Az újabb titkosszolgálati jelentés azt sugallja, hogy Bajnaiék manipulálták az ellenzéki előválasztást

Nyilvánosságra hozták a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásairól szóló titkosszolgálati beszámoló harmadik részét (az elsőről itt, a másodikról itt írtunk). A parlament nemzetbiztonsági bizottságát szeptember óta rendszeresen tájékoztatják a titkosszolgálati szervek, hogy vizsgálatuk szerint a 2022-es országgyűlési választás előtti hónapokban az ellenzéki összefogás kampányát milyen formában és milyen összeggel támogatták külföldről, és mindez jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.

Négymilliárd forint érkezett külföldről a választási kampányban

Legutóbb múlt szerdán, zárt ülésen számolt be a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ az eddig feltárt adatokról és összefüggésekről. A titkosszolgálat 52 oldalas jelentését 2052-ig titkosították, de Kocsis Máté kezdeményezte a dokumentum feloldását, mivel „Magyarország szuverenitása nem játék!”. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanis

„hazánk belügyeibe való durva beavatkozásról van szó, amiről a magyar állampolgároknak joguk van tudni, és amely nem ismétlődhet meg újra”.

A Fidesz a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról, külföldi beavatkozásról, a magyar szuverenitás súlyos sérelméről beszél az ügyben, arra hivatkozva, hogy a magyarországi törvények szigorúan tiltják a pártok külföldi finanszírozását.

Márki-Zay Péter szerint viszont ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit állítása szerint mikroadományokból, a külföldön élő magyarok körében gyűjtött össze az Action for Democracy (AD). A szervezet vezetője Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt.

A titkosszolgálat eddigi információi szerint az Action for Democracy (AD) összesen 3,176 milliárd forintot utalt Magyarországra 2022-ben, továbbá 900 millió forintot kapott az Ezalényeg nevű ellenzéki propagandalap kiadója, az Oraculum 2020 Kft. egy az AD-hez hasonló, Svájcban bejegyzett alapítványtól. Azt továbbra sem sikerült kiderítenie a titkosszolgálatnak, hogy az USA-ban alapított AD honnan kapta a támogatásokat. Korányi azt állítja, hogy mikroadományokból gyűjtötték össze, de ennek több minden is ellentmond, erről itt írtunk bővebben.

Az AD támogatásának nagy részét – 1,84 milliárd forintot – Márki-Zay Péter civil mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom kapta, és 1,08 milliárd jutott az Oraculum 2020 Kft.-nek. A cég tulajdonosa Páva Zoltán, aki Páva Zoltán volt MSZP-s országgyűlési képviselő fia.

A korábbi jelentéshez képest újdonság, hogy a 21 Kutatóközpont is 2,5 millió forintot kapott 2022 márciusában.

Frissítés: A 21 Kutatóközpont cikkünk megjelenése után jelezte, hogy valójában az nem újdonság, hogy az Action for Democracy megrendelésére készítettek kutatást a külföldön élő magyarok választási hajlandóságáról. A Telexen mutattuk be az elemzést 2022 februárjában, amelyben feltüntették a megrendelő nevét.

A dokumentum szerint azonban az amerikai támogatások „végső kedvezményezettje, illetve magyarországi elosztóközpontjai” a Datadat cégcsoport és a fentebb említett Oraculum 2000 Kft. voltak. A két szereplő összesen 3,55 milliárd forintot költött el a kampányban.

A titkosszolgálat szerint a Datadat manipulálta az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választás eredményét

A Datadat-csoport magyarországi leányvállalatának tulajdonosi körében ott van Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere; Dessewfy Tibor, Bajnai és Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadója; Molnár István ügyvéd, Páva Zoltán üzlettársa; valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Szigetvári Viktor, a már nem létező Együtt párt volt alapítója is.

„A rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a DatAdat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során – az MMM számára kedvezően – manipulálta az eredményeket”

– állítja a titkosszolgálati jelentés.

Hogy mégis hogyan manipulálta az eredményt a Datadat-csoport, nem derül ki a dokumentum nyilvánosságra hozott részéből, de a jelentés szerint a cégcsoport magyar leányvállalata, a Datadat Professional Kft. az MMM-en kívül „kizárólag az egyesült ellenzék kampányában részt vevő szervezetektől kapott megrendeléseket”, másfél év alatt összesen 3,3 milliárd forint értékben.

A megrendelők között találjuk a 99 Mozgalmat, amit Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampányához hoztak létre: ez a szervezet 616,5 millió forintot fizetett a cégnek.

Érdekesség, hogy a jelentés szerint „a megrendelések több mint kilencven százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott”, és a mozgalom számláján egyedüli befizetőként Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, Bajnai Gordon korábbi wallisos munkatársa (az egykori miniszterelnök volt a cég vezérigazgatója) azonosítható.

A főpolgármester pártja, a Párbeszéd 10,6, míg az LMP 3,2 millió forintért adott megrendelést a Datadatnak, amely közösségi média- és online marketingszolgáltatásokkal segítette az ellenzék kampányát.

A jelentés szerint „valószínűsíthető”, hogy az amerikai támogatásokért kampányoló Action for Democracy két alapítója, Korányi Dávid és Christopher Maroshegyi, valamint a támogatások „gazdasági haszonélvezői között szoros kapcsolat van”. Igaz,

még a dokumentum is megjegyzi, hogy „ezt megerősítő közvetlen információk eddig nem keletkeztek”.

A szoros kapcsolatot a magyar titkosszolgálat mindössze arra alapozza, hogy Korányi korábban Bajnai miniszterelnöki tanácsadója volt, és együtt alapították az Együtt pártot is.

Már a 2014-es választásokat is megkísérelték befolyásolni az USA-ból

A jelentés nagyjából hasonló „alapossággal” kapcsolta össze a Datadat tulajdonosi körét Korányi Dávid közvetítésével a National Endowment for Democracy (NED) nevű szervezettel. Az 1983-ban alapított NED-et úgy jellemzik, hogy annak fő célja a demokratikus folyamatok támogatása világszerte, a demokratikus intézmények növelése és megerősítése, a külföldön működő demokratikus intézmények támogatása, beleértve a politikai pártokat, szakszervezeteket, üzleti szervezeteket, valamint az emberi jogokért küzdő civil szervezeteket és a független médiát.

Közben pedig szerintük nagyobb összeggel támogatták az ujgur csoportokat Kínában, 2019-ben pedig hongkongi civil alapítványokat finanszíroztak, de „a 2020-as évtől kezdve kevésbé agresszív célokat követnek”. A Nemzeti Információs Központ jelentése arra jutott, hogy „a NED globális méretekben megvalósuló politikai befolyásolási tevékenységet folytat. Magyar vonatkozásban fontos, hogy a NED külön programot indított, amely a közép- és kelet-európai régióra fókuszál”.

Szerintük a NED Magyarországon például a Gulyás Márton-féle Partizánt, az Orbán Viktor utazásai után is nyomozó K-Monitor Egyesületet, a Magyar Helsinki Bizottságot és a Krekó Péter-féle Political Capital Kft.-t támogatja, ezek pedig a jelentés szerint „aktív, közvélemény-formáló (befolyásoló) tevékenységet folytatnak”.

De még ennél is tovább mennek, mert azt is írják:

„a NED már 2014-ben, az Együtt 2014. párt alapításával és felépítésével kísérletet tett a magyarországi választások eredményének befolyásolására – többek között – a DatAdathoz köthető Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor szerepvállalásával”.

Ezt a kijelentést ennél jobban viszont egyáltalán nem részletezik – így tehát nem tudni, ezt milyen adatokra vagy tényekre alapozzák. Egyetlen másik mondatban tér csak vissza ez az állítás a jelentés végén, akkor is csak így: „az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt – aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető – személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával és a NED támogatásával”.

A jelentés négy bekezdéses következtetéssel zárul, amiben Kovács Zoltán András, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója arra jutott, „a jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását, egyben a választás eredményének befolyásolását, egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte”.

Mindezek miatt pedig „jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha a Magyarország sorsáról (sic!) olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással”.

Az ÁSZ 3 milliárd forintos büntetést tervez

Az ügyben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a NAV is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, az Állami Számvevőszék pedig a napokban nyilvánosságra került információk szerint

több mint 3 milliárd forintos büntetést szabna ki a hat ellenzéki pártra tiltott pártfinanszírozás miatt.

Az ÁSZ becslése szerint nagyjából 1,7 milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára a tavalyi országgyűlési választások előtt.

Az ÁSZ jelentéstervezetére az ellenzéki pártok korábban úgy reagáltak a Telexnek: az csak fideszes pártérdekek kiszolgálása, az ellenzéki pártok totális ellehetetlenítése, az Orbán-kormány túlhatalmának további növelése, és „amíg a Fideszt és a Megafont nem büntetik meg, minden bírság hiteltelen”.