Bohózatnak tartják Karácsony magyarázkodását az 500 millióról az ellenzéki politikusok

Honnan lett 506 millió forintja a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalomnak? – ezt a kérdést szajkózza két hete a Fidesz, de több ellenzéki párt is választ vár a főpolgármestertől. Az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról szóló titkosszolgálati vizsgálat június végén nyilvánosságra hozott jelentésében amolyan mellékes szálként tűnt fel a 99 Mozgalom.

A mozgalmat Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampányára hozták létre az előválasztás előtt, az alapítók névsorában számos ismert művész, gazdasági és közéleti szereplő is szerepelt. A cél az volt, hogy Karácsony – akkor még szinte biztosnak tűnő – előválasztási győzelme után legyen egy olyan pártokon átívelő, országos ernyőszervezet, amelyhez pártpreferenciától függetlenül bárki csatlakozhat. Csakhogy a főpolgármester az előválasztás második fordulója előtt visszalépett Márki-Zay Péter javára, és a 99 Mozgalom is gyorsan elhalt ezután.

A szervezet neve bő másfél évvel az előválasztás után azonban most ismét előkerült: a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ (NIK) szerint a mozgalom 616,5 millió forintot fizetett a DatAdatnak, amely az ellenzéki összefogás kampányát is segítette adatbázisépítéssel, kommunikációs tanácsokkal, illetve közösségimédia-alapú kampányszervezéssel. A cég tulajdonosi körében több ismert közszereplő is van, mások mellett Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere, és Szigetvári Viktor, a már nem létező Együtt párt volt alapítója.

Annyi mindenesetre már a titkosszolgálati vizsgálat kiterjedésében is érdekes, hogy a jelentésben úgy térnek ki részletesen a 99 Mozgalom működésére és finanszírozására, hogy a mozgalomnak Márki-Zay kampányához már semmi köze nem volt. Miközben a titkosszolgálat elsősorban az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozását vizsgálta, a 99 Mozgalom csak Karácsony Gergely előválasztási kampányát finanszírozta, amire nem is vonatkoznak a kampányfinanszírozási szabályok, hiszen az előválasztás nincs törvényileg szabályozva.

Az egyesület számláját vizsgálva a NIK azt találta, hogy 2021. augusztus vége és 2022 szeptembere között 19 részletben, összesen 506 millió forintot fizetett be Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi önkormányzati képviselője, az egyesület ügyvezető igazgatója. A befizetések jelentős része valutában történt: 917 ezer eurót és 3900 angol fontot tett Perjés a bankszámlára.

Rejtélyes források, valuta – mindez elég volt, hogy a Fidesz egészpályás letámadást, kommunikációs kampányt indítson a főpolgármester ellen, és rögtön költségvetési csalásról, pénzmosásról, külföldi befolyásolási kísérletről beszéljenek. Karácsony Gergely szerint azonban még „a propagandaminiszter irányítása alatt működő titkosszolgálat” sem állítja, hogy a mozgalom adományai külföldről származtak volna. A főpolgármester először azzal a rövid magyarázattal állt elő a Facebook-oldalán, hogy az egyesület

„a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat”.

Az adományokat aztán az egyesület ügyvezetője, Perjés fizette be az egyesület bankszámlájára. „Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel” – jegyezte meg Karácsony.

Magyarázatot vár a többi ellenzéki párt, bohózatnak tartják Karácsony megszólalását

Csakhogy az elég nehezen hihető magyarázat, hogy a kampányrendezvényeken kitett adománygyűjtő dobozokba pár hónap alatt több pénzt dobtak be, mint amennyit a kilenc parlamenti párt – köztük a Fidesz – tagdíjakból összesen összeszedett (357 millió forintot) 2022-ben.

További kérdéses részlet, hogy Perjés a „mikroadományok” nagy részét Karácsony visszalépését követően – sőt, közel 127 milliót már az országgyűlési választások után – tett be a bankba. A titkosszolgálati jelentés szerint ráadásul a datadatos megrendelések több mint kilencven százaléka Karácsony visszalépése után realizálódott.

„Azt gondolom, hogy az ellenzéki szavazók számára megalázóan hihetetlen ez a magyarázat. Elmeszülemény, bohózat”

– kommentálta Karácsony első posztját a Telexnek Ungár Péter. Az LMP társelnöke szerint nemcsak a főpolgármesternek kell magyarázatot adnia, hanem „az egész politikai projekt mögött megbújó örök tanácsadóknak, magukat fajsúlyosnak képzelő árnyékembereknek is”.

Magyarázatot vár a főpolgármestertől a DK és a Jobbik is. „Karácsony Gergelynek, Bajnai Gordonnak, Szigetvári Viktornak és a többi baloldali politikusnak, akinek ehhez köze volt, tisztázniuk kell a helyzetet. Mi nem szeretnénk olyasmiért vállalni a felelősséget, amiben nem vettünk részt, és amiből nem részesedtünk” – írták a Jobbik sajtóosztályától a Telexnek.

„A pénzezgetés nekünk nem fér bele, és nem tudjuk tolerálni sem a Fidesztől, sem Karácsony Gergelytől”

– tették hozzá a Jobbiktól.

„A 99 Mozgalom több százmillió forintos támogatásáról a DK-nak nem volt tudomása (…) várjuk a főpolgármester úr részletes, nyilvános tájékoztatását” – fogalmazott a DK sajtóosztálya a Telexnek. A Szabad Európának küldött válaszukban pedig azt a kérdést is pedzegették, hogy „az előválasztás valóban egyenlő esélyekkel zajlott-e, vagy egyes jelöltek ismeretlen forrásokból származó, nagy összegű adományokkal versenyelőnyre tettek szert”. Szerintük Karácsony Gergely úgy tudná megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet, „ha korábbi ígéretének megfelelően valóban megnevezné a támogatást nyújtó személyeket, szervezeteket és az általuk nyújtott támogatás összegét”.

A Momentum a 99 Mozgalom belső ügyének tekinti a kérdést. Kele János, a párt elnökségi tagja a Telexnek megerősítette, hogy ők is csak a sajtóból értesültek az 506 milliós támogatásról. Információink szerint teljes meglepetésként érte a mozgalom tetemes pénzügyi forrása az MSZP-t és az LMP-t is, holott a Párbeszéd mellett ez a két párt támogatta Karácsony Gergelyt a miniszterelnök-jelölti előválasztáson.

„Még hetekkel az előválasztás után is 3-4 millió forintos színpadszámlákon vitatkoztunk”

– mondta az egyik, Karácsonyt támogató ellenzéki párt névtelenséget kérő politikusa a Telexnek. Sejtelme sincs, mégis mire ment el a mozgalom támogatása, szerinte az 500 millió forintnak látszania kellett volna Karácsony miniszterelnök-jelölti kampányában, ő azonban nem érezte, hogy a többi miniszterelnök-jelölthöz képest annyival nagyobb anyagi háttér lenne a főpolgármester mögött.

„A mi jelöltünk volt a Gergő, és annyit sem tudok a 99 Mozgalomról, mint te” – fogalmazott egy másik ellenzéki politikus, aki azt sérelmezi, hogy Karácsony és stábja még az őt támogató pártoknak sem ad tájékoztatást az ügyről a botrány kirobbanása után.

Karácsony sem tudja, kik támogatták, de szerinte sok gazdag ember tartja euróban és fontban a pénzét

Mi is szerettük volna a főpolgármestert megkérdezni a támogatás eredetéről és felhasználásáról. Kíváncsiak voltunk, hogy hol lehetett megtalálni az adománygyűjtő ládákat, és kik támogatták a 99 Mozgalmat. „A Városháza, úgy is mint a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal, a feltett kérdések kapcsán semmilyen illetékességgel, így semmiféle információval nem rendelkezik, kérjük, a kérdéseit a hivatkozott egyesületnek legyen kedves feltenni” – írták Karácsony hivatalától a két hete feltett kérdéseinkre. „A 99 Mozgalom a Párbeszéd – Zöldektől független szervezet, így nem tudunk nyilatkozni a működését illető kérdésekről.” Ezt pedig Karácsony pártjától válaszolták a megkeresésünkre.

Csakhogy a 99 Mozgalom weboldala elérhetetlenné vált, és úgy tűnik, a Facebook-oldalán megadott emailcím is megszűnt – legalábbis többszöri próbálkozásra is az a hibaüzenet jött vissza, hogy nem lehet kézbesíteni a levelet. Két hete részletes kérdéssort küldtünk Perjés Gábornak, a 99 Mozgalom ügyvezetőjének is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált a levelünkre.

A Telexnek nem nyilatkozott Karácsony Gergely, múlt héten azonban elment annak az Indexnek a műsorába, amelyről a Városháza-ügy kirobbanása után még azt írta 2021 novemberében, hogy nem olvassa többet, mert szerinte „elérte a fake news korszelleme”, és megsértette a sajtóetikai szabályokat.

„Magyarországon névvel és címmel nagyon kevesen vállalják, hogy az ellenzéket támogatják anyagi erőforrásokkal”

– magyarázta a műsorban a főpolgármester, és azt állította: ő sem tudja, kik támogatták a mozgalmát. Egy emberről tud csak név szerint: Bojár Gábor, a Graphisoft tulajdonosa juttatott pénzt az egyesületnek.

„Nem kis ládika, nyilván nagy ládika” – mondta Karácsony az adománygyűjtő dobozokról, amelyeket állítása szerint a kampányrendezvényein és olyan adománygyűjtő rendezvényeken lehetett megtalálni, amelyeken ő részt sem vett. Szerinte sok olyan gazdag ember van Magyarországon, aki euróban vagy angol fontban tartja a pénzét, és szeretnék leváltani Orbán Viktort, és szó sincs külföldi befolyásolásról, megrendelésről, mint azt a Fidesz állítja.

Arról is beszélt Karácsony, hogy semmi meglepetés nem volt a titkosszolgálati jelentésben, hiszen az egyesület éves pénzügyi beszámolója nyilvános, és tartalmazza a támogatások összegét.

A főpolgármester szerint semmilyen jogsértést nem követtek el, az adományok a kampányára érkeztek, és arra is költötték el.

Ő úgy látja, hogy a Fidesz csupán karaktergyilkosságra használja az ügyet, miközben a kormánypárt mögött álló, állami cégek támogatásaiból és más ismeretlen forrásokból működő civil szervezetek – például a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – ennek a többszörösét költik el az ellenzéki politikusok lejáratására.

Okozhat még kellemetlenséget az ügy folytatása Karácsonynak

Karácsony szerint tehát nincs itt semmi meglepetés vagy látnivaló, az ügy politikai következményeit azonban aligha tudja ilyen könnyen befolyásolni. Könnyen kikezdheti a politikai hitelességét, ha a választói szerint nem tud kielégítő magyarázatot adni a pénz eredetéről és felhasználásáról, másrészt a jövő évi főpolgármester-jelölti kampányát is megnehezítheti, ha a titkosszolgálat vizsgálata a jövőben újabb és újabb fejleményekkel áll elő.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már jelezte is, hogy a titkosszolgálatokhoz fordul további vizsgálatokért, mert szerinte „fel kell tárni a több mint félmilliárd forintnyi külföldi pénz eredetét”, a NAV pedig nyomozást indított, miután Tényi István, az ország főfeljelentője költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a hatóságnál.

„Ha lesz folytatása az ügynek, még okozhat kellemetlenséget Karácsonynak”

– mondta az egyik ellenzéki forrásunk, de más beszélgetőpartnerünk is arra számít, hogy valószínűleg itt még nem ért véget a történet, amely mögött Rogán Antalt látják.

A legtöbben azt gondolják az ellenzéki oldalon, hogy ez az ügy nem veszélyezteti Karácsony újrázását jövőre, hiszen egyik párt sem tudott felépíteni egy olyan jelöltet, akinek reális esélye lenne a főpolgármesterrel szemben egy előválasztáson.

Az más kérdés, hogy a 99 Mozgalom körül kialakult botrány ronthatja Karácsony és pártja tárgyalási pozícióját az ellenzéki egyeztetéseken.

Amellett ugyanis, hogy Karácsonynak a választás előtt maga mögött kell tudnia a többi párt támogatását, meg kell állapodni a kerületi polgármesterjelöltekről is, amely alapjaiban befolyásolhatja, hogy az esetleges győzelme után milyen összetételű közgyűléssel, milyen mozgástérrel irányíthatja a fővárost. Karácsony, az MSZP és a Párbeszéd is a status quo fenntartásában, a 2019-ben győztes polgármesterek újraindításában érdekelt Budapesten. A DK és a Momentum szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés jelenlegi felállása nem tükrözi a választói akaratot, és több olyan kerületre is igényt tartanak, ahol legutóbb az MSZP vagy a Párbeszéd adta az ellenzék közös jelöltjét.

A főpolgármester személye körül kialakult botrány kapóra jöhet ebben az egyeztetési folyamatban és a főpolgármester-jelölti castingban a többi pártnak, valószínűleg ennek is tudható be, hogy a DK, az LMP és a Jobbik ilyen látványosan beleállt Karácsonyba. Mások inkább a kivárásra játszanak, és némi távolságtartással figyelik a történéseket. Ez nem csoda, hiszen a többi párt számára is lehet politikai kockázata annak, ha később, a kampány közben derül ki az általuk támogatott jelöltről valamilyen kellemetlen ügy.

Hiába a bizalmatlanság, egymásra vannak utalva az ellenzéki pártok

Az ellenzéki pártoknál attól tartanak, hogy nem ez lesz az egyedüli botrány, amit a Fidesz előszed a jövő évi kampányban. Jelenleg is folyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata az ellenzéki összefogás 2022-es kampányfinanszírozási ügyében.

A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz, az ÁSZ pedig sajtóinformációk szerint több mint 3 milliárd forintos büntetést szabhat ki a hat ellenzéki pártra tiltott pártfinanszírozás miatt.

Az ÁSZ becslése szerint nagyjából 1,7 milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára a tavalyi országgyűlési választások előtt. Márpedig a törvény szerint tilos külföldi pénzt felhasználni a kampányra.

Windisch László, az ÁSZ elnöke a kiszivárgott részjelentés után azt mondta, a tiltott támogatás összegét csak később, többek közt a NAV vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, és a büntetés mértéke is ettől függ. Azt azonban nem tudni, hol tart jelenleg a NAV eljárása.

A következő hetekben azt kell bizonyítaniuk a pártoknak, hogy nincs közük azokhoz a forrásokhoz, amik Márki-Zay mozgalmához érkeztek a kampány alatt, de ez nem lesz egyszerű feladat. A pártok a Jobbik kivételével elmentek az ÁSZ által kezdeményezett egyeztetésre június végén, és jelezték kifogásaikat, jogi érvelésüket a részjelentéssel szemben.

Azt még nem tudni, mikor készül el a végleges jelentés, és mikor döntenek az esetleges büntetésről, ez a bizonytalanság is feszültségeket okoz a pártok háza táján. Többen azt gondolják, hogy lesz olyan párt, amely lehúzhatja a rolót, ha a büntetés miatt több évig nem kap állami támogatást, de a jövő évi EP- és önkormányzati kampányt is teljes mértékben ellehetetlenítheti a bírság.

„Az ÁSZ többmilliárdos bírsága jelentősen megnehezítené az ellenzéki pártok működését és jövő évi kampányait. A DK az Állami Számvevőszéket továbbra sem tartja független intézménynek, álláspontunk szerint az ÁSZ a miniszterelnök megrendelését teljesíti az ellenzéki pártok törvénytelen büntetése kapcsán is” – írták a DK sajtóosztályától a Telex megkeresésére.

A Jobbik szerint is „egy politikai megrendelésre írt vádiratot tett le az asztalra” az ÁSZ.

„Megszoktuk már, hogy a Fidesz minden választás előtt kiszab ránk egy gigabírságot, úgyhogy semmi meglepő nem fog minket érni. Építkezünk tovább”

– fogalmaztak Gyöngyösi Mártonék, míg az LMP részéről Ungár Péter ennél bizakodóbb. „Mivel az LMP minden forintot jogszerűen használt föl, magabiztosak vagyunk, hogy minden elszámolásunkat elfogadja az ÁSZ” – írta a párt társelnöke.

Miközben a tetemes ÁSZ-bírság rémképe, Karácsony máig tisztázatlan kampányforrásai és a még le sem zárult NAV-vizsgálat miatt egyfajta bizalmi válság alakult ki a pártok között, a választási szabályok miatt továbbra is egymásra vannak utalva, ahogy ezt egy ellenzéki forrásunk jelezte. A választási törvény legutóbbi módosításával a Fidesz közös listára terelte az ellenzéki pártokat a jövő évi önkormányzati választásra, külön-külön indulva pedig azokat a pozíciókat is elveszíthetik, amelyeket a 2019-es önkormányzati választáson megszereztek.

Az azonban kérdés, hogy egy esetleges gigabírság, valamint a 99 Mozgalom rejtélyes támogatásához hasonló botrányok kirobbantása közepette képesek lesznek-e valódi együttműködésre a pártok, vagy inkább mindenki saját magát, a saját jövőjét próbálja megvédeni. Minden bizonnyal erre játszik a Fidesz most az egészpályás letámadással.