Az Orbán-kormány Richelieu-je évek óta bujkál, most újra róla beszél mindenki

Rogán Antal a kormány Richelieu-je, akinek példátlanul nagy hatalma van, aki Orbán Viktor szűk, belső köréhez tartozik, és akinek a vezetésével a jobboldali sajtó megengedhetetlenül bánt Novák Katalinnal, így aztán „Rogán Antalnak mennie kell!” – így beszélt Magyar Péter, Varga Judit volt férje, miután kiiratkozott a NER-ből, lemondott minden állami cégben betöltött megbízatásáról, és elkezdett beszélni.

Magyar azután jelent meg a színen, hogy Novák Katalin lemondott az államfői pozíciójáról, Varga Judit pedig bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, és nem lesz a Fidesz–KDNP EP-listavezetője sem. Magyar Péter azóta egyre többet beszél Orbán Viktor nélkülözhetetlen miniszteréről, Rogán Antalról, aki viszont évek óta nagyon is szeretne inkább a háttérben megbújni.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője még beszédet sem mond nyilvánosan. Például a Fidesz egyik legfontosabb közösségi-politikai rendezvényén, a tihanyi Tranzit Fesztiválon tavaly Orbán és Szijjártó Péter külügyminiszter előadásait közvetítették, de Rogánét rejtélyes okokból nem. A parlamentben öt év után is csak akkor szólalt fel, amikor a házszabály szerint már muszáj volt válaszolnia egy azonnali kérdésre. Egyedül a miniszteri meghallgatása után tudtunk neki kérdéseket feltenni tavaly ősszel.

Amennyire nem jelenik meg a nyilvánosságban, annyira fontos szerepe van a háttérben: ő irányítja a kormányzati kommunikációt, és felügyeli a titkosszolgálatokat. Magyar Péter egyenesen „rogáni propagandagépezetről” beszélt, ami szinte az összes minisztérium kommunikációját irányítja, a legutolsó MTI-közleményig, és hozzá futnak be először a közvélemény-kutatások eredményei is.

Magyar szerint ennek a gépezetnek a szemében ő mostantól „egyszerre lesz áruló, bűnöző, bosszúálló, pszichopata, drogos, gyerekverő, brüsszelita, sorosbérenc, háborúpárti”, pedig ő állítása szerint egyik sem. „Volt szerencsém személyesen is megismerni a rendszer és a szolgálatok működését, ezért tudatában vagyok annak, hogy mostantól minden eszközzel megpróbálnak majd vádolni, lejáratni, ellehetetleníteni, és ehhez fel fogják használni a korábban hozzám közel állókat is, de innen is jelzem, hogy nem félek, és azt kérem, hogy senki se féljen kiállni az igazságért, a hazánkért és az elesettekért” – mondta.

Magyar Péter emellett arról is beszélt, hogy amikor ő még a Diákhitel Központot vezette, abban is meg volt kötve a kezük, hogy melyik kommunikációs céggel szerződhetnek: ez pedig a Balásy Gyula-féle New Land Media volt. Balásy évek óta az állam legfőbb partnere a hirdetési piacon, az ő cégei készítették a legtöbb kormányzati propagandaplakátot is. A New Land Media Kft. az utóbbi években rendszeresen több tízmilliárd forint összértékű megbízásokat kapott. A kormány, azon belül a Rogán által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal is több tízmilliárd forintot fizetett már a vállalatnak reklámok és kormánypropaganda előállítására. De Magyar szerint ő „jó érzéssel nem tudta aláírni” az ilyen ügyleteket, nem is volt megelégedve a cég munkájával, „és akkor jelezték, hogy ezt nem kéne”. Utána el is jött a Diákhitel Központtól.

Összeszedtük, milyen furcsa vagy érdekes ügyletekben merült fel korábban Orbán legfontosabb miniszterének a neve.

Tóni, Barbara és Ádám

„Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak” – írta egy posztjában Magyar Péter. Azt viszont nem magyarázta meg, hogy ez alatt mire gondol.

Tóni, Ádám és Barbara így együtt egy kontextusban jelent meg: a Schadl–Völner-ügyben. Már egy éve zajlik a bíróságon az elmúlt évek egyik legismertebb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál. Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 milliót. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ezt pedig Schadl abból a pénzből állta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített.

A szövevényes ügynek bőven vannak mellékcsápjai, de a nyomozati anyagokból több pont már nem került be a vádiratba. Rogán Antal neve például többször felmerül a nyomozati anyagokban. Az iratok szerint Schadl például szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. A nyomozati iratok szerint Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segített Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül.

Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmas kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogánnal és annak feleségével, Rogán Barbarával.

Tavaly tavasszal a parlamentben erről meg is kérdezték Rogánt, aki úgy reagált, „nem áll módjában ismerni Schadl vagy Schádl nevű urat”, nem is ismert ilyet, és valószínűleg a jövőben sem fog ismerni. Szerinte az ügyészség minden, az ügyben gyanúként felmerült esetet megvizsgált, és ahol kellett, eljárást indított. Később már azt is mondta, az egész ügy egy „lerágott csont”.

Amikor még Schadl vezette a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, a testület 2015 szeptembere és 2023 májusa között 132 szerződést kötött, összesen több mint 15,5 milliárd forint értékben, és ezek között bőven találni olyanokat, amik NER-es kötődésűek. A szerződések között feltűnik például a Rogán Antalhoz ezer szálon kötődő Hunguard Kft. is: a cégnek 25,5 milliót fizettek „információbiztonsági szakvéleményért” 2019 nyarán.

A százmilliókat érő találmány

Ha már Hunguard Kft.: a céget évek óta a pont jókor változó jogszabályok tartják a csúcson. A Hunguard Kft. hét éve gyakorlatilag egyedüliként végezheti a pénzügyi szervezetek kiberbiztonsági tanúsítását. Köszönhetően mindezt annak, hogy a jogszabályok rendre úgy alakulnak, hogy azoknak csak ez a cég felel meg, és éppen akkor változnak, amikor már pont más is szóba jöhetne. Végül tavaly júliusban szép csendben úgy módosultak a szabályok, hogy évekre elzárták a konkurencia útját.

Hogy mi köze ennek Rogánhoz? A Hunguardnak az a Csik Balázs a többségi tulajdonosa, aki Rogán Antallal közösen jegyzi egy digitális aláírási eljárás feltalálását. Ez elvileg egy olyan technológiát jelent, ami biztonságos azonosítást kíván nyújtani egy elektronikus eszközön (például táblagépen) megejtett kézi aláírásra.

A találmány felhasználási joga annál a MobilSign Kft.-nél van, amely szintén Csik Balázs cége. A találmány után Rogán csak 2022-ben 288 millió forintot kapott a MobilSigntól, 2017 óta pedig összesen 1,1 milliárdot. Csik egyik cége tehát rendszeresen százmilliókat fizet Rogánnak, miközben a másik cégét a jogszabályi környezet rendre rájuk nézve kedvező változása segíti.

A feleség és a földek

2021 elején a miniszter vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy újra megnősült, és új feleségét Rogán Barbarának hívják. Bár nem sietett eldicsekedni a friss, harmadik házasságával, gyorsan be lehetett azonosítani, hogy ki az új feleség. Az ő korábbi családnevére (Obrusánszki) keresve rögtön egy nagy értékű adásvételi szerződést találtunk.

Az Obrusánszki család nyolc településen összesen 1022 hektárnyi földet tervezett venni Északkelet-Magyarországon. A földek összértékre meghaladta az 1,6 milliárd forintot, és az összeg túlnyomó részét Rogán Barbaráék a szerződés szerint hitelből kívánták fedezni. A hitelt a Budapest Bank biztosította volna, ami a szerződés idején állami kontroll alatt állt, és vezérigazgató-helyettese nem más volt akkor, mint Rogán régi bizalmasa, egykori V. kerületi alpolgármestere, Puskás András.

Bár a földügylet adásvételi szerződése épp azt bizonyította, hogy Rogán Antal újdonsült neje és családtagjai hatalmas földbirtokot készültek vásárolni, a szerződés bejegyzését a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal megtagadta, így aztán az nem lépett hatályba. Igaz, csak azután utasíthatták el, hogy a független sajtó a tardonai önkormányzat oldalán közzétett dokumentum alapján megírta a földvásárlás részleteit.

Rogán Antal az ügy kirobbanása után hazugságot kiáltott, azt állította, felesége nem kapott hitelt állami banktól, és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Emellett bocsánatkérést várt a Telextől. Egy aláírt adásvételi szerződésre viszont jogilag és köznyelvileg is lehet mondani, hogy valaki földet szerzett, akkor is, ha később történik a birtokba adás. A szerződés alapján világos volt a vevői és az eladói szándék is.

A feleség és a helikopter

Rogán az előző feleségével sem unatkozott. 2016-ban Rogán-Gaál Cecíliával helikopterrel utaztak el egy Szabolcs megyei lakodalomba, az út óránként negyedmillió forintba került. A miniszter előbb letagadta a Népszabadságnak, hogy helikopterezett volna, aztán kiderült, hogy fotók is készültek arról, hogy leszállnak a budaörsi reptéren. Rogánt így hazugságon kapták.

A helikoptert üzemeltető cég vezetője is előbb azt állította: nem tudja, merre járt a gép. Aztán a fotók nyilvánosságra kerülése után frissült a memóriája, és eszébe jutott, hogy ő ajánlotta fel Rogán-Gaál Cecíliának az utazást, merthogy barterszerződést kötött a cégével.

Rogán egy azóta elhíresült sajtótájékoztatót is tartott, amin szinte csak egy mondatot ismételgetett: minden olyan információt nyilvánosságra hoztak a helikoptert üzemeltető cégen keresztül, ami a privát helikopteres útjukkal összefüggésben volt.

Pár nappal később felfüggesztették a Népszabadság kiadását, ezt pedig a Fidesz részéről Németh Szilárd úgy kommentálta: „Épp itt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul.”

A belvárosi ingatlanmutyi

Nemcsak földügyletekben merül fel a Rogán név, hanem ingatlanmutyi-gyanús ügyekben is. Rogán Antal 2006 és 2010 között az V. kerület polgármestere volt. Akkoriban az önkormányzat több tucat ingatlant értékesített a bérlőknek 30 százalékos kedvezménnyel. Több ilyen ügyletről utólag kiderült, hogy az új tulajdonos erősen kötődött Rogán környezetéhez vagy a kerület vezetéséhez.

Az Átlátszó szerint például így jutott ingatlanhoz a hunguardos feltalálótárs, Csík Balázs, de Habony Árpád neve is többször felbukkant a belvárosi ingatlanügyekben.

A „belvárosi módszer” sémája Rogán után sem kopott ki a kerületből. Azóta a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezeti a Belvárost. Ismerősök, rokonok és barátok pedig kibérelnek önkormányzati ingatlanokat, majd ezeket egy év bérlés után kedvezményesen vásárolják meg, akkor is, ha korábban az üzlethelyiségekben és irodákban igazi gazdasági tevékenységet nem végeztek.

A gyakorlat legjobb példája az általunk is körüljárt Gerlóczy utca 3. esete. Ezt a 21. századi ingatlant az önkormányzat nyolc részben adta ki, majd értékesítette összesen 55 millió forintért, miközben piaci ára legrosszabb esetben is 300 millió forint lenne. A többségi vevő pedig nem más volt, mint Pozsgai Péter, aki Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázsnak a volt sógora.

A belvárosi jobbkéz

Egy másik név is felbukkant a belvárosi ingatlanprivatizáció ügyleteiben, Kertész Balázsé, aki polgármestersége idején Rogán Antal belvárosi jobbkeze volt, az ingatlaneladási rendszer meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője. Kertész cége is hozzájutott egy 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodához. Kertész akkori irodája a Parlamenthez közeli Aulich utcában volt, ebbe az épületbe pedig Rogán Antal és Habony Árpád is rendszeresen belépett.

Rogán és Kertész neve közösen először a K&H-brókerbotrányban merült fel 2003-ban. Az ügy lényege, hogy Kulcsár Attila a K&H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.

Az ügy kivizsgálására felállítottak egy parlamenti vizsgálóbizottságot – ami persze végül semmire nem jutott. Arra voltak kíváncsiak, hogy igazak-e azok a sajtóhírek, miszerint az ügyleteknek Kertész és Rogán is haszonélvezői lehettek. Az ő érintettségüket a nyomozati anyagokra vezették vissza, egy bizonytalan eredetű feljegyzésre. Ebben Kertészről azt állították, hogy ő intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit. A nevük végül még a vádiratba sem került be, és soha nem gyanúsították meg őket semmivel. Rogán az egészről azt állította, neki csupán egy társaságban mutatták be Kulcsár Attilát, aki meg azt mondta, hogy ő csak önkormányzati hitelekről tárgyalt a politikussal.

A brókerbotrány mellett Kertész feleségének cégére bízták Rogán találmányának hasznosítását is, Kertész egyetemi évfolyamtársának, Kosik Kristófnak az ügyvédi irodája pedig a Rogán által kezdeményezett letelepedésikötvény-üzlet egyik nagy nyertese volt.

A letelepedési biznisz

Rogán Antal 2012-ben még a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként nyújtotta be azt a törvényjavaslatát, amivel létrehozta a letelepedési kötvények konstrukcióját. Ennek az volt a lényege, hogy 250-300 ezer euróért (kb. 95-115 millió forintért) juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. A program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore cégekre bízták, amik százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, és közel húszezer külföldinek nyújtottak letelepedési lehetőséget Magyarországon. A külföldiek EU-s papírokat is kérvényezhettek, amikkel aztán akadálytalanul tudtak mozogni, üzletelni, céget alapítani az egész EU-ban is. Bár a programot 2017-ben felfüggesztették, a kiadott letelepedési engedélyek ettől még nem vesztették el érvényességüket.

A Direkt36 szerint letelepedési engedélyhez juthatott egy fegyver-, kábítószer- és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosásával foglalkozó nemzetközi bűnszervezet egyik tagja is. Hozzá hasonlóan magyar papírokat kapott a háborús bűntetteket elkövető, szíriai Aszad-rezsim egy kulcsfigurája is, aki az amerikai kormány szerint Oroszországból és Libanonból mozgat pénzeket a szír diktatúrának. Ahogy az orosz kémfőnök fia is.

Mivel ez egy kötvényprogram volt, a konstrukciónak az volt a lényege, hogy a befizetett pénz nagy részét évek után visszakapják a kérvényezők, de orosz letelepedési kötvényesek szerint ők nem kapták vissza a pénzüket a Rogán Antal jó barátjához kötődő cégtől.

Portik vallomása

A belvárosi ingatlanügyek miatt Juhász Péter (aki egy rövid ideig képviselő volt a kerületben, majd az Együtt elnöke lett) azt állította Rogánról, hogy „bűnöző és bűnözőkkel üzletel”, aki meg erre rágalmazás miatt beperelte Juhászt. Juhász erre válaszul kérte a bíróságtól, hogy hallgassák meg a börtönben ülő alvilági figurát, Portik Tamást, mert úgy tudta, hogy Rogán és Portik között volt valamiféle kapcsolat.

Ekkor 2016 volt, a maffiózó pedig a bíróságon azt állította, régóta ismeri Rogánt, akivel egy házibuliban találkoztak a kétezres évek közepén. Portik egyenesen azt állította, hogy egyszer tízmillió forintnyi euró kenőpénzt vitt Rogánnak, hogy ő akkor még polgármesterként elintézze egy önkormányzatai tulajdonú ingatlan átjátszását az üzleti körének. Rogán erre úgy reagált: egy szó sem igaz abból, amit Portik mondott, ők ketten soha nem találkoztak, és hamis tanúzás miatt feljelentést akart tenni.

Az elfelejtett négyzetméterek

2014-ben egy ideig Rogán Antal nem tudta, mekkora a saját lakása a budai luxuslakóparkban, a Pasa Parkban. Kétszer is módosítania kellett a vagyonnyilatkozatát, mert a 74,5 négyzeteres lakásból előbb 149, majd 185 négyzetméter lett. De ehhez hozzácsatolták az akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília 70 négyzetméteres lakrészét is a szomszédos ingatlanból, így lett belőle 255 négyzetméteres lakás, de felbukkant egy addig nem jelzett teremgarázs is. Utólag jutott eszébe az is, hogy az eredetileg még 149 négyzetméteresként feltüntetett lakásnak nem 50, hanem 100 százalékban tulajdonosa. Ezt akkor úgy magyarázta, hogy a lakást „házastársi közös vagyonnak” tekinti, és valójában felerészben az akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília tulajdona.

Ekkor szintén Juhász Péter kezdte el pedzegetni, hogy Rogán bevallott jövedelme ekkoriban kissé ellentmondásban állt a lakás méretével. Rogán a kétkedésekre ekkor úgy reagált: mindent tisztességesen csináltak, hitelt vettek fel, családi segítséget is kaptak, csak annyit rontott el, hogy rosszul töltötte ki a vagyonnyilatkozatait. Élete pedig „nyitott könyv” az emberek előtt. Miután elvált Rogán-Gaál Cecíliától, eladta a lakást egy cégnek, amit az adásvétel előtt négy nappal alapítottak.

A Pasa Parkot egyébként a BIF Nyrt. húzta fel, amit a Terror Háza főigazgatója, Schmidt Mária családja tulajdonol többségben. De itt van lakása Varga Mihály pénzügyminiszternek is, ahogy Csetényi Csabának is. Csetényi PR-ral és kommunikációval foglalkozó cégcsoportja rendre arat a kormányzati kommunikációs kampányokra kiírt tendereken, például a Rogán Antal által vezette Miniszterelnöki Kabinetirodánál is. Csetényi erről korábban úgy nyilatkozott, a közbeszerzéseken nem a lakcímkártyájával indul, sok munka van mögötte, ezért nyer.