„Amíg a Fideszt és a Megafont nem büntetik meg, minden bírság hiteltelen” – ellenzéki reakciók az ÁSZ milliárdos büntetéstervezetére
2023. június 21. – 18:42
Fideszes pártérdekek kiszolgálása, az ellenzéki pártok totális ellehetetlenítése, az Orbán-kormány túlhatalmának további növelése – így reagáltak az ellenzéki pártok a Telexnek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új jelentéstervezetére, ami külföldről befolyó pénz, tiltott pártfinanszírozás miatt 3-3,5 milliárd forintos büntetést lengetett be nekik.
Az ÁSZ szerint ugyanis a 2022-es országgyűlési választás kampányában tiltott pártfinanszírozás történt: Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom fizette az ellenzéki kampány egyes részleteit.
Akár 3 milliárd forintnál is nagyobb büntetést kaphatnak együttesen az ellenzéki pártok
A 24.hu írt arról kedden, hogy jelentéstervezetet juttatott el az Állami Számvevőszék a tavalyi országgyűlési választáson együtt induló hat ellenzéki pártnak (a Mi Hazánk külön indult, ők nem kaptak ilyen tervezetet). Ebben arról tájékoztatták őket, hogy az ÁSZ becslése szerint kb. 1,7 milliárd forint lehet az az összeg, ami külföldi finanszírozásból érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára tavaly, az országgyűlési választások kampányában. A lap azt írta,
az ÁSZ büntetése ennek az összegnek akár közel a duplája, 3-3,5 milliárd forint is lehet.
A Válasz Online közben egy 3,2 milliárdos lehetséges büntetésről tud, és egyúttal azt is írják, hogy ez is elképesztő összeg ahhoz képest, amiből a pártok gazdálkodhatnak. 2022-ben ugyanis a hat érintett ellenzéki párt állami támogatása 156 millió és 61 millió forint között volt egyenként.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tavaly együtt induló hat ellenzéki pártnak mi az álláspontja az ÁSZ tervezetéről, szerintük valóban ki fogják-e szabni a többmilliárdos büntetést, és ha igen, miből, honnan teremtenék elő az összeget.
MSZP: A párt mindent betartott
A szocialista párt azt írta, ők minden előírást betartottak, és még vizsgálják az ÁSZ tervezetét. „Az Állami Számvevőszéktől egy részjelentés-tervezetet kaptunk. A benne szereplő állításokat és megállapításokat vizsgáljuk. Korábbi nyilatkozatainkat fenntartjuk, a Magyar Szocialista Párt betartotta a kampány során a jogszabályi előírásokat” – írták.
DK: A Számvevőszék a fideszes pártérdekek kiszolgálójává vált
A Demokratikus Koalíció még szintén csak vizsgálja az ÁSZ részletjelentését, de azt is hozzátették: „Az ÁSZ-t nem tekintjük független és pártatlan állami intézménynek. A Számvevőszék az elmúlt 13 évben a fideszes pártérdekek kiszolgálójává vált, tevékenységének jelentős részében az ellenzéki pártok ellehetetlenítésére törekszik.”
Párbeszéd: Érdekes, a Fidesz költéseiben semmi kivetnivalót nem találtak
„A 2022-es országgyűlési választási kampányban – ahogyan arról többször is nyilatkoztunk – semmilyen törvénybe ütköző támogatást nem fogadtunk el, éppen ezért abszurdnak tartjuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártunkat is érintő büntetéstervezetét” – kezdték válaszukat a Párbeszéd – ZÖLDEK társelnökei, Szabó Rebeka és Tordai Bence.
Abszurdnak tartják azt is, hogy „az Állami Számvevőszék döntéseivel szemben Magyarországon nincs jogorvoslati lehetőség, vagyis a pénzügyi szervezet bármilyen határozata akkor is kötelezően életbe lép és végrehajtandó, ha annak nincs köze a valósághoz”. Szerintük az Orbán-éra alatt sokszor született „politikai alapú pénzügyi döntés a kormánykritikus erőkkel szemben, ennek alapján erősen vélelmezhető: az Állami Számvevőszék aktuális célja az Orbán-kormány – már így is jelentős mértékű – túlhatalmának további növelése, egyben az ellenzék totális ellehetetlenítése a 2024-es önkormányzati és EP-választás előtt.”
Érdekesnek tartják, hogy a Fidesz költéseiben semmi problémát nem lát az ÁSZ. „A Fidesz – tiltott, burkolt – állami támogatása 2022-ben kiváltképp szembeötlő volt, amikor is a minisztériumok és a kormánypárt által kreált szervezetek, sajtó- és médiabirodalmak százmilliárdos tételben, 0–24-ben tolták a kormánypropagandát. Érdekes módon ebben az eljárásban állami szervezetek semmilyen kivetnivalót nem találtak.”
Momentum: Az ÁSZ nézzen szét inkább a Fidesz, a Megafon és a CÖF körül
A Momentum szerint „hiteltelen” az ÁSZ tervezete, és úgy vélik, a számvevőszéknek máshol kellene vizsgálódnia. „Már első pillantásra is zavaros és hiteltelen a tervezet és a belengetett bírság, és egyetlen célja van: ellehetetleníteni a Momentumot a 2024-es választások előtt. A Számvevőszék, amikor a Momentum gazdálkodását vizsgálta, mindent rendben talált, az említett források pedig Márki-Zay mozgalmához érkeztek. Javasoljuk az ÁSZ-nak, hogy nézzen szét a Fidesz, illetve a kormánypártokat közpénzből támogató és kiszolgáló Megafon és CÖF körül inkább. Addig, amíg a Fideszt és a Megafont nem büntetik meg, minden bírság hiteltelen” – írták.
LMP – Megkapták a tervezetet
Az LMP sajtóosztálya egyelőre nem reagált érdemben. Azt írták, „az Állami Számvevőszék által küldött jelentéstervezetet az LMP – Magyarország Zöld Pártja is megkapta. A jogszabályi lehetőségeknek megfelelően 15 napon belül élünk véleményezési jogunkkal.”
Cikkünk megjelenéséig a Jobbik nem válaszolt a megkeresésünkre, frissítjük a cikket, ha reagálnak. A Jobbik–Konzervatívok elnöke, Gyöngyösi Márton, a 24.hu-nak korábban azt mondta: egyelőre vizsgálják a tervezetet.
Frissítés
Cikkünk megjelenése után a Jobbik is reagált a megkeresésünkre. „Közeledik a választás, úgyhogy a Fidesz ismét megrendelte nekünk a szokásos gigabírságot az Állami Számvevőszéktől. És noha az biztos, hogy a Jobbik-Konzervatívok minden kampánypénzzel elszámolt, azonban most mások mutyigyanús pénzezgetéseit akarják rajtunk számon kérni. Nekünk fogalmunk sincs arról, hogy milyen ügyletek történtek Karácsony Gergely és a Márky-Zay Péter között.
De kíváncsiak volnánk arra is, hogyan került úgy 2 milliárd forint a Karácsony Gergelyhez kötődő Korányi Dávidon keresztül az amerikai Action for Democracytól a Bajnai Gordonhoz, Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz kötődő Datadat csoporthoz, tehát a baloldali pártok egykori politikusaihoz. Erre biztosan mindenki kíváncsi lesz. Ezekre a kérdésekre mindenképpen szeretnék választ kapni, már csak azért is, mert valljuk, hogy mindenki a saját tetteiért felel. Mi, Jobbik – Konzervatívok a saját utunkon megyünk tovább, ami talán rögösebb, de tisztességes. Magyar szívvel, józan ésszel és tiszta kézzel!” – írták.
Az ÁSZ szerint még nem is született döntés
Windisch László, az ÁSZ elnöke az MTI-n keresztül az egészre úgy reagált, bár a pártok valóban megkapták a részjelentés tervezetét, a számvevőszék egyelőre nem döntött az ügyben – hiszen egyelőre csak egy tervezetről van szó. Az elnök szerint a tiltott támogatás összegét csak később, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, és a büntetés mértéke is ettől függ majd.
Szerinte az sem állapítható meg egyelőre, hogy milyen arányban kellene befizetni az esetleges büntetést egy-egy pártnak, mert a jogszabályok sem egyértelműek arról, ha büntetés van, az hogy oszlik el a hat párt között, ha a pénzt az összefogásukban kapták, nem pedig pártonként, külön-külön.
A 24.hu azt is írja, az Állami Számvevőszék a Korányi Dávidhoz köthető külföldi forrásból, az Action for Democracytól érkezett összeget tartja problémásnak. A szervezet története a külföldi támogatásokkal elég szövevényes, és habár a rendelkezésre álló adatok szerint a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet semmi olyat nem követett el, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne, az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket adott ki, szükségtelen vállalásokat tett. Részletesen itt írtunk erről.
Az ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásait több irányból is vizsgálják: januárban közzétették az erről szóló titkosszolgálati beszámoló újabb részét. A parlament nemzetbiztonsági bizottságát 2022 szeptember óta rendszeresen tájékoztatják, hogy a vizsgálatok szerint a 2022-es országgyűlési választás előtti hónapokban az ellenzék kampányát milyen formában és milyen összeggel támogatták külföldről. Az ügyben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a NAV is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz.
Nem ez lenne az első büntetés, amit az ÁSZ ellenzéki pártra szabott ki: a 2018-as országgyűlési választások előtt tiltott támogatást állapított meg a Jobbiknál, ami akkor 330 millió forint büntetést kapott, mert nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást, plakáthelyeket fogadtak el Simicska Lajos cégeitől. De már az akkori ÁSZ-jelentést is azért érték bírálatok, mert a Fidesz korábbi – szintén Simicskához köthető – kampányfinanszírozási ügyeit az ellenzéki pártok szerint nem vizsgálta kellő komolysággal a szervezet. A Jobbik akkori elnöke, Vona Gábor az egészre úgy reagált, az egész ügy mögött Orbán Viktor áll. Mindenesetre a büntetésre adományokat gyűjtöttek, amit aztán kampányra költöttek el.
