Nem mini-Dubajt, hanem maxi-Dubajt építene Lázár a Rákosrendezőre

150 évvel Budapest egyesítése után a kormány arról döntött, hogy egy új milleneumi városközpontot hoz létre Pesten, a Rákosrendező állami tulajdonú, de ki nem használt területén, ezzel meghosszabbítva az Andrássy utat – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. A kormányfő viszont kikötötte, hogy

középszerű projekt nem épülhet, így, ahogy Lázár János fogalmazott, nem mini-, hanem maxi-Dubajt fejlesztene a kormány a területen.

Igaz, azt is hozzátette, hogy olyan fejlesztést akar a kormány, ami határozottan magyar, nem valaminek a másolata.

Lázár János arra kapott feladatot a miniszterelnöktől, hogy tegyen javaslatot, létezik-e olyan állami terület, amelynek a fejlesztésével ki lehet alakítani egy ilyen új városközpontot. Ő a Rákosrendező területét javasolta, aminek állami tulajdonban lévő, több mint 1,3 millió négyzetméteres területe jelenleg egy rozsdaövezet, egy illegális szemétlerakó, amit vállalatok és magánszemélyek részben legálisan, de nagyrészt illegálisan használnak. A kormány első körben nagyjából 20 milliárd forintból meg akarja tisztítani a területet, majd részben állami pénzből, részben magántőke beruházásával fejlesztené a területet, ahogy 150 évvel ezelőtt is a politika és magántőke összefogásából épült fel a modern Budapest.

A területből nagyjából 300 ezer négyzetméterre szüksége van az államnak különböző közlekedési fejlesztésekhez, a maradék 900 ezer négyzetmétert pedig ketté osztanák. 60-65 hektáron magánberuházó bevonásával egy új városrész épülne, a maradék területen pedig az állam a sínek lefedésével egy nagy közparkot hozna létre. Ami a várost illeti, Lázár azt mondta, a tervek szerint itt minden épülne, amire egy városnak szüksége van, lakásoktól irodákon át kulturális funkciókig. Lázár elmondása szerint az államnak nagyjából 1 milliárd euró értékben kell fejleszteni a területet, magánberuházótól pedig legalább 5 milliárd euró beruházást várnának el. Ehhez jelenleg egy nemzetközi államközi szerződést dolgoznak ki, ami garantálná ezt a hatalmas összeget.

Nem mini, de Dubaj?

Lázár újságírói kérdésre azt mondta,

sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, hogy a dubaji Burzs Kalifát is építő Emaar Properties vállalattal tárgyal a kormány a projektről.

De azt mondta, a beruházás összege már eléggé leszűkíti, hogy a nemzetközi ingatlanfejlesztői piacon kik jöhetnek szóba, mert kevés befektetőnek van ennyi pénze.

Azzal is utalt a beruházóra, hogy nagy tapasztalata van abban, hogy a semmiből világszínvonalú városokat építsen, és újságírói kérdésre utalt arra, hogy Dubaj ilyen város. Éppen ezért azt nem utasította határozottan vissza, hogy a projektre mini-Dubajként hivatkoznak a sajtóban.

A mini jelzővel nagyobb baja van, mint mondta, itt világszintű fejlesztést akar a kormány, vagyis mini-Dubaj szóba sem jöhet, csak maxi.

Lázár kapott kérdést a projekt részeként tervezett felhőkarcolóról is, hiszen korábban tájsebnek nevezte a város első ilyen épületét, a Mol-tornyot. Mint mondta, a Mol székházát továbbra is tájsebnek, építészeti hibának, esztétikai környezetszennyezésnek gondolja. Viszont annak felépítésével sajnos az ősbűn már megtörtént, már van magasház Budapesten, ahol pedig ilyen épül, ott idővel több is megjelenik.

Hogy kell-e magasház Budapestre, az egy komoly vita, komoly dilemma, amiről beszélni kell. Lázár szerint az mindenesetre érték, hogy Budapest nagy része építészeti egységet képez, ezért az „új milleniumi városközpontnak” – ahogy az új beruházást szereti emlegetni – mindenképpen illeszkednie kell majd a városképbe. Azt is mondta, hogy a jelenlegi szabályok szerint Pesten 90 méternél magasabb épületet nem lehet építeni, kérdésre pedig azt is elmondta, nem tetszene neki, ha a Hősök tere fölé felhőkarcolók tornyosulnának.

Előbb a szerződés, aztán a tárgyalás

A projekt menetrendjéről azt mondta, az államközi szerződés részleteinek kidolgozására és megkötésére még nagyjából fél évre van szükség. Hogy pontosan melyik állammal kötné a szerződést a kormány, azt Lázár kérdésre sem árulta el. A szerződés megkötése után esedékes szerinte, hogy a projekt részleteiről tárgyaljon a Főváros az érintett kerületek vezetésével, amire felhatalmazást kapott Orbán Viktortól. A kérdésre, hogy nem késő-e akkor tárgyalni, amikor már szerződést kötöttek az 5 milliárd eurós beruházásról, azt mondta, hogy ekkora összegnél nincs miről beszélni azelőtt, hogy a szerződést megkötnék.

Azt viszont elmondta, hogy nem Budapest ellenében, hanem Budapesttel szeretnék fejleszteni a várost, és szeretné megnyerni a városi politikai döntéshozókat, akkor is, ha jelenleg még nem a kormány politikai oldalán állnak.

A kérdésre, hogy terveznek-e helyi népszavazást a projektről, azt mondta, jövőre lesz ilyen, az önkormányzati választások formájában.

Viszont azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy bárkinek is politikai érdekében állna ellenezni egy ilyen volumenű beruházást. Mint mondta, ha Budapestnek problémája lehet a beruházással, az legfeljebb az lehet, hogy a megépült világszintű városrész még több millió turistát vonz majd Budapestre.

Azt is elárulta, hogy ha a nemzetközi szerződést megkötik, onnantól 3-4 éven belül el kell készülnie a beruházásnak, mert a beruházó pénzt akar keresni. Ez tehát egy gyors és intenzív fejlesztés kell, hogy legyen.

Mit lehet eddig tudni a mini-Dubaj projektről?

November végén a Vsquare hírlevelének értesülése alapján írtuk, hogy a Rákosrendező területére a világ legmagasabb épületét, a 828 méter magas Burzs Kalifát is fejlesztő dubaji befektető tervez új luxusnegyedet építeni, benne Budapest legmagasabb felhőkarcolójával. Mohamed Alabbar, az Emaar Properties vezetője már a kormány képviselőivel is tárgyalt a beruházásról, amiről kormányzati előterjesztés is készült, a beruházás állítólag már kormányülésen is szóba került október végén.

A Telex megszerezte a projektről szóló kormányzati előterjesztést. Eszerint az Egyesült Arab Emírségek és a magyar kormány államközi szerződést kötne, ami alapján az arab ország által kijelölt cég, az Emaar versenyeztetés nélkül, de piaci áron vásárolná meg az állami tulajdonú területet, nagyjából 5 milliárd euróért, vagyis 1900 milliárd forintért. Azt még a kormány sem tudja pontosan, hogy mekkora az eladandó terület, de az előterjesztés alapján 69,3 hektárra becsülik. Éppen ezért a szerződésben nem fix árat, hanem négyzetméterárat határoznának meg a területre.

A szerződés részeként az állam vállalja, hogy több mint 300 milliárd forint értékben végrehajt több fontos infrastrukturális beruházást, amelyek amúgy már évek, sőt, évtizedek óta tervben voltak. Ilyen a XIV. kerületi Nagy Lajos Király útját és a XIII. kerületi Szegedi utat összekötő felüljáró megépítése és ezen a zuglói és XIII. kerületi villamosvonalak összekötése, az I. metró, vagyis a kisföldalatti vonalának meghosszabbítása és a vasúti vágány és megálló átépítése. Pontosabban a kormány azt vállalja, hogy a fővárossal hajtatja végre ezeket a beruházásokat, állami támogatással. A tervek szerint mind a magyarok infrastruktúra-fejlesztése, mind az arab építkezések 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlanának, így nagyjából tíz év múlva lenne tehát kész a Hősök tere mögött álló, több mint 200 méteres felhőkarcoló is.

Lázár János sajtótájékoztatója előtt a kormány csak korlátozottan kommunikált a beruházásról. Gulyás Gergely a kormányinfón elismerte, hogy a kormány tárgyalt az előterjesztésről, de azt mondta, nincs kőbe vésve, hogy ez a beruházás meg fog valósulni, arról konzultálni kell az érintett kerületekkel és a fővárossal. Első cikkünk megjelenésekor kerestük a két érintett kerület, a XIII. és XIV. kerület vezetését, valamint a Fővárosi Önkormányzatot is. Akkor a XIII. és Budapest vezetésétől az a válasz érkezett, hogy cikkünk megjelenéséig nem volt tudomásuk a projektről, vagyis bár a kormány tárgyalta a tervezetet, a helyi vezetéssel nem vette fel a kapcsolatot, Zugló pedig csak annyit válaszolt, hogy nincsenek kapcsolatban a beruházóval.

Azóta a leginkább érintett kerület és a főváros vezetője is karcosabb véleményeket fogalmazott meg az ügyben. Karácsony Gergely főpolgármester az RTL kérdésére „elképesztően rossz ötletnek” nevezte a Rákosrendezőre épített magasházak tervét. Mint mondta, valóban fejleszteni kellene a Rákosrendezőt és környékét, és alapvetően a felhőkarcolókkal sincs problémája, de a világörökség részét képező városszövetet jelentősen rontaná, ha a Hősök terén álló emlékmű mögé hatalmas épületegyüttest húznának fel a közelben. Facebook-oldalán már sarkosabban fogalmazott:

„Fogom a fejem. Ezek megőrültek!?

A világörökség részét képző, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának emléket állító emlékmű mögé ormótlan, az ég felé ágaskodó tájidegen tornyokat szeretnének növeszteni!? Pont a mi hűde nemzeti, konzervatív kormányunk emel a hét vezér fölé a Gábriel arkangyalnál hatszor magasabbra törő felhőkarcolót?!”

Horváth Csaba zuglói polgármestert pedig arra kérte a kormányt, konkrétan Lázár János építési és közlekedési minisztériumát, hogy ne döntsenek ekkora beruházásról a zuglóiak feje fölött. „Határozattan megkérjük a kormányt, hogy vesse el azokat a terveket, amik megjelentek a sajtóban” – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a mini-Dubaj koncepció helyett tárgyaljanak arról, hogy hogyan lehet „zöld potenciálú fejlesztési területként” tekinteni Rákosrendezőre.