Az OTP is szerepel Putyin tiltólistáján: róka fogta csuka helyzet Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette annak a 45, részben külföldi tulajdonban álló oroszországi banknak a listáját, amelyeknek átmenetileg tilos bizonyos tranzakciókat kötni, a listán szerepel az OTP orosz leánybankja is – írta az MTI.

Fragmentált orosz bankrendszer

Az orosz bankrendszer rendkívül szórt, nagyon sok bank van a piacon, igaz a meghatározó szereplők inkább hazai bankok. A mostani listán érintett pénzintézetek szerdán közzétett listáján az OTP érdekeltségén kívül szerepel például az American Express Bank, a Western Union DP Vosztok, a Goldman Sachs, a J. P. Morgan Bank International, az Intesa, a Credit Suisse, a Raiffeisen, a Citibank, az UniCredit Bank, az Ozone Bank, valamint a Yandex Bank.

A korlátozás 2022. december 31-ig van érvényben, az alól mentességet csak az orosz elnök rendkívüli engedélyével kaphatnak a pénzintézetek.

Nincs alapvető változás

Elértük az OTP-t is, a bank annyit közölt, hogy

alapvető változást a rendelet első értelmezése alapján nem érez, mert a magyar bankcsoport az érvényben levő, általánosan megfogalmazott korlátozást eddig is úgy tekintette, hogy az vonatkozik az OTP-re, ez a rendelet most ezt erősítette meg.

Mint emlékezetes, Oroszországban augusztusban rendeletet adtak ki, amely az év végéig különleges gazdasági intézkedéseket írt elő pénzügyi és energetikai területen egyes államokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben azok „barátságtalan lépései” miatt.

Putyin most a rendelet hatálya alá tartozó bankok listáját véglegesítette. A bankok esetében a tiltás az alaptőkéjükhöz tartozó részvényekkel és részesedésekkel való tranzakciókra vonatkozik.

Nehéz most bármit lépni

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője szerint az orosz helyzet az OTP szempontjából eléggé róka fogta csuka szituáció.

Eleinte a bank nem szeretett volna hirtelen lépni, de most már nyugati és orosz oldalról is nehezebbé vált bármi, akár az eladás, akár a tőketranszferek, se kivinni, se hazahozni nem lehet most a pénzt.

Azt az OTP is megerősítette a Telexnek, hogy amennyiben a szabályok lehetővé tennék, és az OTP fair ajánlatot kapna, a bankcsoport nem zárkózna el az orosz érdekeltség értékesítésétől.

Török Lajos szerint amúgy a bank most komoly érték lenne, az eredményei a második negyedévben is jók voltak (az első negyedévben a kockázatokra céltartalékokat kellett képezni, így könyvelési szempontból rosszul teljesített a bank), csak éppen most már olyan mintha szigetszerűen, külön bankként működne az OTP Russia az ajtók bezáródása után.

Pedig már el is kezdték

Korábban többször is írtunk arról, hogy milyen különleges helyzetbe került az OTP Oroszországban. Csányi Sándor először arról nyilatkozott, hogy bankja Oroszországban is hosszú távra tervez.

Az volt a remény, hogy ez nem tart sokáig, nem kell valami nagyon stratégiait lépni. Később ez a hangulat módosult, a bank már konkrétan lépéseket is tett egy eladás előkészítésére, igaz azt mindig rögzítette, hogy pánik, menekülés nincs, ha viszont tisztességes ajánlat érkezik, akkor arra nyitott a bank. Csányi Sándor azért még a nyári MCC Feszt eseményén is abban bízott, hogy a bank részvényei hamarosan visszatérnek a 20 ezer forint közeli ársávba, ehhez természetesen megnyugtatóbb geopolitika kellene.

Korábban abban bízhatott a bank, hogy amennyiben gyorsan vége lehet ennek a konfliktusnak, akkor jól fog működni a bank.

Az orosz és az ukrán bank amúgy nem is működött eleinte rosszul, az oroszok és az ukránok is jobban bíztak a külföldi bankokban, ráadásul Ukrajnába viszonylag sok külföldi hazautalás is érkezett, még egy kicsit nőttek is a betétállományok, a tranzakciós aktivitás.

A bank vezetői korábban azt is elmondták, hogy az OTP tőkehelyzete akkor is erős maradna, ha az orosz és az ukrán bank teljesen kiesne, és ez a vészforgatókönyv csak 15 százalékos esést jelentene az árfolyamban. Ehhez képest a háború kirobbanása óta a bank részvényei 50 százalékkal estek (nagyjából 18 ezer forintról, 9 ezer forintra feleződtek), aminek az orosz helyzet mellett természetesen egyéb okai is lehettek, gondoljunk csak a hazai különadókra, kamatstopokra, vagyis a növekvő banki terhekre.