Rogán Antal a Völner–Schadl-ügyről: Lerágott csont

„A szokásos szórakoztató műsor volt” – jegyezte meg Rogán Antal Bánki Eriknek, a parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnökének a teremből kifele menet. Az elmúlt években alig szólalt meg nyilvánosan a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető, nagy befolyással rendelkező miniszter, így a bizottsági éves meghallgatására megtelt a parlament Tisza Kálmán terme. Az ellenzéki képviselők több mint egy órán át kérdezték a minisztert a rövid előadása után.

Rogán arról beszélt, hogy hamarosan benyújtják a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, és ehhez tavasszal az Alaptörvényt is módosítani fogják. Már jövőre elérhető lesz az elektronikus aláírás és az elektronikus azonosítás egy mobilappon keresztül, így a jövőben jelentősen egyszerűsödik szerinte az ügyintézés. A későbbiekben elektronikus postaszolgáltatást és dokumentumtárat is terveznek, és mivel ezek a szolgáltatások pár éven belül egész Európában elérhetőek lesznek, Rogán szerint „a horgászengedélytől a fegyverviselési engedélyig” mindent elektronikusan lehet majd használni Európában.

A kínai megfigyelőállamot emlegető Tordai Bence kérdésére azt mondta, hogy Kínától nem kértek tanácsot a digitális állampolgárságról szóló törvény előkészítésekor, a dán példát azonban gondosan tanulmányozták. A miniszter állítja: semmilyen kockázatot nem jelent a digitális állampolgárság, hiszen aki nem akar élni vele, az nem tölti le az applikációt. Az ügyintézés ugyanakkor már jövőre gyorsabb és egyszerűbb lesz az appon keresztül a gépkocsiátírásnál és a születéshez kapcsolódó ügyintézésben is.

„Nem igaz, hogy az állam többet tud majd az emberekről, mint eddig. Csak azokhoz az adatokhoz fér hozzá, amelyeket eddig is tárolt”

– jelentette ki Rogán.

„Kérdezze meg a DatAdattól, hol tárolja az adatokat” – válaszolta Tordainak, aki szerint félő, hogy a kormány politikai célra használhatja az adatvagyont. A miniszter azt ígérte, hogy a kormány feljelentést tesz a Szigetvári Viktor és Bajnai Gordon nevéhez köthető DatAdat ellen, amely az ellenzék kampányát segítette a 2022-es választás előtt, mert szerintük jogosulatlanul tárolta a választók adatait.

A miniszter szerint a legfontosabb, hogy a magyar állampolgárok adatai Magyarországon legyenek, és senki ne vigye azokat külföldre – ez persze irreális elvárás a digitális valóságban, ahol szinte mindenki fenn van valamilyen közösségi oldalon vagy van emailfiókja. Rogán mindenesetre ezért is tartja fontosnak a szuverenitásvédelminek nevezett törvénymódosítást, amit a Fidesz parlamenti frakciója nyújt be a napokban.

Rogán szerint világossá kell tenni, hogy aki Magyarországon a választás befolyásolására külföldi pénzt használ fel, az sérti a jogot, és következményekkel kell számolnia. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha valaki

nem pártok érdekében, nem a választás befolyásolására használja fel a külföldi pénzt, ahhoz a kormánynak semmi köze.

A Völner–Schadl-ügy már lerágott csont, a bírósági eljárás közepén vagyunk, és az embereket jobban érdekli, hogy honnan van a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomnak 506 millió forintja – válaszolta Tordainak. A Párbeszéd képviselője szerint a Völner–Schadl-ügyben továbbra is homályos és tisztázatlan Rogán szerepe. A miniszter neve többször is előkerül a lehallgatási jegyzőkönyvekben. Arról kérdezte Rogánt, hogy az ügy nem akadályozza-e a miniszteri tevékenységét.

A kabinetminiszter egy másik képviselői kérdésre azt is elmondta, hogy Magyarországon senkit nem kényszerítenek arra, hogy adja el a cégét.

Ha kényszert gyakorolnánk cégekre, nem jönnének külföldi befektetők Magyarországra, mondta a miniszter. Példaként a német autógyárakat említette, amelyek sorra hozzák az újabb és újabb beruházásokat az országba. Nem azért tesznek így Rogán szerint, mert a kormány kényszeríti őket, hanem mert azt gondolják, itt van a legmegfelelőbb környezet.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Szigetvári Viktor, a Datadat ügyvezetője közleményben reagált Rogán Antal kijelentéseire. Ebben azt írta, hogy a Datadatnak nincs és nem is volt adatbázisa a magyar választókról. Minden esetben a magyar jogszabályoknak és a nemzetközi adatvédelmi szabályoknak megfelelően dolgozták fel az ügyfelek adatait. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tízszer indított vizsgálatot ellenük, de egyszer sem állapított meg jogszabálysértést. Szigetvári felidézte, hogy több kormányközeli médium ellen nyertek pert, mert valótlanul állították, hogy a Datadatnak köze van a 2022-es választási kampányban kiküldött SMS-ekhez. Szigetvári maga tett közérdekű bejelentést az SMS-ek miatt, de azóta sem indult vizsgálat.

Fellendítenék Hévíz és Tokaj turizmusát, a KSH az Országgyűlés alá kerülne

A kormány turisztikai programjáról, a Kisfaludy-programról is kérdezték a minisztert, miután a G7 összeállítása szerint csaknem ötszázszor több pénzt kaptak a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a fideszes vezetésű önkormányzatok, mint az ellenzékiek.

Rogán állítja: nem politikai alapon válogattak, csak azt nézték, hogy a pályázó meg tudja-e csinálni a fejlesztést.

A 2022-es gazdasági válság után felülvizsgálták a támogatásokat, és visszavették azoktól a forrásokat, akik nem kezdtek bele az elnyert fejlesztésbe.

Rogán arról is beszélt, hogy a pandémia után, 2022-re már helyreállt a turizmus, 2023-ban azonban már látni a háború összes következményét: visszaesett a keleti és amerikai forgalom is. A miniszter szerint nem egy általános fejlesztési programra van szükség, hanem dedikált forrásokat kell fordítani arra a célra, hogy minél több helyről vonzzanak turistákat Magyarországra. Két kiemelt turisztikai helyszínt nevezett meg Rogán: Hévízt és Tokajt.

Az ellenzéki képviselők kérdésére azt mondta, a támogatások túlnyomó része a kevésbé frekventált turisztikai helyek helyett azért kapták a Balaton-parti vállalkozások, mert évente 2-2,5 millió ember nyaral a Balatonnál, és az ország legkiemeltebb turisztikai célpontja. Az építési szabályokat a Balaton-partján is mindenkinek be kell tartania, állította még.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel kérdésre arról is beszélt, hogy

a kormány reálértékben nem költ többet kommunikációra, mint 2010 előtt a baloldali kormány.

A különbség mindössze annyi, hogy most központilag, egy helyről intézik a kormányzati hirdetéseket, de „minden kormány hirdet”.

Az LMP-s Csárdi Antal megkérdezte a minisztert, hogy jutalomként vették fel a TV2 lejáratóanyagait készítő Kobza-Kunfalvi Nórát a Miniszterelnöki Kabinetirodához, vagy a lejáratásban szerzett tapasztalatait akarják a kormányzati kommunikációban felhasználni. Rogán kitért a konkrét válasz elől, és Kálmán Olgára utalva azt mondta: a kormány sem kommentálta, amikor egy újságíró feltűnt Gyurcsány pártjánál, a Demokratikus Koalícióban.

Mellár Tamás arról kérdezte Rogánt, hogy milyen szakmai indokok miatt került „a KSH a propagandaminisztérium alá”. „Jó adatok kellenek?” – kérdezte a Párbeszéd-frakciójában politizáló képviselő, aki korábban a KSH elnöke volt. A kabinetminiszter szerint az ellenzék előszeretettel használja a statisztikai hivatal adatait, ha az épp tetszik nekik, Mellár pedig csak azóta nem tartja függetlennek az intézményt, mióta nem ő az elnöke. A KSH uniós módszerek alapján dolgozik, és

Rogán kezdeményezi a kormánynál, hogy a KSH kerüljön át közvetlenül az Országgyűlés alá.

Ha ez megvalósul, szerinte a magyar statisztikai hivatal lehet az egyik legfüggetlenebb intézmény Európában.