Autóbomba robbant egy orosz propagandatévénél, óvóhelyre kellett menekíteni az Ukrajnába látogató német államfőt

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy Ukrajna háború utáni helyreállításáról szervezett berlini konferencián tartott beszédében azt mondta: Oroszországnak kártérítést kell fizetnie az általa okozott háborús károkért. Morawiecki szerint nem csak az orosz államtól lehet behajtani a kártérítést, hanem az orosz oligarchák Európa-szerte lefoglalt vagyonelemeiből, melyek „nagy üstnyi aranyként” kínálják magukat.

Ahogy arról részletesen írtunk, a Putyin köreihez tartozó, a háború kitörését követően sorra szankciók alá vont orosz oligarchák vagyontárgyainak jogszerű legfoglalása valójában egy igen bonyolult folyamat. Az első szankciós körök után az Európai Unióban lefoglalt mintegy 30 milliárd eurónyi vagyonról már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is kijelentette, hogy el kell kobozni, és Ukrajna újjáépítésére kéne fordítani.

Légiriadó miatt óvóhelyre kellett menekíteni az észak-ukrajnai Csernyihiv városát meglátogató Frank-Walter Steinmeier német államfőt, aki újságírókkal és helyi lakosokkal együtt várta ki, amíg a védelmi erők megbizonyosodtak arról, hogy a várost nem fenyegeti légicsapás vagy rakétatámadás. Csernyihivet az invázió első szakaszában kerítették be és ostromolták meg az orosz inváziós erők, melyek április 5-én vonultak vissza a város körzetéből. Csernyihiv azóta – érthető módon – az oroszokkal szembeni ellenállás egyik fő emlékhelyévé vált.

Az orosz erők kivonása, és Kelet-Ukrajnába történt átcsoportosítása óta Csernyihivben nyugalom honol, azonban az október 9-én kezdődött rakéta- és dróntámadások már a várost is fenyegetik, ugyanis Oroszország ezúttal a hátországban található civil infrastrukturát vette célba.

Ahogy arról korábban írtunk, Frank-Walter Steinmeier kedd reggel érkezett egynapos látogatásra Ukrajnába, ahol mások mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. A látogatás azért is pikáns, mivel korábban személyét az ukrán vezetés nem tartotta kívánatosnak, miután Angela Merkel külügyminisztereként részese volt a 2014-ben kezdődő orosz agresszióval szembeni – 2022-ben már óriási történelmi hibának tűnő – erélytelen német diplomáciai manőverezésnek, konkrétan ő javasolta azt, hogy népszavazással oldják meg a szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaságok” státuszának kérdését. Ezt a lépést az ukrán vezetés akkor a német és orosz diplomácia titkos kompromisszumának jeleként értelmezte. Májusban azután Steinmeierrel végül megbékélt a kijevi vezetés, azóta van napirenden ukrajnai látogatása.

Miután Oroszország októberben elkezdte rakétákkal és iráni öngyilkos drónokkal támadni Ukrajna energiaellátó-rendszerét és más civil létesítményeket, Ukrajna nyugati szövetségesei sorra küldik a légvédelmi rendszereket – vagy legalábbis sorra ígérik meg a légvédelmi rendszerek küldését. A Egyesült Államok már hónapokkal ezelőtt beígért NASAMS-rendszerek után „fontolgatja”, hogy előkaparja a raktárak mélyéről a vietnami háború idején használt, de több országban jelenleg is szolgálatban álló HAWK közepes hatótávolságú légvédelmi rendszereket, melyek a jelenleg is számos országban használt Patriot-ok elődjei voltak. Spanyolország korábban szintén 4 HAWK-indítóegység szállítására tett ígéretet Ukrajnának.

A Fehér Ház a fontolgatás hírét közlő Reuters hírügynökség szerint egy különleges elnöki jogkör aktiválásával bonyolítaná le a fegyverszállítást; a „Presidential Drawdown Authority” nevű jogkör lehetővé teszi az elnöknek, hogy vészhelyzet esetén gyorsan, kongresszusi jóváhagyás nélkül rendelje el készleten lévő fegyverek szállítását más országoknak.

Kedden az EU-s energiaminiszterek találkozóján vett részt a témában illetékes külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban. Szijjártó Péter az ott elhangzottakat és a magyar álláspontot hat pontban összegezte a Facebookon, így:

1. Szóba került a közös földgázbeszerzési platform kérdése, amiről a magyar kormány úgy tartja: csak az önkéntesség alapján állva lehet létrehozni ilyet. „Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, nem kérünk az smsekben történő vásárlásból”, mondta.
2. Kötelező részvétellel kereslet összesítés: ez azt jelentené Szijjártó szerint, hogy minden tagországnak be kellene adni a keresletösszesítésbe egy adott mennyiségű. „Magyarország esetében ez kb. félmilliárd köbméter földgáz keresletösszesítésbe történő beadása lenne.” Szijjártó hangsúlyozta, hogy az önkéntesség elvével ez abszolút szembe megy.
3. Az Európai Bizottság egy olyan javaslotot is előkészít, hogyha egy tagország 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzésére szeretne szerződést kötni, akkor azt előre jeleznie kelletnie a bizottságnak, hogy hozzáfűzhessen megjegyzéseket. „Ez nonszensz, vörösvonal”, mondta Szijjártó.
4. A gázársapka is szóba került: „Minden ársapka típusú intézkedés káros és veszélyes”, fogalmazott. Egyrészt azért, mert az orosz szállítók világossá tették, hogy ársapka esetén nem szállítanak (csökken a mennyiség, emelkedik az ár), illetve „mind az ellátásbiztonságot fenyegető, mind az áremelkedéssel járó aspektusok vannak.” A külügyminiszter kikötötte, hogy a hosszú távú szerződéseket semmilyen módon nem befolyásolhatja az ársapka vagy hasonló mechanizmus, és nagyon alapos, átfogó átvizsgálások, illetve hatástanulmányok létrehozása esetén lehet döntést hozni. Magyarország alapvetően nem támogatja az ársapkát.
5. Szolidaritási mechanizmusok: Erről azt mondta, „az nagyon nehezen elképzelhető, sőt, elképzelhetetlen, hogy a Magyarország által, a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt, a magyar földgáztározókban eltárolt, a magyar emberke és magyar gazdaság fogyasztására tartalékba helyezett földgázt mi más országnak adjuk oda.”
6. Megbízható energiavállalatokkal szerződjenek a tagállamok: Erről Szijjártó azt mondta, hogy Magyarországra a Gazprom megbízhatóan szállít, míg más nyugati szállítók, aki a romániai földgázt szállították volna, felmondják a szerződést velünk, így lehet, hogy Magyarország számára nem ugyanazok a megbízható vállalatok, mint a nyugati országok számára.

Vlagyimir Rogov, az Oroszország által illegitim módon elcsatolt Zaporizsja adminisztrációjának egyik vezetője szerdán bejelentette, hogy a március elején súlyos harcok árán elfoglalt Melitopol városában egy autóba rejtett „házi készítésű robbanószerkezet” okozott károkat a helyi oroszpárti propagandacsatorna, a ZaTV szerkesztősége mellett. A 2 kiló TNT robbanóerejével egyenlő detonációban öten sérültek meg, köztük a propagandacsatorna alkalmazottai is.

A robbanásért, melyet a „megye” – melynek felét valójában Ukrajna tartja ellenőrzése alatt – orosz adminisztrációja „terrortámadás”-nak minősített, egyelőre senki nem vállalta a felelősséget. Melitopolban tavasszal is elkövettek egy hasonló támadást. Akkor szakértők úgy vélték, az ilyen merényletek jelezhetik az addigi békés tiltakozó akciók partizánháborúvá fajulását, azonban a háború menetét érdemben befolyásoló fegyveres ellenállás végül nem bontakozott ki a megszállt területeken.

15 rakétatalálat ért összesen nyolc várost az elmúlt napban a donyecki régióban. A támadásokban hét civil meghalt, hárman pedig megsebesültek, közölték a hatóságok. Az Associated Press jelentése szerint a támadásokra a stratégiai fontosságú Bakhmut és Avdijivka városok elleni offenzíva során került sor. Az ukrán rendőrség szerint a csapások 19 lakóépületet és egy villanyvezetéket is megsemmisítettek. (Guardian)

Az orosz közlekedési minisztérium előkészített egy kormányrendelet-tervezetet, amely lehetővé teszi a repülőgépek karbantartását és javítását nem eredeti alkatrészek felhasználásával – írja az Interfax orosz hírügynökség. A minisztérium szerint ezeket az alkatrészeket „a globális légiközlekedésben vezető szerepet betöltő országok eljárásai szerint” gyártják majd.

Hozzáteszik, hogy a külföldi alkatrészek oroszországi gyártásának beindítása és tanúsítása „jelentős időt vesz majd igénybe, ami meghaladja számos alkatrész működési idejét”. A dokumentum szerzői megjegyzik, hogy ez hatással lesz Oroszország légi közlekedésének biztonságára és volumenére.

A szankciók miatt Oroszország nem tudja beszerezni a nyugati országok által gyártott eredeti repülőgépalkatrészeket, ezért az orosz légitársaságok arra kényszerültek, hogy repülőgépeket vonjanak ki a flottáikból, amelyeket aztán kannibalizálnak, vagyis alkatrészként használják föl a többi gépük karbantartásához.

Hétfő este sötétségbe borult Kijev belvárosa, a közvilágítás helyett csupán az autók fényszórói világították meg valamelyest az utakat. Egyelőre nem világos, hogy mi okozta a közvilágítást lekapcsolását – írja a Sky News.

Kijev és több más ukrán régió gördülő áramszüneteket tervezett az energiatakarékosság jegyében, ugyanis az orosz légicsapások az elmúlt hetekben Ukrajna energetikai infrastruktúráját vették célba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az erőműveik mintegy 30 százaléka rongálódott meg a csapásokban, és fennáll a veszélye, hogy városok maradnak áram-, víz- vagy gázellátást nélkül.

Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ukrán kormány az energiafelhasználás 20 százalékos csökkentésére törekszik. Az ukránoknak áramszünetekre kell készülniük, és spórolniuk kell az árammal – figyelmeztetett múlt héten az elnöki hivatal.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• A háború kezdete óta az oroszok legalább 23 darab Kamov Ka–52 (HOKUM-B) típusú harci helikoptert veszítettek, ami a légierő eredetileg 90 darabos flottájának negyede, az Ukrajna felett lelőtt helikoptereknek pedig fele.
• Az orosz harci helikopterekre valószínűleg az ukrán hordozható légvédelmi rendszerek, a föld-levegő rakéták (MANPADS) a legveszélyesebbek, de a veszteségekben az is szerepet játszhat, hogy a helikopterek az elvártnál messzebb repülnek a vadászgépek biztosította fedezéktől.

• Oroszország még mindig nem képes fenntartani a kívánt légi fölényt, így nem tudja kellőképpen támogatni a harcokat a frontvonalban, de a tüzérség lőszere is fogytán van.
• Az orosz parancsnokok valószínűleg egyre gyakrabban kénytelenek bevetni ilyen kockázatos módon a helikoptereket, mivel szűkösek a cselekvési lehetőségeik.

Váratlanul Ukrajnába utazott Frank-Walter Steinmeier német államfő, írja az MTI egy kölni televízióra hivatkozva. Az orosz katonai megszállás óta ez az első alkalom, hogy a politikus hivatalos útra indul Ukrajnába.

A jelenlegi hírek szerint Steinmeier Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik majd, német lapok pedig arról írnak, hogy már múlt héten ment volna, de végül biztonsági okokból az elmaradt.

Steinmeier felbukkanása azért is váratlan, mert az elmúlt időszakban többször is ment volna Ukrajnába, de a helyi vezetés nem látta szívesen, amiért Angela Merkel külügyminisztereként egy népszavazással oldotta volna meg a szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaságok” státuszának kérdését. Ezt a lépést az ukrán vezetés akkor a német és orosz diplomácia titkos kompromisszumának jeleként értelmezte. Később ezt annyiban cáfolták, hogy Zelenszkij nem is tudott arról, hogy Steinmeier Ukrajnába utazna. A csatabárdot végül májusban sikerült elásni, azóta pedig többször is hívták a német vezetést Ukrajnába.

• Az orosz dróntámadások 85 százalékát védi ki az ukrán légvédelem
• Hamarosan megindulhat az ukrán támadás Herszon visszafoglalásáért
• Az oroszok szerint az ukránok egy vízi erőművet lőnek Nova Kahovkánál
• 30 százalékkal zsugorodott az ukrán gazdaság
• 200 ezer tartalékost mozgósítottak eddig az oroszok, a többségüket a harcvonalba küldték
• Kedden tartják a kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó Brittney Griner fellebbviteli tárgyalását Moszkvában