Tetemes mínuszban zárta 2022-t a Fidesz és az MSZP, a DK köszöni, jól van

Egyik parlamenti párt sem jött ki olyan rosszul a tavalyi évből gazdaságilag, mint az MSZP: a szocialisták tetemes, 220 millió forintos mínusszal zárták 2022-t. A 650,6 milliós bevétel mellé 870,8 milliós kiadás társult – derült ki a párt múlt héten közzétett pénzügyi beszámolójából.

Bár az MSZP bevételei a társadalmi támogatottságuknál jóval nagyobbak voltak, rengeteg pénz ment el működés és politikai tevékenység címszóval. A választás után ráadásul minden eddiginél kisebb, csupán tízfős frakciót tudtak alakítani a szocialisták, így az állami támogatásuk is megcsappant a második félévre. Az MSZP-frakció 2022-ben a korábbi 235 helyett csak 60 millió forint állami támogatásban részesült, a központi költségvetésből ugyanakkor a párt közel 95 millióval többet, 399,9 millió forintot kapott tavaly, mint egy évvel korábban.

A bevételeik közel hatodát a párttagok és szimpatizánsok adományai tették ki: Gurmai Zita például 6,2 millió forintot tett be a pártkasszába, míg az októberben távozó Ujhelyi István 5,3 millió forinttal járult hozzá a párt működéséhez. Az MSZP 2022-es pénzügyi beszámolóját látva nem tűnik olyan meglepőnek, hogy a párt Villányi úti székházának eladása is felmerült már.

Komoly mínuszban végzett a Fidesz is abban az évben, amikor zsinórban negyedszer nyertek kétharmaddal a parlamenti választáson:

Orbán Viktorék kiadásai 115 millió forinttal haladták meg a bevételeket.

A párt Lendvay utcai székházában azért valószínűleg senki nem aggódik, hiszen egy év alatt több mint 1,3 milliárd forinttal növelték a bevételeiket. Az áprilisi választás után nőtt a Fidesz állami támogatása: a párt a korábbi 967,8 millió forint helyett 1,7 milliárdot kapott 2022-ben a központi költségvetésből, a frakció után pedig további 927 milliót tudtak felvenni tavaly.

A fenti ábrán az látszik, hogy a pártok bevételei nem tükrözik a tényleges támogatottságukat és a parlamenti arányokat. A Fidesz-KDNP (3,7 milliárd forint) kevesebb bevételből gazdálkodhatott 2022-ben, mint a hét parlamenti ellenzéki párt (4,1 milliárd forint) összesen.

Mint korábbi cikkünkben is megjegyeztük, a valós pénzügyi erőviszonyokat a pártok pénzügyi beszámolója nem mutatja meg,

hiszen a kormánypártok irányításuk alatt tartják gyakorlatilag a teljes államigazgatást és a közmédiát, így közvetett módon nagyságrenddel több erőforráshoz jutnak, mint az ellenzéki pártok.

Arra viszont rámutat az ábra, hogy az ellenzéki pártok a társadalmi beágyazottságuknál és erejüknél lényegesen nagyobb pénzből gazdálkodhattak az elmúlt években az állami támogatásoknak köszönhetően, és egy 1-2 százalékos párt is évente több százmillió forintot tud bezsebelni.

A pártok bevételei négy fő forrásból jönnek össze:

• a legstabilabb és legfontosabb pénzügyi forrás a költségvetésről szóló törvényben meghatározott állami támogatás, amely a választáson egy százalék fölött teljesítő pártoknak jár. Ennek a mértékét minden választás után a következő négy évre határozzák meg.
• A parlamenti frakciók a képviselői létszám alapján kapnak havi támogatást, amit továbbadhatnak a pártnak.
• További bevételt jelentenek a tagdíjak és
• az egyéb hozzájárulások, támogatások.

A pártok ezen kívül cégeket is alapíthatnak, valamint önálló gazdasági tevékenységet is végezhetnek (például ajándéktárgyaikat árusíthatják), ez azonban Magyarországon nem szokott számottevő bevételt jelenteni.

A parlament újoncai többszörösére növelték bevételeiket

Hogy anyagilag milyen pluszt jelent, ha egy párt bejut az Országgyűlésbe, az a két parlamenti újonc, a Mi Hazánk Mozgalom és a Momentum friss pénzügyi beszámolójából látszik csak igazán.

A Mi Hazánk Mozgalom bevételei és kiadásai közel hétszeresére nőttek egy év alatt.

Toroczkai Lászlóék a frakció után 141,8 millió forintos támogatást, a központi költségvetésből pedig 588,5 millió forintot kaptak tavaly.

A Mi Hazánk Mozgalom látványos erősödését jelzi, hogy 2020-ban még csak 10 millió forintnyi bevételük volt, tavaly pedig 801,7 millióval a harmadik helyen végeztek a Fidesz és a DK mögött.

Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy messze a Mi Hazánknak volt a legkisebb bevétele a tagdíjakból: még a Párbeszéd kasszájába is több mint kétszer annyit fizettek be a párttagok.

Ahogy korábban is írtuk, a kelet-európai rendszerváltások után a térség legtöbb országában – köztük Magyarországon – nem alakultak ki igazi, a társadalom jelentős tömegeit magukba integrálni tudó tömegpártok. Így a tagdíjak intézménye a legtöbb magyar politikai közösségnél szimbolikus jelentőségűvé vált.

A Fidesz (208,6 millió) mögött a Momentumnak volt a legnagyobb bevétele tagdíjakból: több mint 78 millió forint jutott ezen a címen a párthoz.

Ez jóval nagyobb összeg, mint amennyit a másik hat parlamenti ellenzéki párt összesen beszedett a tagjaitól.

A Momentum több mint kétszer akkora bevételből gazdálkodhatott 2022-ben, mint egy évvel korábban. A párt 217,5 milliót kapott a központi költségvetésből, a tízfős frakció után pedig 267,2 millió állami támogatás járt. A parlamenti tevékenység tetemesebb működési és politikai kiadással járt, ám Gelencsér Ferencék ezzel együtt is pozitív mérleggel, közel 20 millió forintos többlettel zárhatták a tavalyi évet.

A DK választási évben is csökkenteni tudta a kiadásait

Hiába az Európa-rekorder infláció és az újabb kétharmados választási vereség, a DK jött, látott, és 190 millió forinttal több bevétele volt, mint kiadása. Gyurcsány Ferencéknél pont az ellenkezője történt, mint a szocialistáknál. A korábbinál hat fővel nagyobb frakciót tudtak alapítani az áprilisi választás után, így a párt 243 millió forintot kap a központi költségvetésből, a frakció után pedig 287 milliós állami támogatás járt.

A DK bevételeinek közel harmadát, 231 millió forintot a párttagok és szimpatizánsok adományai, támogatásai adják. Az EP-képviselők adták be a legnagyobb összegeket a közösbe,

Molnár Csaba például 2,8 millióval járult hozzá a párt működéséhez, míg Dobrev Klára 2,5, Gyurcsány Ferenc pedig 1,2 milliót tett a pártkasszába.

A működési és politikai kiadásokat a növekedés mellett is le tudta faragni a DK, ami egy választási évben némileg meglepőnek mondható. Az országgyűlési választásra ugyan külön is kapnak állami támogatást a listát állító pártok és egyéni jelöltek, de a politikai tevékenység címén általában nőnek ilyenkor a párt rendes kiadásai is.

A DK mellett a Fidesznek és az LMP-nek is csökkentek a kiadásai tavaly 2021-hez képest, igaz, Ungár Péterék bevételei is megcsappantak. A korábbi 217,9 milliós központi költségvetési támogatás után 2022-ben csak 152,3 millió forintot kapott ezen a címen az LMP. A zöld párt és KDNP is pozitívan zárta az évet: előbbi 10, utóbbi 12 milliós többlett tudott beírni a friss pénzügyi beszámolójába.

Az MSZP mellett nagyot bukott tavaly gazdaságilag a Párbeszéd-Zöldek is: Karácsony Gergely pártja 69,2 millióval többet költött, mint amennyi bevétele volt. Nőtt a párt állami támogatása, a tagdíj-bevétele és több adomány is érkezett hozzájuk, a kiadásaik ugyanakkor 75 millióval nőttek egy év alatt.

Vesztességes volt a Jobbik-Konzervatívok is tavaly, a 603 millió forintos bevétel mellé 652 milliós kiadás társult.

A párt bevételei az elmúlt években igen csak ingatag módon változtak: 2018-ban még 1,3 milliárd forintnyi bevétel szerepelt a Jobbik pénzügyi beszámolójában, két évvel később már csak 399 millió. 2021-ben 681 millió jutott a párt kasszájába, ez 31 millióval csökkent tavaly. Az is jól látszik a beszámolókat böngészve, hogy jóval kevesebben járulnak manapság a pártkasszához, mint a párt népszerűségi csúcsán, 2022-ben mindössze 13 millió forint folyt be ezen a címen. Jóval több volt viszont a működési kiadás, mint egy évvel korábban: 249 millió forint ment el működési célra.

Idén meg kell húzni a nadrágszíjat

Idén lényegesen kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a pártok, mint 2022-ben. Egy január 1-jén életbe lépő törvénymódosítással

összesen hárommilliárd forintot vontak el a parlamenti frakcióktól.

Az ellenzéki frakciók havi támogatása gyakorlatilag megfeleződött, a két kormánypárti frakció pedig összességében 2 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak idén.

A döntést a törvényjavaslatot benyújtó fideszes Kocsis Máté és KDNP-s Simicskó István a háború és a gazdasági válság mellett azzal indokolta, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon „az ellenzéki pártok jelentős része – a törvény által biztosított jogokkal való visszaélés határait feszegető módon – olyan formában indult, és szerzett mandátumot, hogy az számos törpefrakció megalakulását eredményezte, ami által képviselőnként a nagyobb képviselőcsoportokhoz képest lényegesen magasabb támogatási összegre váltak jogosulttá, több milliárd forint többletköltséggel terhelve a költségvetést”. A kormánypártok javaslatára az elvont pénz a rezsivédelmi alapba vándorol.