Kuleba arról is beszélt: Oroszország elég gyakran másokat gyanúsít azzal, amire ő maga készül. Katonai szakértők szerint viszont az sem valószínű, hogy ukrán támadásnak tüntetnék fel az oroszok, ha ők maguk ilyen fegyvert vetnek be.

A 24 éves Joshua Jones önkéntesként harcolt az ukránok oldalán a háborúban, augusztusban esett el a harcok során. Holttestét szerdán adták át az orosz erők az ukrán hadseregnek a zaporizzsjai régióban. Ez idő alatt kétórás tűzszünet volt érvényben. Jones holttestét a tetoválásai és egyéb ismertetőjegyei alapján tudták azonosítani az ukránok, és még az átadás előtt az oroszok küldtek róla fotókat. A holttest átadásáról Jones családját is értesítette az amerikai külügyminisztérium.

(CNN)

Az orosz hadsereg „egy ellenséges atomtámadásra válaszul végrehajtandó nagyszabású nukleáris csapást” szimuláló gyakorlatot hajtott végre – írja Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert idézve Telegram-csatornáján a Meduza című független orosz lap. Tudósításuk szerint a Kreml sajtószolgálata azt közölte: a stratégiai elrettentő erők kiképzésének céljai teljes mértékben teljesültek, és valamennyi rakéta elérte a kitűzött célokat.

A gyakorlatot megtekintette Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Az elnök honlapja a Medúza szerint azt írja a gyakorlatról, hogy a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlóállomásról (ennek még Wikipedia-oldala is van), az Arhangelszk megyei plesetszki űrközpontból, illetve a Barents-tengeren tesztelték. Az akcióban emellett légi indítású cirkálórakétákat is bevetettek, továbbá nagy hatótávolságú Tu-95MS repülőgépek is részt vettek a gyakorlatban.

A független orosz lap emlékeztet: a Kreml többször is hangoztatta, hogy az orosz katonai doktrína szerint Moszkva atomfegyvereket vethet be válaszul ilyen fegyverek ellene vagy szövetségesei elleni alkalmazása esetén, vagy akkor, ha egy hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió „az állam puszta létét veszélyezteti”.

A Pentagon kedden jelezte: az orosz hatóságok előzetesen értesítették az Egyesült Államokat a Thunder stratégiai nukleáris erőgyakorlatról. Ezeket a gyakorlatokat minden évben rendszeresen megtartják. A 2017-es gyakorlatról például többek között ezt a híradórészletet találni az interneten:

A Mercedes-Benz szerdán bejelentette, hogy teljesen kivonul az orosz piacról, és egy helyi befektetőnek adják el az ottani érdekeltségeiket, köztük a Moszkva melletti gyártóüzemüket is. Egészen pontosan a Mercedes-Benz Rus, a Mercedes-Benz Manufacturing Rus LLC (a moszkvai üzem), a Mercedes-Benz Financial Services Rus LLC, a Mercedes-Benz Bank Rus LLC és a Mercedes-Benz Capital Rus LLC cégek részvényei kerülnek értékesítésre. A tranzakció befejezése az összes illetékes hatóság jóváhagyásától függ.

A tervek szerint az Avtodom márkakereskedő holding lesz orosz Mercedes-Benz egységek új tulajdonosa, de partnerként más vállalatokat is bevonhatnak az üzletbe, hogy közös gyártást hozzanak létre a Moszkva melletti autógyárban – közölte az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. „Miután minden jóváhagyás megtörtént, a Mercedes-Benz oroszországi egységeinek új tulajdonosa, az Avtodom képes lesz karbantartási szolgáltatásokat nyújtani az orosz piacon értékesített Mercedes-Benz személygépkocsik számára” – nyilatkozta Albert Karimov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes.

A Mercedes-Benz Group AG volt az utolsó az európai autógyártók közül, amely március elején bejelentette, hogy felfüggeszti a járművek oroszországi exportját és gyártását. Nem sokkal korábban a Daimler Truck Holding AG, amely 2021 decemberében vált ki a Mercedes-Benzből, szintén közölte, hogy beszünteti oroszországi tevékenységét, és felülvizsgálja a Kamazzal közös vállalatának kilátásait.

Az orosz autóipar és autópiac a háború látványos vesztese, de megjósolhatatlan, hogy mikor és hogyan fog kilábalni a válságból a nyugati cégek kivonulása után. A korábban évi 1,6 millió eladott új autó helyett idén legfeljebb 750 ezerre számítanak az elemzők, ráadásul ezek sokszor drága, fapados, visszabutított típusok triviális extrák nélkül, elmaradottságuk miatt magas károsanyag-kibocsátással. A háború autóiparra gyakorolt hatásairól itt írtunk bővebben.

(Interfax, Reuters)

Október 24-én az oroszországi Belgorodi terület kormányzója bejelentette, hogy robbanószerkezet rongálta meg a vasútvonalat Novozibkov város közelében, mintegy 15 km-re az orosz-belarusz határtól. Ez a vonal a fő vasúti összeköttetés Oroszország és Belarusz déli része között – áll a brit védelmi minisztérium szerdán közzétett hírszerzési jelentésében.

Az incidensért az „Állítsátok meg a vagonokat” (STW) nevű orosz háborúellenes gerillacsoport vállalta a felelősséget. Június óta ez már legalább a hatodik szabotázscselekmény az orosz vasúti infrastruktúra ellen, amelyet az STW bejelentett. Az orosz hatóságok korábban már lecsaptak az STW online jelenlétére.

A jelentés szerint mind Oroszországban, mind Belaruszban egyre gyakoribbak a vasútvonalak elleni támadások. Az orosz hadsereg elsősorban a vasúti szállításra támaszkodik az Ukrajnába irányuló erők bevetése során, de mivel a több mint 33 ezer kilométer hosszú hálózat nagy része elszigetelt területeken halad át, a rendszert rendkívül nehéz biztosítani a fenyegetésekkel szemben.

Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden felajánlotta, hogy Tokió fűtőberendezéseket és egyéb, hideg elleni védőfelszerelést juttat a háború sújtotta Ukrajnának még a tél beállta előtt. „Japán eddig is támogatta Ukrajnát a közeledő kemény télre való felkészülésben. Japán ezután is folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, országunk egyedülálló tudása és tapasztalatai alapján” – mondta Kisida az Ukrajna megsegítéséért rendezett berlini nemzetközi konferencia résztvevőinek küldött videóüzenetében.

Hozzátette: Japán határozottan elítéli az ukrajnai polgári lakosságot és létesítményeket célzó orosz rakétatámadásokat, valamint az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzést. „Nagyon fontos, hogy egységesen és határozottan támogassuk Ukrajnát és az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket” – mondta.

(MTI)

Joe Biden amerikai elnök óva intette Oroszországot attól, hogy atomfegyvert használjon az Ukrajnával vívott háborúban, mondván, hogy egy ilyen eszkaláció súlyos hiba lenne a részükről.

Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte Oroszország „piszkos bomba” támadásra készül-e, amelyet aztán Ukrajnára fogna, Biden azt mondta: „Oroszország hihetetlenül súlyos hibát követne el, ha taktikai atomfegyvert vetne be”.

Oroszország az elmúlt napokban többször figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna saját területén is bevethet egy úgynevezett piszkos bombát. Ez egy hagyományos bomba, amely radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagokkal van „tömve”, amelyek egy robbanás során szóródnának szét.

Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy Oroszország maga is bevethet piszkos bombát egy „hamis zászlós” támadás során, mivel Kelet- és Dél-Ukrajnában lépéshátrányba kerültek. A Pentagon kedden azt közölte, hogy következményei lennének, ha Oroszország ilyen fegyvert vetne be.

(AFP)

A norvég biztonsági szolgálatok bejelentették, hogy letartóztattak egy egyetemi oktatót, akit azzal vádolnak, hogy Oroszországnak kémkedett. A Norvég Rendőri Biztonsági Szolgálat (PST) „alapvető nemzeti érdekeket fenyegető veszélyként” azonosította a férfit, akit munkába menet tartóztattak le. A 30-as éveiben járó gyanúsított brazil állampolgárnak és tudományos kutatással foglalkozó személynek adta ki magát, de a hatóságok szerint valójában orosz állampolgár. Moszkva oslói nagykövetsége a helyi médiának azt mondta, hogy nem ismerik a férfi személyazonosságát.

Norvég tisztviselők szerint a férfi 2021 óta a Tromsøi Egyetem kutatójaként dolgozott. Ügyvédje a helyi médiának azt mondta, hogy a férfi tagadja az ellene felhozott vádakat. A PST helyettes vezetője, Hedvig Moe azonban újságíróknak azt mondta, hogy a nyomozók aggódni kezdtek amiatt, hogy a férfi „hálózatot épít és információkat szerezhetett Norvégia politikájáról”. „Még ha ez nem is jelent veszélyt a királyság biztonságára, aggódunk, hogy Oroszország visszaélhet vele” – tette hozzá Hedvig Moe.

Azt nem közölte, hogy pontosan mi vezetett a letartóztatáshoz, csupán annyit mondott, hogy „ez volt a megfelelő időpont ahhoz, hogy leállítsuk azt a tevékenységet, amelyben részt vett”. A bíróság elrendelte, hogy a férfit négy hétig tartsák fogva.

A hatóságok úgy vélik, hogy a gyanúsított egy olyan program részeként dolgozott Norvégiában, amelyet a KGB még a hidegháború idején dolgozott ki, majd az utóbbi években Vlagyimir Putyin elnök élesztett újjá. A program keretében az orosz hírszerző ügynökségek hamis személyazonosságokat hoznak létre a kémek számára, mielőtt külföldre küldik őket.

„Ezek az ügynökök jellemzően olyan megfigyelők, akik ügynököket toboroznak a későbbiekre, és előkészítik a terepet más kémek számára, hogy hagyományos hírszerzési munkát végezzenek” – mondta Moe. „Ez egy hosszú távú projekt. Sok pénzbe kerül. Csak a nagyobb állami szervek használják őket, és köztudott, hogy Oroszország a múltban is használt ilyeneket”.

A férfit hivatalosan nem azonosították, de a helyi média arról számolt be, hogy a közösségi média fiókjai szerint 2018-ban a Calgary Egyetemen működő Katonai, Biztonsági és Stratégiai Tanulmányok Központjában (CMSS) szerzett mesterdiplomát. Tavaly decemberben érkezett Norvégiába, hogy egy olyan kutatócsoportban dolgozzon, amely a norvég kormányszervekkel együttműködve a „sarkvidéki Norvégiához” kapcsolódó „hibrid fenyegetésekkel” foglalkozott.

„Először tavaly ősszel lépett kapcsolatba velem... Úgy értékeltük őt, mint más kutatókat. Az egyik referenciája egy professzor volt, akit nagyon jól ismertem. (…) Igazán kedves fickó volt, aki nagyon jól végezte a munkáját. Semmi okunk nem volt arra, gyanakodjunk rá” – mondta Gunhild Hoogensen Gjoerv, a Tromsøi Egyetem professzora. A Guardiannek elmondta, hogy bár a férfi nem férhetett hozzá titkos információkhoz, de „betekintést nyert azokba a vitákba, amelyeket a biztonságról folytattak”.

Az elmúlt hetekben a norvég biztonsági szolgálatok több orosz állampolgárt tartóztattak le, akiket azzal vádoltak, hogy Oroszországnak kémkednek. Nyolc embert tartóztattak le, mert drónokat reptettek kritikus infrastruktúrák közelében, vagy mert fényképeket készítettek ezekről a helyekről. Az országot aggasztják a kritikus olaj- és gázinfrastruktúra közelében észlelt drónok.

(BBC)

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy Ukrajna háború utáni helyreállításáról szervezett berlini konferencián tartott beszédében azt mondta: Oroszországnak kártérítést kell fizetnie az általa okozott háborús károkért. Morawiecki szerint nem csak az orosz államtól lehet behajtani a kártérítést, hanem az orosz oligarchák Európa-szerte lefoglalt vagyonelemeiből, melyek „nagy üstnyi aranyként” kínálják magukat.

Ahogy arról részletesen írtunk, a Putyin köreihez tartozó, a háború kitörését követően sorra szankciók alá vont orosz oligarchák vagyontárgyainak jogszerű legfoglalása valójában egy igen bonyolult folyamat. Az első szankciós körök után az Európai Unióban lefoglalt mintegy 30 milliárd eurónyi vagyonról már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is kijelentette, hogy el kell kobozni, és Ukrajna újjáépítésére kéne fordítani.

Légiriadó miatt óvóhelyre kellett menekíteni az észak-ukrajnai Csernyihiv városát meglátogató Frank-Walter Steinmeier német államfőt, aki újságírókkal és helyi lakosokkal együtt várta ki, amíg a védelmi erők megbizonyosodtak arról, hogy a várost nem fenyegeti légicsapás vagy rakétatámadás. Csernyihivet az invázió első szakaszában kerítették be és ostromolták meg az orosz inváziós erők, melyek április 5-én vonultak vissza a város körzetéből. Csernyihiv azóta – érthető módon – az oroszokkal szembeni ellenállás egyik fő emlékhelyévé vált.

Az orosz erők kivonása, és Kelet-Ukrajnába történt átcsoportosítása óta Csernyihivben nyugalom honol, azonban az október 9-én kezdődött rakéta- és dróntámadások már a várost is fenyegetik, ugyanis Oroszország ezúttal a hátországban található civil infrastrukturát vette célba.

Ahogy arról korábban írtunk, Frank-Walter Steinmeier kedd reggel érkezett egynapos látogatásra Ukrajnába, ahol mások mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. A látogatás azért is pikáns, mivel korábban személyét az ukrán vezetés nem tartotta kívánatosnak, miután Angela Merkel külügyminisztereként részese volt a 2014-ben kezdődő orosz agresszióval szembeni – 2022-ben már óriási történelmi hibának tűnő – erélytelen német diplomáciai manőverezésnek, konkrétan ő javasolta azt, hogy népszavazással oldják meg a szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaságok” státuszának kérdését. Ezt a lépést az ukrán vezetés akkor a német és orosz diplomácia titkos kompromisszumának jeleként értelmezte. Májusban azután Steinmeierrel végül megbékélt a kijevi vezetés, azóta van napirenden ukrajnai látogatása.

• Légiriadó miatt óvóhelyre kellett menekíteni az észak-ukrajnai Csernyihiv városát meglátogató Frank-Walter Steinmeier német államfőt.
• Autóba rejtett bomba robbant egy orosz propagandaadó szerkesztőségénél.
• Nyolc várost ért rakétatalálat a donyecki régióban, heten meghaltak.
• Egy különleges jogkörét aktiválná Joe Biden, hogy újabb rakétákat küldjön Ukrajnának.
• Oroszország komoly mennyiségű helikoptert veszített a brit hírszerzés szerint.
• A lengyel miniszterelnök Oroszországtól bevasalt kártérítésből és az orosz oligarchák elkobzott vagyonából építené újjá Ukrajnát.

Keddi hírfolyamunkat itt olvashatja vissza.