Miben van Lázár János?

Sokakat meglepett Lázár János, amikor vasárnap egy Facebook-posztban jelentette be, hogy hat parlamenti ciklus után a 2026-os országgyűlési választáson már nem indul Hódmezővásárhelyen egyéni képviselőként. Információink szerint az építési és közlekedési miniszter határozottan nem készül arra, hogy Márki-Zay Péter ellen elinduljon a polgármesteri székért Hódmezővásárhelyen. Bizonyos értelemben el akar távolodni városától, és áttételesen Márki-Zay Péternek is azt üzente: új politikusi generációra van szükség a település vezetésében. Lázár már korábban is tett hasonló „visszavonulós” kijelentéseket, amik forrásaink szerint bizonyos értelemben a politikai stratégiájába illeszkednek.

A vasárnap este fél 10-kor megjelent Facebook-posztban Lázár azt írta: életének ezt a korszakát most lezárja, de marad politikus. „A szűkebb és a tágabb pátriám, a magyar vidék és az Alföld, a politikai közösségem és a pártom továbbra is számíthat a munkámra.” Megemlítette választókerületének központját, Hódmezővásárhelyt, ahol az ellenzéki Márki-Zay Péter a polgármester, és ahol szerinte idén új polgármesterre, 2026-ban pedig új országgyűlési képviselőre van szükség. Ő pedig ennek a megújulásnak az elősegítője, nem akadálya akar lenni.

Lázár kissé rejtélyes posztja több kérdést is felvet:

• Miért nem akar újraindulni egyéniben 2026-ban?
• Miért most, több mint két évvel a következő országgyűlési választások előtt jelentette ezt be?
• Mit jelent az, hogy marad a politikában? Milyen minőségben?
• A miniszteri és országgyűlési képviselői pozíciók után esetleg egy polgármesterség érdekelné?
• És talán a legfontosabb: Lázár az elmúlt években több országgyűlési választás előtt is kijelentette, hogy csak egyéniben akar nyerni, listáról nem akar bekerülni a parlamentbe. Vajon még mindig tartja ezt az elvét, és 2026-ban sem akar a kormánypártok listáján szerepelni? Ez azt jelentené, hogy teljesen kiesik a parlamentből, és semmilyen formában nem lenne országgyűlési képviselő 2026 után.

Hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, több csatornán – így a minisztériumi és a hódmezővásárhelyi sajtósán keresztül is – kerestük hétfőn Lázár Jánost, de azzal pattantunk le, hogy a miniszter egész nap vidéken van. Levélben feltett kérdéseinkre pedig a cikk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Már többször belengette a hátralépését

Lázár 2010 óta a Fidesz egyik legismertebb arca, egy időben egyenesen Orbán Viktor jobbkezének számított. Volt már polgármester, államtitkár, miniszter, miniszterelnöki biztos és a Fidesz alelnöke is. 2002 óta minden választást megnyert egyéniben a hódmezővásárhelyi központú Csongrád-Csanád megye 4-es választókerületében. Hat választásból ötöt magabiztosan, 50 százalék fölött hozott. Ellenzéki kihívói közül Márki-Zay Péter teljesített ellene a legjobban két évvel ezelőtt (igaz, az összellenzéki jelölt mellett más kihívó nem is volt), de ő is csak 40 százalékot tudott elérni.

Lázár politikusi karrierjében vissza-visszatérő elem, hogy a hátralépését lengeti be. 2015-ben például azután vetette fel a visszavonulását a 444 szerint, hogy felmerült, akkori riválisa, Rogán Antal lesz Orbán Viktor kabinetfőnöke. Végül Rogán miniszterként lett a kabinetiroda vezetője, Lázár viszont nem mondott le.

Utána viszont elkezdték megnyirbálni a hozzá tartozó területeket: míg korábban hozzá tartozott Paks II., az végül saját tárca nélküli minisztert kapott, de szintén elvették tőle például a takarékszövetkezetek, a posta és az állami közműholding felügyeletét is.

Aztán nagyjából fél évvel a 2018-as országgyűlési választások előtt, Lázár Miniszterelnökséget vezető miniszterként így nyilatkozott: „Szívem szerint, ha csak rajtam áll, a választókerületemet választom. Úgy gondolom, hogy az itteni közösségeknek szükségük van arra, hogy segítsek nekik, és én segíteni szeretnék. Többet, mint amennyit eddig tettem. (…) A tervem valóban az, hogy az eddigieknél sokkal többet szeretnék itthon lenni és dolgozni, úgy látom, hogy az ország ügyei mennének nélkülem is.” Már ekkor is arról beszélt, hogy ő a politikában a rotáció, a vérfrissítés és a dinamizálás híve.

Miközben lassan kiszorult a fideszes vezérkarból, a 2018-as választások után nem került be Orbán negyedik kormányába. „Sok ember abszolút lúzernek vagy vesztesnek tart, hogy nem ülök a kormányban” – mondta erről 2021-ben a Telexnek a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban. Itt kezdte ugyanis újraépíteni az imidzsét, saját magára pedig úgy kezdett el hivatkozni, mint „egy helyi kis politikusra”. Miközben résztulajdonosa a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai vadászkastélyt építő vállalkozásnak, a földjei pedig a kastélyt veszik körbe, korábban pedig fácánvadászatra is szívesen járt.

Egy kis szünet után, 2022-ben aztán újra elvárás lett Lázár János felé, hogy bizonyítson. Az lett a feladata, hogy helyben a választásokon legyőzze Márki-Zay Pétert, aki akkor a választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként is indult, meg az összeállt ellenzék miniszterelnök-jelöltjeként is. Ezen a választáson tehát Lázár politikai karrierje volt a tét. Ekkor is belengette: ha nem nyer, befejezi a politikát. Nyert, bizonyított Orbán Viktornak, kapott is egy miniszteri tárcát.

Nem egészen világos, hogy ezekkel a visszalépéses, hátrahúzódós bemondásaival pontosan mit akar elérni, ezeket használja-e alkupozícióként, előremenekülésként. Egy fideszes forrásunk szerint ezzel Lázár csak taktikázik. Ha például bemondja, hogy 2018-ban nem akar kormánytag lenni, és hazamegy Vásárhelyre, akkor két dolog lehet: vagy így lesz, és akkor ő megmondta, vagy bekerül a kormányba, és akkor az terjed el, hogy ő ment volna haza, de Orbán nem tudja nélkülözni. Egy másik forrásunk eltérően látja ezt. Szerinte Lázár ezeket azért is csinálja, hogy amennyiben valamit stratégiailag kitalál, azt ne írják felül a rövid távú események. Vagyis ha elhatározta, hogy nem indul, akkor ne ragadja el a hév, kösse a szava.

Lázár és Hódmezővásárhely

A miniszter szülővárosáról is írt, amelynek tíz éven át a polgármestere volt. Szerinte Hódmezővásárhelyen „gyökeres változásra van szükség, mert az ma végletekig megosztott, egyre jobban lemaradó város. Ha ezen változtatni akarunk, kevesebb pártpolitizálásra és több munkára, kevesebb vitára és több közös nevezőre van szükség. Az új műsorhoz pedig új férfi kell. Vagy nő – majd a választók eldöntik. Teljes sorcserére van szükség a városban: 2024-ben új polgármesterre, 2026-ban pedig új országgyűlési képviselőre. Ennek a megújulásnak én elősegítője, nem pedig akadálya leszek.”

Ezen a ponton szállt be a történetbe Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, aki pár órával később, már vasárnap éjszaka reagált is Lázár bejegyzésére. Márki-Zay először is azt kérte ki magának, hogy a város lemarad. „Hódmezővásárhely már azt is megköszöni, ha nem akadályozod az elmúlt években megindult fejlődést: a város ugyanis éppen hogy nem lemarad, hanem minden ranglistán emelkedett” – írta Márki-Zay.

A polgármester szerint 2019-ben a helyi Fidesz egyszer már felkérte Lázárt, hogy induljon el vele szemben a polgármesterségért, de ő ezt akkor nem vállalta. Most viszont szabad az út. „Miután bejelentetted, hogy képviselő már nem leszel, itt a lehetőség, indulj el te a Fidesz színeiben a polgármesterségért Vásárhelyen!” – szólította fel riválisát.

Lázár már korábban is beszélt arról, hogy bár Hódmezővásárhelyben van potenciál (be is vitte oda élete nagy beruházását, a tram traint, ami néha azért nem jár), de a város szerinte „lehibernálta önmagát”, nincs rajta sem a gazdasági, sem a politikai térképen, a városvezetés „magára csukta az ajtót”, a „teljesen zakkant” Márki-Zay Péterrel pedig szerinte senki sem akar együttműködni. A polgármester viszont épp Lázárt és a kormányt hibáztatja azért, hogy hozzájuk nem visznek beruházásokat, és a városban polgárháborús állapotok uralkodnak.

Pedig a miniszter tud sokkal megengedőbben is beszélni olyan városokról, ahol ellenzéki polgármester van. Szegedet például vagy húsz éve nem sikerül bevennie a Fidesznek, Botka László kirobbanthatatlan a pozíciójából, Lázár szerint a kormánynak mégis nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a város fejlődjön, ráadásul szerinte Botkával még kommunikálni is tudnak. Decemberben kiderült, hogy megy is oda a kínai BYD, elektromosautó-gyár épül Szegeden.

Az ügyre rálátó forrásaink szerint egyébként Lázárnak „határozottan” nincsenek hódmezővásárhelyi polgármesteri ambíciói, hanem 2026-ig kitöltené a képviselői mandátumát, végigvinné azt, amire bizalmat kapott. Amikor arról ír a posztjában, hogy „gyökeres változásra” és „sorcserére” van szükség a városban és a választókerületben, megszólalónk szerint abból Márki-Zay Péter is levonhatná azt a következtetést, hogy már nem ők kellenek oda, hanem egy teljesen másik garnitúra. Van olyan vélemény is, hogy Lázár tiszta vizet akart önteni a pohárba, és bejelentésével az önkormányzati választás előtt a kampányt segíti, ha a választók tudják: ő már nem nagyon fog indulni. A Hódmezővásárhelytől való eltávolodáshoz hozzájárul, hogy a miniszter fiai felnőttek, a nagyobbik már Budapesten, a kisebbik Szegeden tanul, nem kötődnek annyira a városhoz.

Eddig ragaszkodott az egyénihez

Lázár eddig a legtöbb választás előtt elmondta, hogy ő egyéniben akar nyerni, nem pedig listáról. 2014-ben, a Fidesz alelnökeként erről így nyilatkozott: „Mondtam, hogy engem ne is írjanak fel a listára, de a miniszterelnök úr mint a párt elnöke ragaszkodott hozzá, hogy minden elnökségi tagnak fent kell lennie.” Ezt később is megerősítette: „Listáról nem ülök be a parlamentbe. Kit képviselek akkor?” Ezt az elvét aztán évekkel később, még 2022-ben is tartotta.

Orbán Viktor alatt egyébként bevett gyakorlat, hogy a meghatározó politikusok, ha ambicionálják azt, elöl szoktak lenni a Fidesz–KDNP országos listáján. A jelenlegi miniszterek zöme így aztán nem egyéni képviselő: a 2022-es választásokon többségük befutó helyet kapott a Fidesz–KDNP listáján. Így Semjén Zsolt, Gulyás Gergely, Varga Mihály, Rogán Antal és Szijjártó Péter is (+ Varga Judit is listás volt). Lázáron kívül még Nagy István, Navracsics Tibor és Tuzson Bence mérette meg magát egyéniben.

Mivel Lázár a posztjában csak arról írt, egyéniben nem indul újra 2026-ban, az a kérdés még függőben van, hogyan fut majd neki 2026-nak: feladja-e eddigi elveit, és listáról is hajlandó lesz indulni a választásokon, vagy semmilyen formában nem indul majd, és ezzel kiesik a parlamentből. Forrásunk szerint Lázárnak mindenben megmaradtak az ambíciói, így a körülötte lévők egyáltalán nem zárták ki a listás indulást sem.

Feladat van bőven: Rákosrendezőre épp egy maxi-Dubajt építenének, legújabban pedig hetek óta megy az adok-kapok Lázár minisztériuma és a főváros között a Budapest-bérlet ügyében. Lázár János kedden sajtótájékoztatót is tart a közösségi közlekedésben várható tarifarendszer-váltásról, de itt az egyéni politikai ambícióiról is kérdezzük majd.

Addig is nézze meg újra ezt a 2021-es interjúnkat vele, amiben például arról kérdeztük, van-e olyan ambíciója, hogy miniszterelnök legyen. Lázár erre így felelt: „Nem tudom, erre mit mondjak... Erre nincs meg a válaszom. Nem tervezem, nincs ilyen tervem. (…) Nem tudom, hogy az ilyen típusú vezetőre van-e szüksége az országnak, mint amilyen én vagyok, és nem tudom azt, hogy a választópolgárok mit gondolnak arról, hogy milyen típusú vezető kell, vagy a jövőben milyen típusú vezető kell. És attól, hogy én ott voltam a kormányban, és attól, hogy én néhány dolgot megcsináltam, meg néhány dolgot elvezetek, meg tudok tehenészetet építeni, abból nem következik az, hogy rám szükség lenne, vagy adott esetben a korszak ilyen típusú gondolkodású embert kíván, vagy én éppenséggel önmagában alkalmas lennék. Ezek mind nyitott kérdések. Én még nagyon, khm, fiatal vagyok ahhoz, hogy erre a kérdésre gyorsan és lezárólag válaszoljak. Ez lesz a jó válasz majd.”