Csányi Sándor az OTP helyzetéről: Ukrajnában és Oroszországban is hosszú távra tervezünk

Az orosz–ukrán konfliktus hatása jelenleg még nehezen számszerűsíthető az OTP életében, a lehetséges szcenáriók széles spektrumon szóródnak. Az orosz invázió elsősorban Ukrajnában, de már Oroszországban is súlyos károkat okoz, előbbiben háború van, utóbbiban a pénzügyi szektor szereplőinek viselkedése változott meg. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató azonban pénteken egyértelművé tette: az OTP bankjai működnek, és a bank maradni szeretne Oroszországban és Ukrajnában.

Az éves eredményeket bemutató prezentáció itt érhető el.

A tavalyi évről

Az eredményeket bemutató sajtóeseményen Csányi Sándor elmondta, hogy természetesen most mindenkit a jelen érdekel, de a bank büszke a 2021-es eredményeire, hiszen az OTP 497 milliárd forinttal rekorderedményt ért el, nőtt a működési eredménye, csökkenhettek a tartalékai.

A bank minden mutatója egészséges, a tőkemegfelelés 18,7 százalékos, a hitel/betétek aránya 75 százalék, tavaly a betétek 3000 milliárd forinttal, a hitelek 2000 milliárddal nőttek, mindez azt is megmagyarázza, hogy az OTP-nél és a hazai bankrendszerben általában is, miért jóval alacsonyabbak a betéti kamatok, mint az aktuális infláció.

A bankoknak ugyanis jelenleg nincs igazán szüksége további forrásokra, az OTP operatív likviditási tartaléka csak Magyarországon 3341 milliárd forint.

Ukrajna a háború alatt

És akkor jöjjön az esemény talán legmeglepőbb információja: Csányi Sándor elmondta, hogy az OTP Bank ukrajnai betétállománya a háború kirobbanása óta (február 23. és március 2. között) 4 százalékkal, az orosz betétállomány 11 százalékkal nőtt.

Megkérdeztük, hogy mégis miképpen lehetséges az, hogy amikor százezrek, milliók menekülnek az országból, amihez vélhetően pénz, likviditás kell, nem csökkennek a betétek.

Kuhárszki András, az OTP Ukrajna elnöke szerint a betétnövekedésnek három tényezője lehetett:

• az ügyfelek körében nincs általános pánik, a családok egésze nem tud vagy nem akar elmenekülni, a jellemző magatartás az, hogy a családok részben távoznak, részben maradnak, a legtöbb férfi nem is hagyhatja most el az országot, az otthoniaknak szüksége van pénzre;
• a kisebb, kockázatosabb bankokból átvitték az ügyfelek a pénzüket az Ukrajnában régóta megbízható és stabil OTP-be;
• az ukrán diaszpórából sokan külföldről is segítettek a családoknak, és a hazai (ukrán) bankokba utaltak támogatást.

Összességében most a banki utalások működnek Ukrajnában, a készpénzlogisztikában vannak zavarok és a valuta kiadásában voltak korlátozások.

Az ügyfelek hitelezése viszont nagyjából leállt, az OTP nem szeretné növelni a kitettségét, de vannak kivételek, ha például egy gyógyszertárnak kell növelnie a gyógyszerkészletét, az kivétel, de a bank tudatosan nem fokozza a hitelezését.

Működik mindkét bankrendszer

Csányi Sándor kiemelte, hogy mindkét országban lojális, fiatal menedzsment dolgozik, még a vészterhes időkben, amikor lőnek és robbantanak, akkor is zajlik az ügyfelek kiszolgálása, átlagosan 42 fiók van nyitva,

„senkit nem kényszerítünk, de a munkatársak be akarnak járni.”

Oroszországban – érthető módon – egyelőre kevesebbet érezni a válságos helyzetből, itt nincsenek harcok, csak a pénzügyi szektorban változott meg a szereplők viselkedése. A rubellikviditás zavartalan, a dollárlikviditás már nehezebb, de az elsődleges probléma a treasury-műveletekkel van, vagyis, amikor a szankciók elérik az orosz központi bankot, akkor a különböző szereplők, bankok, elszámolóház, tőzsde óvatosabbá válnak, mindent nehezebb elszámolni, de a bankrendszer Oroszországban is működik.

Az orosz betétnövekedésben az is szerepet játszhatott, hogy a banki alapkamat 9,5 százalékról 20 százalékig nőtt, érdekes, hogy a csak interneten szolgáltató bankok felül a hagyományos szolgáltatást nyújtó bankok felé viszik az ügyfelek a pénzüket.

Csányi arra a kérdésre, hogy mikor hagyná el a bank Oroszországot, azt mondta, hogy

ha súlyos likviditási problémák lennének, és több száz millió dollárt kellene biztosítani a banknak, akkor ezt a kockázatot nem vállalnák.

Kitettség, tőzsde

Csányi Sándor szerint az elmúlt napok áresése során (az OTP 18 ezer forintról 11 ezer forintig esett) nem a magyar kisbefektetők adhatták el a papírjaikat, inkább intézmények, de ekkora áresést semmi sem indokolt.

Mindezt több adattal is alátámasztotta.

• Ukrajna és Oroszország a cég eredményéből 7,9, illetve 7,6 százalékot adott (vagyis együtt 15,5 százalékot).
• Az összes eszközből Ukrajna 3,6, illetve Oroszország 2,9 százalékot jelent (együtt 6,5 százalékot).
• Ha a két leánybankot nullára le kéne írni, akkor is 15,4 százalékos maradna az OTP tőkemegfelelése, ami bőven az előírások feletti szint.
• Ha ezeket a számokat nézzük, akkor a 18 ezer forintos részvényárfolyamból legfeljebb 15 százaléknak (2700 forintnak) kellett volna kiárazódnia.

Amennyiben az orosz–ukrán konfliktusnak nem lesz érdemi negatív hatása a csoport többi országára, a 2022-es eredmények 2021-hez hasonlók lehetnek.

További trendek

A bank alapműködésére most érthetően kevesebb figyelem juthatott, de elhangzott, hogy az egyes országok közül 2021-ben a szerb és a román bank nőtt a legjobban (egyedül Montenegróban nem volt érdemi növekedés), és tavaly Horvátország, Ukrajna és Oroszország is szépen bővült (a tőkearányos teljesítmény éppen Ukrajnában volt a legjobb.)

Ez annyiban persze érthető, hogy 2020 még erősebben covidos év volt, vagyis 2021-ben már az alacsonyabb bázis miatt is szinte mindenhol erős volt a növekedés.

A Covid idején a bank megújította a digitális szolgáltatásait, a járvány alatt megduplázódott a mobilcsatorna használata, és ma már 800 IT-s dolgozik a csoportban.

Ahogy Csányi Sándor fogalmazott,

ha a nyakunkban liheg a Bankholding, az még gyorsabb fejlődésre ösztönöz minket.

.Az OTP nem szeretne befektetési bankká változni, de a Global Marketsnek nevezett részleg is erősödött, több kötvénykibocsátásban is vezető szerepet játszott a bank, így a horvát állam, az albán állam, illetve az MVM nemzetközi kötvénykibocsátásában is közreműködött.

A Sberbank kapcsán a bank vezetői megerősítették, hogy invitálják az egykori Sberbank-ügyfeleket egyesével is, de a jó eszközök koncentrált megszerzésével is megpróbálkoznak.

Putyin

Kérdésre válaszolva, Csányi Sándor elmondta, hogy 2018-ban az orosz focivébén találkozott utoljára Vlagyimir Putyinnal, akkor Orbán Viktorral együtt voltak Oroszországban, de az orosz elnököt, aki a Nemzetközi Dzsudó Szövetség tiszteletbeli elnöke is volt, tiszteletbeli alelnökként is ismerte.

Ugyanakkor Csányi Sándor azt mondta, ha sokkal többször találkozott volna az orosz elnökkel, akkor sem venné a bátorságot, hogy megjósolja a háború következő lépéseit, de nagyon drukkol annak, hogy ne legyenek áldozatok, és a háborúnak vége legyen.

Az OTP tulajdonosi struktúrájában megjelenő Rahimkulov családról Csányi Sándor azt mondta, hogy a két Rahimkulov testvér, Ruszlán és Timur magyar állampolgárok, magyar feleségeik vannak, ő ma már inkább magyar befektetőként tekint a családra, és egyelőre semmilyen olyan jelzés nem érkezett, hogy ők eladtak volna, vagy problémáik lennének.