Rogán Antal Magyar Péter fotóját mutogatva beszélt az ország legnagyobb veszélyéről

Azért kellenek akkumulátorgyárak az országba, hogy ne járjunk úgy, mint a Nokia – a tihanyi Tranzit Fesztiválon sok-sok ábrát mutogatva beszélt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a magyar gazdaság teljesítményéről és főbb kihívásairól. Szakmunkáshitelt vezethet be a kormány, a „béke költségvetésében” a nagyberuházások helyett inkább a kisvállalkozásokat fogják támogatni, és Rogán szerint meg kell védeni az országot a liberális közgazdászoktól.

A magyar gazdaságpolitika alapja és fundamentuma szerinte a foglalkoztatottság. A Fidesz munkaalapú gazdaságot hirdetett 2010-ben, és az elmúlt 14 évben a cél a foglalkoztatottság maximalizálása és a munkanélküliség minimalizálása volt. Ez sikerült is a kabinetminiszter szerint: ma 1 millióval több munkahely van az országban, mint 2010-ben, és radikálisan csökkent a munkanélküliség mértéke. „Ha ez változik, akkor van a magyar gazdaságban igazi probléma.”

A magyar gazdaság négy fő pilléren nyugszik Rogán előadása szerint:

• munkaalapú gazdaság,
• foglalkoztatottságot segítő adópolitika,
• családtámogatások és
• rezsicsökkentés.

Nem igaz szerinte az a vád, hogy a kormány adópolitikája a gazdagoknak kedvezne. A két legalsó jövedelmi csoportban (kvintilis) 80 százalékkal nőtt a bruttó reálkereset 2010 óta. Nőtt ezen kívül a mediánkereset, a minimálbér és a garantált bérminimum. A következő két év fontos célkitűzésének azt tartja Rogán, hogy a minimálbért felzárkóztassák a garantált bérminimumhoz.

A gazdasági teljesítményeket fényezve arról is beszélt, hogy a családtámogatások mértéke 3,5-szeresére nőtt 2010 óta, és a kormány célja, hogy 2026-ra a gyerekek után járó adókedvezményt minden kategóriában megduplázzák. A kormány gazdaságpolitikája oda vezetett Rogán szerint, hogy 1,1 millióval csökkent a szegénységben élők száma 2015 óta.

Rogán abban bízik, hogy az elmúlt évek válságai (járvány, háború, energiaválság, infláció) jövőre már jön a béke költségvetése, amelynek fontos része a kisvállalkozások erőteljes támogatása. A miniszter szerint ugyanis nem nagyberuházásokat kell már támogatni, hanem kisvállalkozásokra helyezné át a fókuszt.

Emellett a fiatalok életkezdését is új konstrukcióval segítené a kormány.

Rogán szerint igazságtalan, hogy csak az egyetemisták kaphatnak diákhitelt. A jövőben ezért szakmunkáshitelt vezethetnek be,

amelyet a diákhitellel azonos feltételekkel és azonos mértékben vehetnének igénybe az arra jogosultak. A részletek még kidolgozás alatt, de már a kormány asztalán a terv.

Mindezek alapja azonban Rogán szerint az, hogy a magyar gazdaságpolitika szuverén maradjon. „A szuverén gazdaságpolitika lényege, hogy nem erős gazdasági érdekcsoportok mondják meg globális oldalról, hogy mi a helyes gazdaságpolitika, hanem egy ország maga dönthet, hogy melyek az ő szuverenitásának alapvető elemei.” Ő úgy látja, hogy az Orbán-kormány 2010 óta tartó, unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikája meghozta a gyümölcsét, és a szuverén gazdaságpolitika biztosítja ma az ország stabilitását.

Mi jelenti a veszélyt erre a stabilitásra? Rogán szerint az Európai Bizottság. A bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) ugyanis azt javasolja a magyar kormánynak, hogy töröljék el a rezsicsökkentést, szüntessék meg a társasági adót és a 13. havi nyugdíjat, vezessenek be kétkulcsos adórendszert, emeljék a nyugdíjkorhatárt és az ingatlanadók mértékét.

A javaslat mögött a miniszter a liberális közgazdászokat látja megbújni, akik alig várják, hogy újra beleszólhassanak a magyar gazdaságpolitika alakulásába. Ha nem tudja érvényesíteni az akaratát egy ország, és nem marad szuverén, akkor át tudják vinni rajta ezeket a káros gazdasági lépéseket Rogán szerint. „Aki Brüsszelben jófiú, attól ezt várják el, és ennek végrehajtását is fogják tőlük kérni.”

„Szerintem a magyar nyelv tesz egy világos különbséget aközött, amikor egy hölgynek kezet csókolunk, meg amikor kézcsókra járulunk elé. A kettő különbözik egymástól. Az első egy szuverén cselekedet, a második pedig nem az”

– mondta Rogán, miközben a kivetítőn a Magyar Péter és Ursula von der Leyen bizottsági elnök találkozójáról készült fotó volt látható. A miniszter szerint a liberális közgazdászok jelentik a legnagyobb veszélyt Magyarországra, és azt kell elkerülni, hogy ők diktáljanak nekünk.

Szükség van-e az akkumulátorgyárak támogatására? – tette fel a kérdést a következő blokkban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. A válasz nem meglepő módon az volt, hogy igen, hiszen mindenki megújuló energiára tér át, és egyre nagyobb a kereslet az elektromos autókra. Ha nem tudjuk lekövetni a technológiai változást, könnyen úgy járhatunk Rogán szerint, mint a Nokia, amely az okostelefonok megjelenésével „villámgyorsan lekerült a térképről.”

Azt senki nem vitatja Rogán szerint, hogy a német autógyárak hozzátettek a magyar gazdaság teljesítményéhez és a gazdasági kultúrához, de alkalmazkodni kell a technológiaváltáshoz. Ezért biztosított a kormány minden támogatást az akkumulátoripari nagyberuházásokhoz.

A megújuló energia mellett alkalmazkodni kell a digitális átálláshoz is, folytatta az előadást Rogán. A kormány bevezette a digitális állampolgárságot, amely lényege, hogy egy mobiltelefonos applikáció segítségével egy csomó ügyet könnyebben lehet majd intézni. „Minden egyes igazolvány, minden egyes azonosító a mobiltelefonra költözik” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a mobiltelefon az egyik legbiztonságosabb azonosító, és ma már mindenkinél ott van.

Az előadáson bemutatta az applikációt is, amit szeptembertől lehet majd használni a letöltés után. A rendőri igazoltatásnál már ősszel is elfogadják, de hamarosan mindenhol használhatjuk, ahol azonosítani kell magunkat. Rogán arról beszélt, hogy Magyarországon hamarosan nem lesz szükség nyomtatott okmányokra, mert mindent el lehet majd érni digitálisan. Ezzel Európában az elsők között lehetünk, ami a gazdaságnak is jót tesz.

„Minden módunk megvan, hogy egy gyors alkalmazkodással, sikeresen, Európa egyik jól fejlődő gazdasága legyünk.”

A miniszter arra számít, hogy 2025 második felére túl tudunk lenni az összes válság minden következményén, és újra lendületet kaphat a magyar gazdaság. „Ehhez az kell, hogy a magyar gazdaságpolitika meg tudja őrizni a szuverenitást. Hogy utána szuverén marad-e a magyar gazdaságpolitika, vagy nem, arról majd a választók fognak dönteni 2026-ban, a tavaszi országgyűlési választásokon.”

Rogán Antal évek óta kerüli a nyilvánosságot, a parlamentben is csak akkor szólalt fel öt év után, amikor a házszabály szerint már muszáj volt válaszolnia egy azonnali kérdésre. A miniszter viszont visszatérő vendég a Tranziton: két éve az ország jövőjéről és lehetőségeiről értekezett, tavaly a háborúról és a békéről. Csak épp a korábbi években mindezt szigorúan zárt körben tette: a beszédét sehol sem lehetett élőben követni.

Bár szerettünk volna személyesen ott lenni a fesztiválon, a független sajtót évek óta nem engedik be a Tranzitra. Ahogy minden évben, úgy idén is próbáltunk regisztrálni, de a szervezők a szokásosat válaszolták: „A Tranziton médiapartnerekkel dolgozunk, ahogy már a tavalyi évben is, a rendezvény rajtuk keresztül nyilvános. Ezen kívül a délelőtti előadásokat és a legérdekesebb vitákat a Tranzit Facebook-oldalán élőben lehet követni.”