A titkos megye, ahol eldőlhet a tavaszi választás

2022. február 16. – 18:05

Másolás

Vágólapra másolva

Tanulmányt készített a 21 Kutatóközpont a külföldön élő magyarok választási hajlandóságáról, értékrendjéről és hatásukról a választásra. Az online, közösségi média alapú közvélemény-kutatás eredményei részben tanulságosak, részben kijózanítóak.

Egy népesebb megye lakosságát kitevő magyar él külföldön, és ezen magyarok jó része az ellenzéket támogatja. Pontosabban támogatná, a választójogi törvény 2012-es módosítása ugyanis a több mint 400 ezer ember jó részétől elzárja a szavazás lehetőségét. Így bár a a külföldön élő magyarok részvétele a felmérés szerint kormányváltást hozna, a jelenlegi választási rendszer sajátosságai miatt jó részük végül nem fog szavazni, állítja a 21 Kutatóközpont tanulmánya (itt érhető el), amelyet a Magyar Demokrácia Alap és az Action for Democracy megbízásából készített.

De kik is a külföldön élő magyar szavazók?

A kivándorolt magyarok lélekszámát a legtöbb becslés félmilliós nagyságrendűnek írja le, a tanulmány – facebookos bejelentkezési adatok alapján – konzervatívabb módon 415 ezer választópolgárral számolt.

Azaz nagyjából egy Fejér megyényi választókorú magyar él külföldön.

Legtöbbjük Magyarországhoz közel, valahol Nyugat-Európában telepedett le: Németországban él 31, az Egyesült Királyságban 26, Asztriában pedig 14 százalékuk.

Demográfiai összetételük dinamikusabb, versenyképesebb képet mutat a hazai lakosságénál, derült ki a szerda este megjelent tanulmányból. Több köztük a fiatal és a magasan képzett: míg itthon a választókorú lakosság 17 százaléka esik a 18–29 éves korcsoportba, és 23 százalék a diplomások aránya, addig külföldön ez 33 és 30 százalékra tehető.

Nem véletlenül költöztek el

A felmérés szerint a külföldön élő magyarok nem éppen a kormánypárt rajongói. Válaszaik szerint a 415 ezer ember jó része minden lényeges kérdésben kritikusabb a kormánnyal szemben, mint a belföldi magyarok: legyen szó akár az értékrendjükről, világnézetükről, a kormányzat teljesítményének értékeléséről különböző szakpolitikai területeken vagy a pártpreferenciájukról.

Míg a külföldön élők 10-es skálán minden egyes szakpolitikai témában négyes alá értékelték a kormány teljesítményét, sőt, a legtöbb területen még hármasnál is alacsonyabb volt az átlagpontjuk, addig a belföldön élők esetében az értékek lényegesen magasabbak voltak.

Forrás: 21 Kutatóközpont
Forrás: 21 Kutatóközpont

Ha valamit értékeltek az Orbán-kormány intézkedései közül, az a családtámogatási rendszer volt. Lesújtó volt azonban a véleményük a kormány egészségügyet, oktatást és a szegénységet érintő tevékenységéről.

A hazai és külföldi magyarok közt a leglátványosabb különbséget a gazdaságpolitika megítélésében tapasztalták a kutatók: ezen a területen a kivándorolt magyarok több mint 0,5 ponttal borúsabbnak látják az Orbán-kormány teljesítményét a hazai lakossághoz képest.

A tanulmány szerint a markáns különbség egyik oka, hogy sokan éppen az egzisztenciális nehézségek miatt vándoroltak ki, így fogékonyabbak a gazdasági jellegű problémákra, és hajlamosabbak ezek fényében vizsgálni a kormányt. De a felmérés rámutat arra is, hogy sokat számíthatnak a külföldi tapasztalatok is: ahogy külföldön első kézből tapasztalják meg a külföldi gazdaságpolitikai megoldások pozitív hatásait, például a pandémia gazdasági kárainak enyhítésében, úgy kritikusabban viszonyulnak a Fidesz–KDNP gazdaságpolitikájához.

Érdekesség, hogy a külföldi magyarok válaszaik alapján az aktívabb állami működést támogatják. Kiálltak a hagyományos, szociáldemokrata megközelítés, például progresszív jövedelem-újraelosztás mellett ugyanúgy, mint a konzervatív állami funkciók, például a bevándorlás korlátozása vagy a nemzeti hagyományok védelme mellett is.

Külföldön dolgozó, tanuló honfitársaink összességében baloldali elkötelezettségűnek vallották magukat.

Egy témában figyelhető meg hasonlóság az anyaországi és a külföldi magyarok közt. Éljünk Magyarországon vagy valahol Európában, egyszerre valljuk magunkat magyarnak és európainak. A külföldön élők közt ez az arány 37, az itthoniak közt 36 százalék adott ilyen választ az identitást firtató kérdésre. Az európaiság melletti kiállás a tanulmány szerint jelentősnek számít akkor, amikor a kormány a 2018-as választások óta ellenségként beszél az Európai Unióról.

A külföldi megye kormányt váltana

Egy ilyen karakteres szavazói magatartással rendelkező csoport a választások végeredményét is jelentősen befolyásolhatja – feltéve, ha nagy számban eljutnak a szavazófülkébe, állapítja meg a tanulmány értékelése.

A külföldi magyarok választási hajlandósága határozottnak tűnik a felmérés szerint: a megkérdezettek 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy részt venne a választáson, ha azért kevesebbet kellene utaznia egy óránál. Ha viszont online is leadható lenne a szavazat, akkor már 70 százalékuk élne a lehetőséggel a saját állítása szerint.

Ez a tömeg azért érdekes, mert a kutatás szerint a külföldi magyarok elég jól körvonalazható politikai irányultsággal rendelkeznek.

Forrás: 21 Kutatóközpont
Forrás: 21 Kutatóközpont

A kutatók belföldön kiegyenlítettnek írják le az erőviszonyokat: a választók 33 százaléka ellenzéki, 30 százalékuk pedig kormánypárti. A külföldön élőknek ugyanakkor csupán 12 százaléka szavazna a Fidesz–KNDP-re, 43 százalékuk a közös ellenzéki listát választaná.

Eldönthetnék a választást

Bár szerzők hangsúlyozták, hogy céljuk nem a mandátumbecslés, mégis megemlítik: a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint ilyen országos erőviszonyok mellett sok, szoros eredményt mutató választókerület lenne, ahol ezer szavazat alatt maradhat a különbség a kormánypárti és az ellenzéki jelölt között.

A kutatók arra jutottak, hogy amennyiben a külföldi magyarok maximum egyórás utazás végén leadhatnák a szavazatukat, akkor kerületenként ötszázzal több szavazat érkezne be, ami három–hat választókerületi eredményt fordítana meg. Online szavazás esetén ez kerületenként már nyolcszáz pluszembert jelentene, ami 9–14 kerületben hozna változást.

A valóságban a külföldi magyaroknak nem lesz szavuk

A tanulmány rámutat arra, hogy a választási eredményt nem a külföldön élők értékrendje és választási hajlandósága befolyásolja majd, hanem a sajátos magyar választási törvény.

„A magyar választási törvények az Európai Unióban egyedülálló módon kétféle választójogú magyar állampolgárt különböztetnek meg: azokat az állampolgárokat, akik rendelkeznek és akik nem rendelkeznek Magyarországon bejelentett lakóhellyel” – írják a tanulmány készítői.

Forrás: 21 Kutatóközpont
Forrás: 21 Kutatóközpont

A 2011-es választási törvény szerint a Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező, de a külföldön élő magyarok részvétele akadályozott, mivel csak személyesen szavazhatnak konzulátusokon. Velük szemben a nem magyar lakóhellyel rendelkező állampolgárok egyszerűbb módon, postai úton adhatják le szavazatukat, ami megkönnyíti a választásokon való részvételüket.

2018-ban 55 ezren szavaztak külképviseleteken, és bár ez a szám emelkedhet 2022-re, de a tanulmány szerint így sem haladja majd meg a 80 ezret. A valóságban tehát a külföldön élők kevesebb mint a negyede szavaz majd, miközben a belföldi magyaroknak vélhetően háromnegyede részt vesz majd a választáson.

A tanulmány úgy véli:

„kalkulációnk alátámasztja, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai akadálya van annak, hogy a kivándorolt magyarok részvételi lehetősége jelenleg nehezített. Hasonlóképpen, amikor a kormány 2012-ben – a nemzetközi gyakorlattal szintén szembemenve – a kötelező regisztrációt akarta bevezetni az országgyűlési választásokon, akkor is technikai érvek mögé rejtette az e mögött meghúzódó politikai szándékot.”