Ha nincs Orbán Viktor, akkor nincs, aki vigye a boltot

Ha nincs Orbán Viktor, akkor nincs, aki vigye a boltot
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

1033

Míg Orbán Viktor Indiában tuktukozott, dzsungeltúrázott és Vasco da Gama nyomába eredt a családdal, addig Magyarországon nem állt le az élet. Megint meglódult az infláció, tavalyhoz képest több mint tíz százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak, közben pedig meglepő csapás érte a miniszterelnök legfontosabb emberét: az Egyesült Államok korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Rogán Antalt, aki az amerikaiak szerint „a magyarországi korrupció rendszerének középpontjában áll”.

Ez azonnal egy olyan ügy volt az év elején, amiben a kormány és a Fidesz magyarázkodásra kényszerült. Rögtön ki is kiáltották azt „politikai provokációnak”, „pitiáner bosszúnak”, de maga Orbán Viktor egészen addig nem reagált erre, míg haza nem érkezett a nyaralásából. (És akkor is csak annyit mondott, hogy Rogán Antal pozíciója ettől még inkább megerősödött.)

Aztán január végén közel háromszáz oktatási intézmény kapott fenyegető levelet az országban, a bombariadó sok ezer ember napját írhatta át. Orbán Viktor ebben a helyzetben is meglepően a háttérben maradt, egy Facebook-bejegyzésben mindössze annyit reagált, hogy „forródrótón van a belügyminiszterrel”. Az eligazítások, helyszínre látogatások helyett egy zárt körű uniós konferencián járt, este pedig templomba ment.

A Rogán-féle botrány és a bombariadók újra rámutattak valami fontosra: arra, hogy Orbán Viktor távollétében nincs a Fidesznek olyan vezéregyénisége, aki képes lenne menedzselni az ilyen helyzeteket. Hogy amikor a miniszterelnök nincs az országban vagy láthatóan a világpolitikai magaslatokkal van elfoglalva a hazai történések helyett, nincs más, aki irányt mutasson a tábornak. Hogy amikor baj van, akkor nincs olyan, aki Orbán helyett a cselekvő vezető képét mutassa, aki átvegye a kormányrudat.

Magyarán: Orbán Viktornak láthatóan nincs utódja. Nincs második ember a Fideszben. Nincs, aki vigye a boltot.

Orbán Viktor érzékelhetően nagyon ragaszkodik a miniszterelnöki székhez. 2022-ben elárulta, ő milyen matematikát használ: tizenhat évig volt ellenzékben, és neki az lenne a „kielégítő”, ha ennél jóval tovább lenne hatalmon. A következő évben Kötcsén arról beszélt, hogy 2034-ig tervezi a saját kormányzását, amit azzal indokolt, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett tőlük négy évet. Ez nála összesen 28 évet jelentene a kormányon. Tavaly a tusványosi fesztiválon aztán már 2050-ig szóló terveket vázolt fel, igaz, itt már elismerte, hogy ezeket a terveket valószínűleg már nem ő fogja megvalósítani, hanem a fiatalabb korosztály.

Mégis, Orbán Viktor az elmúlt években fokozatosan eltávolodott a napi belpolitikától, láthatóan jobban érzi magát az európai- és a világpolitikában, legalábbis szeretné magát Brüsszel megmentőjeként láttatni, meg azon kevesek egyikeként, aki mindig két, de inkább három lépéssel a többi európai politikus előtt járva pontosan eligazodik a világpolitika keszekusza útvesztőiben. Közben békegalambként repdes Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között, hogy besegítsen az orosz–ukrán háború megállításában. Próbálja magát egy szintre pozicionálni Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal, de eközben érdemes ezt a küldetést olyan szemmel is nézni, hogy mindeközben mennyire válik az orosz elnök eszközévé egy veszélyes világpolitikai játszmában.

Miközben 2024 itthon az egészségügy, a közlekedés és a gyermekvédelem súlyos hiányosságairól szólt, a magyar miniszterelnök akkor is inkább csak „békemisszióról”, világrendszerváltásról, nemzetstratégiáról beszélt. Még az indiai nyaralásának időpontját is külpolitikával indokolta: elmehetett, mert épp véget ért Magyarország soros uniós elnöksége, de visszaér, mielőtt Trumpot beiktatják. Mintha a miniszterelnök ezzel azt mondta volna: a hazai történések miatt nem fontos itthon lenni.

És közben megtudhattuk, hogy még ebben a felállásban sincs olyan, aki képes lenne a miniszterelnököt itthon helyettesíteni.

A helyettes, aki nincs

Pedig a miniszterelnöknek van hivatalos helyettese: őt úgy hívják, hogy Semjén Zsolt. Semjénnek azonban januárban meglehetősen kevés közéleti megnyilvánulása volt. Január 18-án a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagógában mondott beszédet. Még egy fontosnak látszó ügyben szólalt meg január 27-én: mégpedig abban, hogy Mátészalka városa befogadná a nizzai Jeanne d'Arc-szobrot, amelynek eltávolítására kötelezték a franciaországi várost.

Semjén részt vett a Karmelita megszentelésén, de nem szólalt meg Rogán Antal szankciós ügyében. A miniszterelnök-helyettesről még annyit tudhattunk meg januárban a Hvg360-nak köszönhetően, hogy tavaly nyáron Namíbiában vadászott impalákra.

Kétségtelen, hogy Semjén 2024-ben sem teljesített túl jól éles helyzetekben. Tavaly nyáron például nemes egyszerűséggel belenevetett a kamerába, amikor arról kérdezték, mit gondol arról, hogy sok magyar kórházban a nagy kánikulában elromlottak a légkondicionáló berendezések, ami miatt szenvednek a betegek és műtéteket kellett elhalasztani. A miniszterelnök-helyettes „abszurdnak” nevezte, hogy a „világháború kérdése” helyett kórházi klímákról kérdezik a kormány tagjait. Majd visszakérdezett, hogy az ő fiatalkori verseiről is szeretnék-e kérdezni őt, arra utalva, hogy szerinte az is pont ennyire releváns politikailag.

A miniszter színre lép

Január elején kormányülések sem voltak, így aztán kormányinfók sem – ráadásul december végén-január elején, tehát az esküvője után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sem volt aktív. Egy dolog viszont kiderült arról, hogyan is működik ilyenkor távirányítással Magyarország. Orbán Viktor naponta beszélt telefonon Lázár Jánossal, „az instrukciók és az utasítások nem maradtak el”, sőt, a kormányfő tanácsokat is adott „egyes kényes kérdések megválaszolására”.

Mindezt az építési és közlekedési miniszter mondta el január 8-án tartott „közlekedésinfóján”, ami elég hamar sajátos kormányinfóvá alakult, tekintve hogy ezt a műfajt annak idején Lázár alapozta meg. A miniszter már eleve azzal nyitott, hogy más kérdésekben is szívesen áll a sajtó rendelkezésére, és láthatóan fürdőzött abban a helyzetben, hogy ezen a napon ő az egyetlen kompetens személy a kormányból. A több mint két óra alatt beszélt Orbán Viktor nyaralásáról és Rogán Antalról is, és ezzel az építési és közlekedési miniszter lett a kormány hangja a nyilvánosságban.

A miniszterelnök távollétében tehát Lázár János mondhatta meg, miről mit kell gondolni.

Azt állította, hogy az utazását maga Orbán Viktor fizette, és hogy két hét „méltányos szabadság” még neki is jár. Rogán Antal szankcionálását „politikai provokációnak” és a „magyar állam belügyeibe való durva beavatkozásnak” nevezte, ami szerinte sérti a magyar–amerikai kapcsolatokat. Még jóval azelőtt, hogy Orbán Viktor is megszólalt volna ebben a kérdésben, Lázár már itt kijelentette: a kormány és a Fidesz is kiáll Rogán Antal mellett.

Hogy ezek voltak-e azok a „kényes kérdések”, amiknek megválaszolásához Indiából kapta a tanácsokat, nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a tájékoztatót előre eltervezték-e, vagy csak gyors tűzoltásnak szánták a miniszterelnök távollétében. Lázár mindig is egy kicsit különutas politikai stratégiát vitt a Fideszben, a frakciófotózásokról rendre lemarad, mert „elalszik”, és kábé ő az egyetlen a Fideszben és a kormányban, aki mer (akit hagynak) kritikát megfogalmazni a nyilvánosságban.

Már a tavaly júniusi EP- és önkormányzati választás után is azt mondta, hogy a fideszesek „nem kockáztatták meg a vitát”, nem kellett volna titokban kampányolniuk, és „a Fidesznek vissza kellene térnie a valóságba”. Tavaly decemberben már arról is beszélt, hogy létezik olyan forgatókönyv is, hogy a Fidesz veszíthet a 2026-os országgyűlési választáson. A kegyelmi ügyről pedig már többször elmondta: szerinte abba kívülről-belülről megrendült a Fidesz, és annak még hosszan tartó politikai következményei lehetnek. Novák Katalin szerinte „meghülyült, megzakkant”, Varga Judittal együtt „túl ambiciózusak voltak. Valószínű, saját magukat többre tartották, mint amire abban az életszakaszban érdemesek lettek volna”.

Lázár János az utóbbi időben láthatóan megint építi saját magát. Annak idején is megosztott olyan személyes videókat, amikbe a családját is bevonta, ezt a kártyát pedig most is előhúzta. Karácsonykor a miniszter sajtósa kérdezte egy egymásra mutogatós játékban a házaspárt arról, hogy melyikük a rendetlenebb, melyiküké az utolsó szó, és hogy ki mondta ki először, hogy szereti a másikat.

Még Hajdú Péterhez is bevonult fél napra, hogy ott is az emberi arcát vegye elő, és megmutassa, van itt még valaki az országban, akinek van és/vagy lehet önálló hangja. Mondta is, hogy egyetlen ember van, aki már több mint húsz éve mindenben támogatja, az maga Orbán Viktor. „Minden hülyeségemet, minden ötletemet, húzásomat mentette, támogatta, még amikor nyilvánvalóan olyan dolog volt, ami neki káros volt, azt is próbálta relativizálni”, bár szerinte sosem lesz olyan szövetsége a miniszterelnökkel, mint az öregfiúknak, a Fidesz alapítóinak.

Azt is mondta, hogy 2018 környékén, amikor a következő négy évre kikerült a kormányból, még sok volt benne az ambíció. De a miniszter valójában még 2021-ben sem tudott egyenes választ adni arra, hogy van-e miniszterelnöki ambíciója, annyit mondott: még túl fiatal ahhoz, hogy „erre a kérdésre gyorsan és lezáróan válaszoljon”.

Bizton állítható, hogy Lázárnál többet senki nem beszél magáról a kormánytagok közül a nyilvánosságban. Gulyás Gergelyről például az esküvőjéig még azt sem lehetett tudni, hogy van párja. És valahogy Pintér Sándorról is elképzelhetetlennek tűnik, hogy Hajdú Péterrel parolázzon. Izgalmas kérdés, hogy Lázár János ezt saját kútfőből csinálja-e, vagy a kormányban rájöttek arra, hogy Orbán Viktor külpolitikai világmegváltásai közepette kell egy másik, kicsit földhözragadtabb témákkal foglalkozó, saját arcéllel rendelkező hang is a magyar embereknek.

Akit gyorsan lekaptak a pályáról

Pedig nem Lázár a miniszterelnök legfontosabb minisztere. Az épp Rogán Antal, akinek példátlan hatalma van a kormányban: ő irányítja a kormányzati kommunikációt, felügyeli a titkosszolgálatokat. Amilyen fontos szerepe van a háttérben, annyira nem jelenik meg a nyilvánosságban.

Pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője annak idején még bulvárműsorokban is szívesen szerepelt akkori feleségével (aki ma már a volt és jelenlegi férje nevén, azaz Rogán-Szendrei Cecíliaként él), de most már évek óta bujkál a nyilvánosság elől. Rogán tavaly nyárig még beszédet sem nagyon mondott nyilvánosan az elmúlt időszakban. A parlamentben is csak akkor szólalt fel öt év után, amikor a házszabály szerint már muszáj volt válaszolnia egy azonnali kérdésre. Egyedül az éves miniszteri meghallgatása után lehet neki néhány kérdést feltenni a parlamentben.

Nem lehet véletlen, hogy a propagandaminisztert már évekkel ezelőtt lekapták a pályáról: letelepedési biznisz, helikopterezés óránként negyedmillió forintért, belvárosi ingatlanmutyi, az új felesége furcsa földügylete, a szokatlanul jól jövedelmező találmánya – csak néhány ügy, amiben felmerült Rogán Antal neve, még jóval az amerikai szankcionálás előtt. 2016-ban a kormányközeli Demokrata készített egy felmérést a politikusok népszerűségéről, Rogán Antal pedig a lista legvégére került – Orbán Viktor legfontosabb miniszterét még Gyurcsány Ferencnél is népszerűtlenebbnek tartották.

És még ha a mostani szankcionálás meg is erősítette volna a pozícióját Orbán Viktor szemében, Rogán Antal valószínűleg sosem lesz már második ember a Fideszben, a nyilvánosságban legalábbis biztos nem.

Jöttek, láttak, visszamentek

De akkor lát-e egyáltalán Orbán Viktor a kormánypártokban olyanokat, akik alkalmasak lennének az utódjának? „Csak ilyeneket látok szinte. Nagyon óvatosan kell ott közlekedni”, mondta erről nevetve a miniszterelnök három éve. Csakhogy a helyzet mostanra alaposan megváltozott. Az évek, sőt, már lassan évtizedek alatt több név is felmerült lehetséges Orbán-utódként, de szépen lassan mindegyik politikai rivális kihullott.

A 2006-os választási vereség után belső feszültségek alakultak ki a Fideszben. Ennek egyik jele az volt, hogy a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, ami azzal vádolta meg Schmidt Máriát és Áder Jánost, hogy új pártot szerveznek Orbán Viktor kiszorítására. Áder ezzel kegyvesztett lett, előbb EP-képviselő lett belőle, majd pár év múlva visszatért, Orbán Viktor pedig köztársasági elnököt csinált belőle. Ott nem sok vizet zavart. Szintén 2006 környékén Pokorni Zoltánt is túl sok ambícióval vádolta meg a Magyar Nemzet, „Pokorni Zoltán birodalmat épít” címmel. Aztán nem osztottak lapot neki, kerületi polgármester lett, és 2024-ben be is fejezte politikai pályafutását.

Volt idő, amikor Orbán Viktor Varga Mihályban látta meg a lehetséges utódját. A WikiLeaks 2011-ben kiszivárogtatott egy négy évvel korábbi amerikai diplomáciai táviratot, ami az akkori budapesti amerikai nagykövet és Orbán Viktor találkozója után készült. Kettejük beszélgetésében Orbán Vargát nevezte meg potenciális utódjának. Azért rá esett a választása, mert Varga lojális volt hozzá, és kevésbé önjáró. Bár Varga neve a következő években is fel-felmerült, ebből végül semmi sem valósult meg, mára pedig a kormányból kikerülve a Magyar Nemzeti Bank hamarosan hivatalba lépő elnöke lett.

Lázár Jánoshoz hasonlóan egy időre Navracsics Tibor is kiesett a miniszterelnök kegyeiből, 2014-ben a Népszabadság például azt írta: a miniszter „és a miniszterelnök között olykor volt alkotmányjogi szakkérdések terén mosolyszünet”. Végül kiküldték őt Brüsszelbe, Navracsics pedig úgy nyilatkozott: „Nem én távolodtam el a Fidesz hatalmi centrumától, hanem a párt tolódott tőlem jelentősen jobbra. Az 1998–2002, de még a 2010–2014-es Fidesz is inkább jobbközép pozícióban volt – nem csak a párt, a szavazói is”. És ahogy aztán Lázár, úgy Navracsics is puhára esett: mindketten bekerültek az ötödik Orbán-kormányba.

És bár Kövér László a régi Fidesz-alapítók közül még a felszínen van, nem igazán van politikát formáló szerepe. Évente néhányszor megszólal, amikor például nem létező ukrán államról beszél, vagy arról, hogy most már „ember mivoltunk áll átfogó ostrom alatt”.

Miközben a Fidesz láthatóan és nyíltan utánpótlás-problémákkal küzd, azért fel-felbukkantak feltörekvő csillagok a láthatáron. Ilyen volt egy ideig a családügyi miniszterként népszerű Novák Katalin, aki aztán államfőként feltűnően aktív külügyi tevékenységet folytatott, külföldi útjain igyekezett a jó zsaru szerepében a magyar diplomácia szívélyesebb oldalát megmutatni.

De aztán jött a kegyelmi botrány, és vele együtt bukott a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is. A két női politikus felépítésébe sok energiát ölt a Fidesz és a kormány, Orbán Viktor tavaly év végi interjújában azt mondta róluk a Mandinernek: „világsztárokat veszítettünk”, „két fantasztikusan teljesítő politikai világsztárt”. A már idézett Lázár János nem volt ennyire elragadtatva a két sztártól: Vargát Novák Katalinnal együtt túlságosan ambiciózusnak nevezte, akit szerinte leginkább volt férje, Magyar Péter látott a miniszterelnök lehetséges utódjának.

Az évek alatt felmerült még Gulyás Gergely neve is, aki fokozatosan lépegetett felfelé a ranglétrán. 2010-ben részt vett az új Alaptörvény előkészítésében, később a Fidesz frakcióvezetője lett, majd a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint utólag kiderült, legnagyobb baklövése az volt, hogy Magyar Pétert bevitte a Fideszbe. Török Gábor politikai elemző szerint a miniszterelnök bizalma Gulyásban Magyar politikai berobbanása miatt rendült meg, és a miniszter emiatt előbb-utóbb akár a kormányból is kikerülhet.

Közben szépen lassan a belpolitikai csatározásokból elkezdték kivonni a kormány egyik legismertebb és kifelé legaktívabb tagját, Szijjártó Pétert, hogy komoly politikusi képet építsenek fel róla. (Amit néha ő maga húz keresztbe azzal, hogy rövidnadrágban landol egy külföldi fogadóbizottság előtt.) Szijjártó fiatal kora óta követi a miniszterelnököt, aminek meglett az eredménye: mindössze 35 évesen lett külügyminiszter. Török Gábor szerint általában mintha konszenzus lenne abban a politikai világ hátterében, hogy az utódlás Szijjártónak „lenne szánva”. Ennek ellenére egyelőre nem tűnik úgy, hogy a külügyminiszter nagyon vezető szerepre készülne, és még a furcsa oroszbarátsága is kínosan jöhet neki.

Ebben a helyzetben dobta be év elején Magyar Péter (a szokásos „hallottam valamit” módján) a nyilvánosságba, hogy olyan információ jutott el hozzá, miszerint a kormány félprezidenciális rendszer bevezetését fontolgatja Magyarországon. Ez egy olyan felállás lenne, amiben egyszerre kormányoz a kisebb hatalmú miniszterelnök és a nagyhatalmú elnök. Különböző jogkörökkel ilyen parlamentáris berendezkedés van jelenleg például Franciaországban és Ukrajnában is. Ebben a képletben minden bizonnyal Orbán Viktor lenne a nagyobb hatalmú, széles jogkörű elnök. De még itt is felmerülne a kérdés: ki lenne a miniszterelnök? Egyelőre úgy tűnik, erre válasz nem fog érkezni, mert Orbán sajtófőnöke az egészet úgy kommentálta: „Ez egy tipikus hírlapi kacsa”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!