Összesen 55 millió forintért adott el egy teljes épületet a Belváros szívében az V. kerületi önkormányzat
2022. március 20. – 13:06
Néhány év alatt, több részletben szabadult meg a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészétől, méghozzá a piaci ár töredékét könyvelve el bevételként. Az eset a belvárosi ingatlaneladási módszer tankönyvi példája, és az sem elhanyagolható, kinek a kezébe került végül a romos épület és az értékes telek, amelyre ma már szabadon építkezhetnek.
Összesen 55,6 millió forintért adta el több körben a fővárosi V. kerületi, azaz a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészét, részben a maradék 8 százalék tulajdonosának, aki ezzel aprópénzért építheti be a Városháza mellett fekvő 340 négyzetméteres telket.
A Gerlóczy utca 3. alatti romos épület 2020 végén került teljes egészében egy cég tulajdonába, és az önkormányzat által bevételként elkönyvelt összeggel szemben, egy szakmai portál négyzetméterár-adatai alapján a lehető legrosszabb esetben is legalább 280 millió forintot érhet. Ha pedig az új tulajdonosok lebontják a műemlék státusz alól frissen kivont épületet és építkeznek a telken, akkor ennek a többszörösét is visszahozhatja.
Tankönyvi eset lehet
A Gerlóczy utcai ház esete nem az első, amikor Belváros-Lipótváros Önkormányzata a piaci ár töredékéért válik meg ingatlanjaitól. Az iroda- és üzlethelyiségek tömeges eladása még abban az időben kezdődött, amikor Rogán Antal volt a polgármester, a kiárusítás üteme pedig azóta sem lassult.
Az önkormányzat honlapján 2015 novembere óta vezetik az eladott ingatlanok listáját, az azóta eltelt hét évben pedig 192 tétel gyűlt össze úgy, hogy a lista valószínűleg nem teljes. Ugyanakkor az egyik oldalról Gerlóczy utca 3., a másik oldalról Vitkovics Mihály utca 6. számú, közvetlenül a budapesti Városháza mellett található telek és a rajta álló épület eladása vélhetően tankönyvi eset.
Itt egyébként a második világháború előtt patinás, háromemeletes bérház állt. Az épület a világháborúban bombatalálatot kapott, később pedig elbontották az emeleteit, és csak a földszintet meghagyva alakítottak ki benne üzlethelyiségeket és hozzájuk tartozó raktárakat.
A Magyar Narancs korábbi cikke szerint az épület Gerlóczy utca felőli üzlethelyiségében a kétezres években francia és kézműves sajtokat árultak, a Vitkovics Mihály utcai oldalon pedig Intérieur néven üzemelt papírbolt. A sajtbolt tulajdonosa szerint aztán 2010 után a Rogán Antal vezette önkormányzat annyira megemelte a bérleti díjukat, hogy el kellett költöznie, és ugyanakkor zárt be a papírbolt is. 2008-ban lett bérlő az épületben a később nagy szerepet játszó Duó Consulting Kft., amely 2016-ban csere útján meg is szerezte az ingatlan 8 százalékát kitevő, 24 négyzetméteres üzletrészt. A sajtbolt és a papírbolt bezárása után az épületben működő üzlet már nem nyílt, mégis egymást követték a semmilyen látható gazdasági tevékenységet nem végző bérlők.
A Duó Consulting Kft. aztán 2018-ban került a Polimetrikus Ingatlanhasznosító Zrt. tulajdonába, ami Rogán Antal jobbkeze, Kertész Balázs (volt) sógorának, Pozsgai Péternek a cége. Az ingatlan pedig innentől gyorsított ütemben kezdte elveszíteni köztulajdon jellegét.
Kertész Balázsról még a régi Indexen született egy részletes oknyomozó anyag, ami bemutatta a fideszes expolitikus és intézőember karrierjét. Kertész a kilencvenes években a Fidelitasban kezdte, majd a kétezres években vált Rogán Antal háttéremberévé, aki a későbbi miniszter csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit is intézhette. Ebben a pozícióban vált a belvárosi ingatlanprivatizáció központi alakjává is.
A bérlőknek járó kedvezményes áron a Duó Consulting 2018-ban megvásárolt az ingatlanból további 85 négyzetmétert 16,77 millió forintért, azaz 197 ezer forintos négyzetméteráron, miközben a Belváros közepén ekkoriban már 1-1,5 milliót is el szoktak kérni egy négyzetméterért. Két évvel később a Duó tulajdonosa, a Polimetrikus Zrt. szerzett meg az ingatlanból 93 négyzetmétert, szintén a piaci ár töredékéért, még alacsonyabb négyzetméteráron, mindössze 15 millió forintért.
Időközben az épületből 13,4 millió forintért 53 négyzetmétert vásárolt meg egy Kontakt Mobil Rendszerház Kft. nevű, egy székhelyszolgáltatóra bejegyzett, amúgy veszteséges informatikai cég is, amelynek egyetlen tulajdonosa Örményi Viktor, akié az In-Kal őrző-védő óriáscég is.
Az utolsó 51 négyzetmétert pedig 10,3 millió forintért szerezte meg egy All General Szolgáltató Kft. nevű cég, amely a vásárlás évében, 2020-ban összesen 264 ezer forintos bevételt és 126 ezer forintos veszteséget könyvelt el.
És hogy mi volt a közös ezekben az üzletekben? Egyrészt az, hogy az eladásokat az önkormányzat oldaláról minden esetben Siroki Attila, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő vezetője intézte. Másrészt, hogy az ingatlannak – szokás szerint – mindegyik részét ugyanaz az értékbecslő becsülte fel, és az eladással is minden esetben ugyanaz az ügyvéd, dr. Sándor Sz. Zsolt volt megbízva.
Na de kinek a kezébe került?
Az önkormányzatnak tehát sikerült messze a piaci ár alatt, több részletben, négy különböző cégnek eladnia az épület teljes egészét. Mindez akár jelenthette volna a valóban romos állapotban lévő, műemlékvédelem alatt álló, tehát csak engedéllyel lebontható épület történetének végét is.
2020 végén azonban apport, azaz társas vállalkozáshoz való tárgyi hozzájárulás révén egyszerre az egész ingatlan a frissen létrehozott GTHREE Property Kft. tulajdonába került át, amely ezzel megszerezte az egész 340 négyzetméteres telket a 306 négyzetméteres épülettel együtt.
A GTHREE Propertyt pedig megint csak az állami megbízásokban nem szűkölködő In-Kal-tulajdonos, Örményi Viktor vezeti, akit korábban már Matolcsy Ádám köreivel is összefüggésbe hoztak.
Innentől már csak egy akadály állt az előtt, hogy az új tulajdonos építkezni kezdhessen a teljes egészében megszerzett ingatlan területén. Ez pedig a rajta álló, műemléki környezetnek minősülő, földszintes épület volt, amely a Városháza közvetlen szomszédsága miatt a településkép fontos részének számít, így törvényi védelem alatt áll.
Ez az akadály gördült el végül tavaly decemberben az ingatlanprojekt elől, amikor kiadták az 1868-ban épült házra a bontási engedélyt.
Hogy a telek önmagában, beépíthető állapotban mennyit ér, azt nehéz megmondani, de a 306 négyzetméteres ingatlan piaci árára lehet tippelni. Az ingatlan.com gyűjtése szerint ugyanis az ötödik kerületben az ingatlanok átlagosan négyzetméterenként 1,26 millió forintba kerülnek, de még Belváros-Lipótváros legolcsóbb ingatlanjáért is négyzetméterenként 921 ezer forintot kérnek. Ha figyelembe vesszük a Gerlóczy utca 3. alatti ház rossz állapotát és a kerületben használt legalacsonyabb árral számolunk,
a ház értéke akkor is csaknem 282 millió forintra jön ki, ez pedig valószínűleg jóval elmarad a beépíthető telek piaci árától.
A szerencsés vevők tehát a legpesszimistább becslések szerint is az értéke kevesebb mint negyedéért jutottak az ingatlanhoz.
A Belváros ingatlanügyeit már a Fővárosi Önkormányzat is vizsgálóbizottságban elemzi. Az önkormányzati ingatlanok áron alul való eladását ugyanis a „belvárosi módszerként” elhíresült, helyi rendeletekkel legalizált szabályozás segíti elő, amely – noha sok esetben elővásárlási joga lett volna a Fővárosi Önkormányzatnak – lényegében kiiktatta a közvagyon funkció megóvását érintő szempontokat.
Botrányok ellenére is hasít a módszer
A módszer lényege, hogy ha valaki bérleti jogot szerez az önkormányzati lakásokban, üzlet- vagy irodahelyiségekben, egyetlen évvel később egy becsült árhoz képest jelentős kedvezménnyel vásárolhatja meg az ingatlant. Az önkormányzat ugyanis még saját értékbecsléséhez képest is 30 százalékos kedvezménnyel adja az ingatlanokat olyan vállalkozásoknak, amelyek korábban már bérelték azt.
Ezzel a módszerrel söpörtek ki az V. kerület tulajdonából 2020-ban is egy sor ingatlant, abban az évben csak a harmadik, novemberi körben 16 iroda- és üzlethelyiséget 2,7 milliárd forintért. Tavaly szeptemberben aztán a fideszes többségű közgyűlésnek is háromszor kellett szavaznia, mire átment a következő, 2,1 milliárdos ingatlancsomag eladásáról szóló javaslat, amit decemberben újabb 1,3 milliárdos portfólió követett.
A ma már „nemzetközinek” és nyíltnak nevezett pályázatok lebonyolításával rendre Sándor Sz. Zsolt ügyvédet bízza meg a fideszes vezetésű önkormányzat, aki a néhány tízezer forintos ár helyett 2020-ban például 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze 5 napon át, akkor is 2-2 órás időintervallumot biztosított. Magyarán nagyon úgy tűnt, hogy az eladásra kínált ingatlanokról eleve csak egy bizonyos kör szerezhetett tudomást.
És a gyakorlat a helyi ellenzék rendszeres tiltakozása, valamint a botrányok ellenére sem változott semmit: 2021-ben az elvileg nyílt és nemzetközi ingatlanpályázatok még mindig nem voltak rendesen meghirdetve, a határidők irreálisan rövidre voltak szabva, ennek megfelelően pedig a legtöbb üzlet- vagy irodahelyiségre csak egy ajánlat érkezett. Mindeközben a belvárosi köztulajdont legalább egy éve bérlőknek természetesen továbbra is jár a 30 százalék kedvezmény.
