Zelenszkij a találatot kapott templomról: Az oroszok tudják, mire lőnek

• Kigyulladt egy templom a kelet-ukrajnai Szvjatohirszknél, miután az ukránok szerint orosz találat ért egy kolostort, az oroszok az ukránokat vádolták a felgyújtásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok pontosan tudták, mire lőnek, ki kellene zárni Moszkvát az UNESCO-ból.
• A helyi ukrán vezetés szerint az oroszok minden erejükkel, minden tartalék bevetésével azon vannak, hogy elfoglalják a kelet-ukrajnai Szeverodonyecket, ahol az ukrán erők sikeres ellentámadásról számoltak be. Az oroszok viszont egyes ukrán egységek visszavonulásáról beszélnek.
• Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja azt mondta, addig nincs értelme tárgyalni Oroszországgal, amíg az orosz erőket vissza nem szorítják a lehető legközelebb az ukrán határ irányába, nem kapják meg a kért fegyvereket és nem erősítik meg az ukrán pozíciókat.
• Ferenc pápa azt mondta, hogy hamarosan találkozik ukrán tisztviselőkkel, hogy átbeszélje velük egy ukrajnai látogatásának lehetőségét. A 85 éves egyházfő fel akarja keresni Ukrajnát, de szerinte ehhez meg kell választani a megfelelő időpontot.
• Az Ukrajna melletti harcokhoz az országba érkező külföldi önkénteseket tömörítő Nemzetközi Légió Ukrajna Védelméért bejelentette egy német, egy holland, egy ausztrál és egy francia önkéntes halálát.

A szvjatohirszki kolostor fatemploma leégett, és orosz tüzérségi támadás miatt gyulladt ki, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében szombaton. „Készek bármit felégetni, az ortodox templomokat éppúgy, mint bármi mást Ukrajnában” – mondta. A háború alatt eddig 113 templomot semmisítettek vagy rongáltak meg az orosz tüzérségi támadások, köztük olyanokat is, amelyek épen maradtak a II. világháború alatt, a mostani inváziót azonban nem vészelték át.

Kiszámíthatónak nevezte, hogy az orosz propagandisták az ukránokat vádolják gyújtogatással, noha szerinte a szerzetesek és ott lévők látták, hogy orosz tüzérségi támadás történt. Szerinte a támadás, a propagandisták hazugsága és az orosz ortodox vezetők részéről az ukrajnai agresszió támogatása miatt az ukrán ortodox egyháznak is le kellene vonnia a következtetéseket, és egyértelműen el kellene ítélnie azokat, akik elnézik az agressziót.

Oroszország szándékosan és szisztematikusan rombolja Ukrajna kulturális és történelmi örökségét, ahogy az infrastruktúrát, a lakóházakat és mindent, ami a normális élethez szükséges, mondta. „Egy ország, ami ilyet tesz, nem lehet az UNESCO tagja, és nem maradhat az ENSZ-ben, mintha mi sem történt volna” – mondta.

„Az ENSZ Alapokmánya nem biztosít jogokat terroristáknak, és az UNESCO nem barbárok helye.”

„A helyzet továbbra is rettentő nehéz Szeverodonyeckben, ahol folytatódnak az utcai harcok” – mondta, aztán Liszicsanszkot, Marinkát, Kurahovét és a Donbasz más településeit említette a kelet-ukrajnai frontról. „Folyamatosak a légicsapások, a tüzérségi és rakétatámadások” – mondta, hozzátéve, hogy szombat reggelig összesen 2503 különböző orosz rakétát vetettek be Ukrajna ellen. Mint mondta, a védők tartják az állásaikat, és mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb veszteséget okozzák az orosz erőknek.

Szombaton megemlékeztek az orosz invázióban meghalt 261 ukrajnai gyerekről is. „Mind életben lennének most, ha egyetlen ember Moszkvában nem okozza ezt a katasztrófát” – mondta. Azt mondta, ezt már nem lehet helyrehozni, mert a háború tart, azonban a borzasztó következményeinek bármelyik pillanatban véget lehetne vetni. Az orosz hadsereg befejezheti templomok felgyújtását, városok lerombolását, gyerekek meggyilkolását, mondta. „Ha ugyanaz az ember Moszkvában kiadja a parancsot. Az pedig, hogy továbbra sincs ilyen parancs, nyilvánvaló megaláztatás az egész világ számára” – mondta.

Ezzel arra utalt, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, de nem szabad megalázni Oroszországot, hogy diplomáciai megoldást lehessen találni, amint a harcok befejeződnek.

A június végén Madridban tartott NATO-csúcstalálkozó nem jelent határidőt ahhoz, hogy döntsenek Svédország és Finnország csatlakozási szándékáról, amit Törökország ellenez, mondta İbrahim Kalın, Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője. Noha a két északi ország jelezte, hogy folytatják a tárgyalásokat a viták rendezéséhez, Erdoğan szerdán azt mondta, nem kapott választ a követeléseire, konkrét lépéseket vár.

Finnország és Svédország korábbi semlegességéről lemondva szeretne csatlakozni a NATO-hoz, de Törökország az utóbbi hetekben kijelentette, hogy nem engedi be a szerinte a „terrorizmus melegágyának” számító északi országokat. Az Erdoğan nyilatkozataiban feltűnő terrorvádak mögött a kurdok és a törökök évtizedes konfliktusa áll, amelynek aktuális fejleményeit májusi cikkünk foglalta össze. Arról pedig itt írtunk részletesen, hogy Erdoğan milyen nagy játszmába kezdett, amikor látványosan beintett a finn–svéd NATO-bővítésnek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár washingtoni látogatásán azt mondta a héten, hogy a következő napokban összehív magas rangú tisztviselőket Finnországból, Svédországból és Törökországból Brüsszelbe, hogy megtárgyalják az ügyet. Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Stockholmban járva szombaton megerősítette, hogy az Egyesült Államok eltökélt a svéd és finn NATO-tagság támogatása mellett. (Reuters, Guardian)

Nehéz megjósolni, hogy mikor fejeződik be a háború, de az optimista véleménye, hogy év végéig véget érhet, mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a pozsonyi GLOBSEC 2022 biztonságpolitikai fórumon. Kiemelte, hogy az ukrán erőknek továbbra is nehézfegyverzetre, elsősorban rakéta-sorozatvető rendszerekre (MLRS), valamint más tüzérségi, páncéltörő, hadihajók elleni fegyverekre van szükségük, mégpedig gyorsan és a fenyegetés mértékével megegyező mennyiségben.

Reznyikov szerint a helyzet változik, de csak lassan. Megköszönte az eddigi támogatásokat, de azt mondta, hogy míg a háború első hónapjában hordozható páncéltörő és légvédelmi rakéták beszerzésére koncentráltak, most több nehézfegyverzetre van szükségük.

Május közepén Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés vezetője mondta azt, hogy nyár végére döntő fordulat várható a háború menetében, és a harcok az idei év végére Ukrajna győzelmével befejeződnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áprilisban viszont arról beszélt, hogy mindent meg kell tenni, hogy a harcok a lehető leghamarabb véget érjenek, de „fel kell készülnünk arra, hogy a háború legrosszabb esetben hónapokig, sőt akár évekig is tarthat.” (CNN)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a nyugati szankcióknak nem lesz hatásuk az orosz olajexportra, és szerinte nőni is fognak 2022-ben az orosz energiaexportból származó bevételeik. Lavrov a TASZSZ beszámolója szerint egy boszniai tévécsatornának azt mondta, hogy a nyugati lépések miatt kialakult árszinttel nem volt kiesés a költségvetésükből, „éppen ellenkezőleg, idén jelentősen növelni fogjuk az energiaforrásaink exportjából származó profitot”.

Arról itt írtunk részletesebben, hogy az EU hatodik csomagja az olajembargó felvizezése ellenére is az eddigi legkeményebb szankciós lépés Oroszországgal szemben. Az kérdéses, hogy Oroszország pénzügyi helyzetére milyen hatással lesz az uniós embargó: bár drágábban és nehezebben, de az olajat a világ más részeire is tudják exportálni, azonban az orosz kereskedelmi adatok alapján a szankciók komoly és hosszú távú károkat okoznak az orosz gazdaságnak, amit az ázsiai olajexport sem tud ellensúlyozni. (Guardian)

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület ukrán katonai közigazgatási vezetője azt mondta, hogy az oroszok minden erejükkel, minden tartalék bevetésével azon vannak, hogy elfoglalják a kelet-ukrajnai Szeverodonyecket, ahol az ukrán erők sikeresen ellentámadtak.

Az ukrán fegyveres erők helyzetjelentése szerint a Szeverodonyeckért folyó heves harcok mellett az oroszok több helyen lőtték Donyeck megye ukránok által ellenőrzött részeit, és légicsapásokat hajtottak végre Szoledar és Szlovjanszk városok ellen.

Az ukrán fegyveres erők szóvivője, Olekszandr Stupun azt mondta, hogy az oroszok rakétákkal lőtték Bahmut, Kramatorszk, Kosztyantinyivka és Liszicsanszk környékét. Stupun arról is beszélt, hogy az orosz Szu-25-ösök számos helyen légicsapásokat hajtottak végre a keleti frontvonal mentén.

Az északi Szumi és Csernyihiv régiókban is támadtak tüzérséggel az oroszok, ahogy Harkiv közelében is lőtték az ukrán állásokat. Az ország középső, déli részén Zaporizzsja régióban egy légicsapásról és rakéta-meghajtású gránátokkal végrehajtott támadásokról számolt be az ukrán hadsereg. (BBC, CNN)

Ferenc pápa azt mondta, hogy hamarosan találkozik ukrán tisztviselőkkel, hogy átbeszélje velük egy ukrajnai látogatásának lehetőségét. A 85 éves, térdfájdalmai miatt kerekesszéket használó pápa egy ukrán kisfiú kérdésére válaszolt a Vatikánban. Ferenc azt mondta, hogy gyakran gondol az ukrajnai gyerekekre, és fel akarja keresni Ukrajnát, de meg kell választani a megfelelő időpontot.

Ferenc pápát korábban már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is meghívta az országba. (Reuters)

Az ukrán tárgyalódelegáció tagja, Mihajlo Podoljak azt mondta, amíg az orosz erőket vissza nem szorítják a lehető legközelebb az ukrán határ irányába, nem kapják meg a kért fegyvereket és nem erősítik meg az ukrán pozíciókat, addig nincs értelme tárgyalni Oroszországgal. Ezzel arra reagált, hogy Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta, hajlandó közvetíteni Kijev és Moszkva között.

Korábban az ukrán delegáció egy másik tagja, David Arahamia arról beszélt, hogy Kijev meg akarja erősíteni a pozícióit az érkező új nyugati fegyverszállítmányok segítségével, mielőtt újrakezdené a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszországgal. „Egyelőre nem látok rá okot, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzünk, amíg nincs óriási változás a fronton.” (Guardian, CNN)

Korábban az ukránok arról számoltak be, hogy ellentámadásba lendültek, és a stratégiailag fontos Szeverodonyeck városában visszafoglaltak területeket, miután egy ponton az oroszok már a település 70 százaléka felett megszerezték az ellenőrzést.

Az orosz védelmi minisztérium viszont azt állítja a Telegramján, hogy egyes ukrán egységek Liszicsanszk irányába vonulnak vissza, miután súlyos veszteségeket szenvedtek. Az orosz állítás szerint egyes egységek 90 százaléka megsemmisült.

Az ukrán elnöki hivatal szerint folytatódnak az utcai harcok Szeverodonyeckben, és támadás alatt áll a város egyik ipari területe.

A BBC is hozzáteszi, hogy nem lehet ellenőrizni a városban folyó harcokról szóló állításokat. Az Institute for the Study of War térképén itt lehet megnézni a kelet-ukrajnai frontvonalat:

(BBC, Guardian)

Átadták Ukrajna Nemzeti Történeti Múzeumának azt a zászlót, ami a Mariupol utolsó bástyájának számító Azovsztal acélmű felett lengett, jelentette be az ukrán védelmi minisztérium. A viseltes zászló átadásánál a most orosz fogságban lévő védők feleségei közül is többen jelen voltak.

Az üzem utolsó védői május közepén adták meg magukat, miután megkapták az erről szóló parancsot. Az oroszok szerint több mint 2000 ukrán katona adta meg magát a mariupoli acélgyárban. A védőkről készült képeket ebben a cikkben mutattuk be. (Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a kelet-ukrajnai Szvjatohirszknél lévő kolostor elleni orosz támadást, az ukránok szerint ezért gyulladt ki a fatemplom. Az 1526-ban épült templom a moszkvai patriarchátushoz tartozik. Az oroszok azonban azzal vádolták az ukránokat, hogy a visszavonuló erőik gyújtották fel az épületet.

„A megszállók tudják, mire lőnek. Tudják, hogy nincsenek a területen katonai célpontok” – mondta Zelenszkij a Telegramon. Szerinte közel háromszáz civil keresett menedéket a kolostornál, köztük hatvan gyerek. Arról nem tudni, hogy bárki megsérült volna. „Először a szovjet időkben semmisült meg (a templom). Később újjáépítették. Most pedig leégett az orosz hadsereg miatt.”

Zelenszkij újból megismételte, hogy ki kellene zárni Oroszországot az UNESCO-ból. „Minden egyes oroszok által felgyújtott templom, minden felrobbantott iskola, minden lerombolt emlékmű bizonyítja, hogy Oroszországnak nincs helye az UNESCO-ban” – mondta. (BBC, CNN)

A felhívások, hogy el kell kerülni Oroszország megalázását csak Franciaországot és minden olyan országot alázzák meg, ami erre szólít fel, írta ki a Twitterére Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Szerinte Oroszország az, ami megalázza magát.

Ezzel arra reagált, hogy Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, de nem szabad emiatt megalázni Oroszországot, hogy a háború után diplomáciai módszerekkel találhassanak kiutat a mostani helyzetből. Meggyőződése, hogy Franciaországé lesz a mediátori szerep. (Guardian)

Az Ukrajna melletti harcokhoz az országba érkező külföldi önkénteseket tömörítő Nemzetközi Légió Ukrajna Védelméért bejelentette egy német, egy holland, egy ausztrál és egy francia önkéntes halálát. Mind az orosz erők ellen harcoltak, de azt nem közölték, pontosan hol és hogyan haltak meg.

Az AFP ugyanakkor úgy tudja, hogy a holland férfit május 21-én temették el Harkivnál, és néhány nappal korábban halt meg tüzérségi támadásban. Azt az ausztrál külügyminisztérium is megerősítette, hogy meghalt májusban egy ausztrál állampolgár Ukrajnában. Pénteken pedig Franciaország erősítette meg a francia önkéntes harcos halálát, a hírek szerint ő is tüzérségi támadásban vesztette életét Harkiv közelében.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt állította, hogy „több száz külföldi zsoldossal végzett Ukrajnában”, és nagyjából 3500-an harcolhatnak még az ukránok oldalán. (Guardian)

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Hír TV készített interjút Kövér László házelnökkel, aki többek között arról beszélt, nem érti, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy bajban lévő ország vezetőjeként miért mer ilyen hangot megütni Magyarországgal vagy a német kancellárral szemben. „Fenyegetőzni az ember általában az ellenségeivel szemben szokott, azokkal szemben, akit barátul akar megnyerni, ritkán. Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni.” Bővebben itt>>>

Mikolajivnál már több mint egy hónapja hátrébb szorultak az oroszok erők, de tüzérséggel továbbra is támadják a települést. Alekszander Szenkevics, a Déli-Bugnál fekvő kikötőváros polgármestere a Telegramján azt írta, hogy szombaton hárman meghaltak, négyen megsérültek, amikor találat ért egy lakóövezetet. (BBC)

Volodimir Zelenszkij arra kérte az amerikai polgármestereket, hogy szakítsanak településeik orosz testvérvárosaival, és inkább támogassák „napjaink legnagyobb gazdasági projektjét”, Ukrajna újjáépítését – írja a CNN. Zelenszkij az amerikai polgármesterek 90. éves konferenciájára küldött videóüzenetében mondta ezt.

„Több tucat amerikai város fenntartja a testvérvárosi kapcsolatot az Orosz Föderáció városaival. Mit adnak önöknek ezek a kapcsolatok? Valószínűleg semmit. De Oroszország számára alapot adnak arra, hogy bizonygassa, hogy nincs elszigetelve, még egy ilyen háború után sem”

– mondta az ukrán elnök.

Arra kérte a polgármestereket, hogy helyezzenek nagyobb nyomást Oroszországra, ne tartsanak fent kötelékeket.

„És kérem, ne engedjék azoknak, akik gyilkosokká váltak, hogy testvéreiknek hívják önöket.”

Szerinte az amerikai városok és cégek dönthetnek úgy, hogy „a szabadságot védik”, úgyhogy akár az újjáépítési projekteket is támogathatnák. Szerinte ez a fajta befektetés nemcsak Ukrajnát erősítené meg, hanem minden résztvevő országot és vállalatot.

Az invázió miatt egyébként március 1-jén Chicago felfüggesztette a testvérvárosi kapcsolatát Moszkvával. Addig így hagyják, amíg véget nem ér a konfliktus és a Putyin-rezsimet felelősségre nem vonják.

Az oroszok ágyúzás közben eltaláltak egy ortodox templomot, ami lángra kapott – írja a Hromadske. Az 1526-ban épült templom a moszkvai patriarchátushoz tartozik. A támadásban az ukrán ortodox egyház és a hadsereg szerint senki nem sérült meg.

Vlagyimir Putyin történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, de nem szabad emiatt megalázni Oroszországot – idézi Emmanuel Macront a Guardian. Ez azért is fontos, hogy a háború után újra lehessen építeni a korábbi kapcsolatokat Oroszországgal.

„Szerintem elszigetelte magát. Az ő elszigetelődése egy dolog, de az, hogy kijusson ebből egy nehéz ösvény”

– mondta egy francia lapnak.

A francia elnök azt mondta, hogy azért nem szabad megszégyeníteni Oroszországot, hogy a háború után diplomáciai módszerekkel kijussanak a mostani helyzetből. Meggyőződése, hogy Franciaországé lesz a mediátori szerep.

25 év után elhagyja Oroszországot a Marriott szállodalánc – írja a BBC. A cég azzal indokolja a döntést, hogy a nyugati szankciók miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált a működésük.

A moszkvai irodájukat már márciusban bezárták, és akkor felfüggesztették az oroszországi befektetéseket. A 22 szállodájukat viszont egy másik cég üzemeltette, ezért azok nyitva maradtak.

„Arra jutottunk, hogy az USA, az Egyesült Királyság és az EU szankciói lehetetlenné teszik, hogy a Marriott tovább működjön (…) az orosz piacon”

– jelentette ki a cég.

Nem hagyják teljesen hátra az alkalmazottaikat, ukrán és orosz dolgozóiknak is segítettek munkát találni a két országon kívüli Marriottokban. Ezen felül kijelentették, hogy ők is az erőszak végét és a békét várják.

Az orosz védelmi minisztérium állítja, hogy a tenger felett lelőttek egy fegyvereket és lőszert szállító ukrán repülőt Odesszánál – írja a Reuters. A régió vezetője is azt mondta, hogy rakétákkal indult a reggel, találat ért például egy mezőgazdasági épületet.

Az orosz minisztérium szerint egy, a Szumi térségben található tüzérségi kiképzőközpontot is eltaláltak, valamint rakétával elpusztítottak a külföldi zsoldosok egyik táborát Odesszánál.

A Reuters egyik állítást sem tudta megerősíteni.

Orosz találat ért egy mezőgazdasági épületet Odesszánál szombat reggel, két ember megsérült – írja a Guardian. A hírt Szerhij Bracsuk, a régió katonai adminisztrátora osztotta meg a Telegramon.

„A reggel rakétacsapással indult Odesszában. (…) Egy rakéta eltalált egy mezőgazdasági létesítményt. Az első információk szerint ketten megsérültek”

– mondta a brit lap szerint.

Odessza Telegram-fiókja már azt írta, hogy egy X-59-es rakétáról volt szó.

Hozzátette, hogy a tengeren továbbra is több olyan hajó állomásozik, amik ilyen rakétát hordoz (bár a mai támadás szerinte repülőről érkezett).

Az ukrán erők visszafoglalták a stratégiailag fontos Szeverodonyeck városának felét – írja a CNN Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai közigazgatási vezetőjének nyilatkozata alapján a CNN.

„Korábban nehéz helyzetben voltunk, nagyjából a (város – szerk.) 70 százaléka orosz kézen volt, most viszont már visszaszereztünk 20 százalékot. (…) Tényleg nagy veszteségeket szenvednek”

– mondta Hajdaj az állami tévének. A veszteségekről szóló ukrán (vagy orosz) állításokat nehéz hitelesen ellenőrizni, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni ezeket.

Hajdaj szerint az egész régióban nehéz a helyzet, de most mindkét fél a városra összpontosít. Azt mondta, hogy egyelőre nehéz a védekezés, mert nincsenek nagy hatótávolságú rakétáik és ágyúik, miközben az oroszok pont, hogy a távolból lövik őket.

„De amint megérkeznek a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek, visszatoljuk az ágyúikat. És azután – higgyen nekem – az orosz gyalogság futni fog.”

Pénteken folytatódtak a heves harcok a városban. Az oroszok megpróbálták bekeríteni az ukránokat, de az akció sikertelen volt. Hajdaj szerint az elmúlt 24 órában kilenc támadást vertek vissza a Donbaszban.

A megfelelő ellátásban, erősítésben látja az ukrán győzelem titkát, ezért nem lepi meg, hogy az oroszok hidak felrobbantásával próbálják meg megakadályozni, hogy az ukrán erők megerősödjenek.

Az ukrán hírszerzés felvette a kapcsolatot az Azovsztal mariupoli acélgyár orosz fogságba esett védőivel – írja a Reuters. Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter azt mondta, hogy a kormány mindent megtesz, hogy hazajuttassák a katonákat.

Az üzem védői május közepén adták meg magukat, miután megkapták az erről szóló parancsot.

„Tudjuk, hogy mind itt lesznek, Kijevben, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy így legyen”

– mondta Monasztirszkij.

Az oroszok szerint több mint 2000 ukrán katona adta meg magát a mariupoli acélgyárban. A védőkről készült képeket ebben a cikkben mutattuk be.

Az ukrán kormány fogolycserével szerezné vissza a katonákat, amire az orosz vezetés akár hajlandó is lehet, de néhány politikus azt követeli, hogy igenis állítsanak bíróság elé néhány katonát. Az oroszok azt mondták, hogy a magukat megadó katonákat a nemzetközi jognak megfelelő körülmények között tartják fogva.

Továbbra is rengeteg rakétát lő el az orosz inváziós sereg Ukrajnára, amit megkönnyít, hogy a Donbaszra koncentrálnak – írja a brit védelmi minisztérium a szombati hírszerzési összesítőjében.

Bár a háború elején sokan tartottak az orosz légi csapásoktól – amik azóta is nagy károkat okoznak –, az, hogy nem tudták kiiktatni az ukrán légvédelmi rendszereket, nagyban megnehezítette a hatékony rakétázást és bombázást, ami hozzájárult, hogy nem sikerült elfoglalniuk Kijevet.

Emiatt a földről és levegőből indított rakétákat arra használják, hogy megzavarják az ukrán csapatmozgásokat és szállítmányokat. Ez a minisztérium szerint viszont ahhoz vezetett, hogy megcsappantak az orosz rakétakészletek.

Így, hogy a Donbaszra koncentrálnak, hatékonyabban tudják a levegőből támogatni az előrenyomulást. Ez hozzájárult az elmúlt időszak sikereihez a régióban. A minisztérium szerint a nem precíziós lövedékek használata – bár katonailag hatékony – veszélyes, sok civil halhatott meg és sok épület sérülhetett meg az ilyen támadásokban.

Egy orosz videós épp a TOS-1 rakétavető rendszereket méltatta egy ilyen típusú páncélos mellett, amikor az ukrán tüzérség gyorsan bemérte őket és menekülniük kellett.

A videón látható első lövés után alig 40-50 másodperccel hallani lehet az ukránok válaszát, mire a stáb fedezékbe húzódott. Az eset Vaszjlivka körül történhetett.

A TOS-1-es rakétarendszereket gyakran T-72-es tankok alapjára szerelik fel, így egészen mobilis. A videón is látható, hogy egy második sorozat után visszavonul. A TOS-1-es alapvetően rövid távolságokon veszélyes, de pusztító, ugyanis képes termobárikus fegyvereket indítani, amiket vákuumbombának is hívnak.

A vákuumbomba úgy működik, hogy oxigént von el, és így erős, magas hőmérsékletű robbanásokat hoz létre. Kétlépcsős lőszerről beszélünk: az első fokozatú töltet egy nagyon finom anyagból – a szénalapú üzemanyagtól az apró fémrészecskékig – álló aeroszolt juttat ki, a második töltet begyújtja ezt a felhőt, tűzgömböt, hatalmas lökéshullámot és vákuumot hoz létre, mivel elszívja a környező oxigént, részletezi a működést a Guardian. Az óriási nyomást eredményező robbanáshullám lényegesen tovább tarthat, mint egy hagyományos robbanóanyag esetében, és képes komplett épületeket a földdel egyenlővé tenni.

Az ilyen, nagyjából 4 km-es hatótávolságú fegyvereket sokféle célra használják, és többféle méretben kaphatók. Ukrajnában a gyanú szerint azt láthatjuk, hogy Oroszország „bunkerromboló” szerepkörben használja őket védelmi állások megsemmisítésére. A rendkívül nagyméretű, levegőből indítható változatokat barlangok és alagútkomplexumok megsemmisítésére tervezték. A szovjet és a nyugati erők az 1960-as évek óta használnak ilyen fegyvereket, az USA például ilyenekkel próbálta megállítani az al-Kaidát Afganisztánban, az oroszok Csecsenföldön használták, de a bizonyítékok alapján 2016-ban, Szíriában is bevethették ezeket.

A háborúban bevetett különböző fegyverekről ebben a cikkben írtunk.

Május elején több mint 700 feltételezett áruló, és további 700 feltételezett kollaboráns ügyét vizsgálta az ukrán ügyészség – írja a Guardian. Irina Venediktova ukrán főügyész szerint a vizsgálatok során az orosz hadsereggel együttműködő ukránok után nyomoznak.

Csak a harkivi régióban már több mint 50 nyomozás indult. Hét rendőrt, öt polgármestert és egy bírót vizsgálnak.

A háború harmadik napján az oroszok felhívták Kupjanszk polgármesterét, Gennadij Macegorát. Már a város határán voltak, ezért Macegora úgy döntött, hogy vér nélkül adja át a települést. Ezt egy videóban jelentette be. Most árulással és kollaborációval is vádolják, mert az ügyészség szerint ételt és üzemanyagot is adott a megszálló erőknek. Letartóztatni azonban nem tudják, mert még Kupjanszk orosz kézen van.

A visszafoglalt területeken viszont már több embert is letartóztattak. A vád szerint az együttműködésükkel nemcsak az orosz erők előrehaladását segítették, hanem ártatlan civilek meggyilkolását is. A helyi hatóságok szerint például olyanok után is nyomoznak, akik adtak egy listát az oroszoknak a településükön élő katonákról, azok családtagjairól vagy gazdag lakosokról.

Megnehezíti a dolgot, hogy az ukrán ügyészséget és bíróságokat évek óta vádolják korrupcióval és nepotizmussal, így nem mindenki bízik abban, hogy tényleg csak azokat állítják elő, akik együttműködtek az oroszokkal. Azt is ki kell dolgozni, hogy hogyan büntessék a különböző mértékű együttműködést.

Magas beosztású tisztségviselők sem ússzák meg a vizsgálatokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május végén kirúgta a titkosszolgálatok harkivi vezetőjét, mert szerinte „csak magára gondolt”, ahelyett, hogy segített volna a város védelmében.

Oroszország egy kicsit előre tudott haladni Szeverdonyeck keleti részén, de az ukránok folyamatos ellentámadásokat szerveznek a városnál – írja az Institute for the Study of War (ISW) amerikai háborús elemzőintézet.

Egy orosz blogger szerint a megszálló erők vezetői nem készültek fel eléggé az izjumi erdőkben folytatott harc nehézségeire, ami nagyobb veszteségekhez vezetett. AZ ISW szerint Oroszország sikertelen támadásokat indított Izjumnál és Limannál.

A támadók nem tudták visszaszerezni az északkelet-herszoni pozícióikat, tegnap csak védekeztek a térségben. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek, hogy fel akarja gyorsítani a különleges katonai hadműveletet. AZ ISW szerint nem valószínű, hogy az orosz erők képesek lennének erre.

Az oroszok által felállított hatóságok elkezdtek orosz útlevelet osztogatni az elfoglalt Herszonban és Melitopolban, de az ISW szerint még nem sikerült elnyerniük a helyiek bizalmát.

• Zelenszkij szokásos esti beszédében azt mondta, hogy 261 gyerek halt meg a háború 100 napja alatt.
• Területeket foglaltak vissza az ukránok Szeverodonyecknél.
• Putyin blöffnek nevezte, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot.
• Ukrajna kapja meg az Oroszországnak és Belarusznak szánt uniós pénzeket.
• Megsebesült a Reuters két újságírója, a sofőrjüket lelőtték.
• A zaporizzsjai atomerőmű állapota miatt aggódik az ukrán hírszerzés,
• Kelet-Európa katonai-politikai helyzetéről egyeztettek belarusz és magyar katonai megbízottak-
• Az embereket egyre kevésbé érdekli a háború-

Jó reggelt, elindítjuk a mai percről percre tudósításunkat. A tegnapi, pénteki háborús hírfolyamunkat itt lehet megnézni.