Villamosmegálló a vasút fölött – így alakítanák át a „mini-Dubaj” miatt a Rákosrendező környékét
2023. november 29. – 13:52
Vasút-villamos-metró hármas csomópontot építene a kormány az évek óta lerobbant Rákosrendező vasútállomás helyére, és kivinnék a kisföldalattit a körvasútig – derül ki a Telex birtokába került nem nyilvános kormányzati dokumentumból. Eszerint összekötnék a zuglói és az angyalföldi villamosvonalakat, és új bringás hidat építenének a Rákosrendező fölé. Természetesen akkor, ha ezzel párhuzamosan megépülne a területre tervezett, legalább 5 milliárd dolláros új városnegyed is.
Több mint 300 milliárd forint értékben négy fontos infrastrukturális projekt megvalósítását vállalná be a kormány, ha tényleg megépülne a Rákosrendező területére tervezett „mini-Dubaj” – írtuk még múlt héten. Az október 25-i kormányülésre szánt, nem nyilvános kormányzati előkészítő dokumentum részletesen ismerteti a projekteket, ebből pedig kiderül, hogy hogyan alakítaná át a kormány a Rákosrendező környékét.
A projektek között nincsen nagy újdonság, a kormány most részben azokat a terveket porolta le, amelyeket évekkel ezelőtt még a Vitézy Dávid és Fürjes Balázs vezette Budapesti Fejlesztési Központ dolgozott ki. Ezek közül a Szegedi úti felüljárót Lázár János később a „megbeszélendő” kategóriába sorolta, de végül több száz más beruházással ellentétben nem függesztette fel. A másik három tervet még most kell majd kidolgozni.
Mi az a „mini-Dubaj”?
November 24-én írtuk meg a VSquare hírlevele alapján, hogy a kormány egy dubaji üzletemberrel tárgyal a Rákosrendező helyére tervezett új városnegyed felépítéséről. A világon legmagasabb épületének számító 828 méteres Burdzs Kalifát is felépítő Mohamed Alabbar irodákat és luxuslakásokat álmodott meg a területre. Akkor arról volt szó, hogy a többek között egy vagy több 220-240 méteres felhőkarcolót is felhúznának, egy forrásunk szerint viszont a kormány még mindig tárgyal Alabbarral az épületek lehetséges legnagyobb magasságáról.
Felüljáró a sínek fölött
A Rákosrendezőhöz tervezett egyik legfontosabb beruházás a XIII. kerületi Szegedi utat és a XIV. kerületi Nagy Lajos király útját összekötő felüljáró megépítése lenne. A két, egyenként százezer főnél népesebb kerületet ma a Rákosrendező és a Nyugatiból kivezető vasútvonal hermetikusan választja el egymástól, azokon egyetlen helyen, a Hungária körúton lehet normálisan átkelni. A Szegedi úti felüljáróval a két kerület között nyílna egy második átjárási lehetőség.
A beruházásra viszont más okokból is szükség van: a kormány például régóta szeretné megszüntetni az autóforgalmat a Városligeten átvezető Kós Károly sétányon, az oda vezető M3-as autópálya forgalmát pedig ezen a felüljárón keresztül vezetnék át a XIII. kerületbe, ahol az bejuthatna a pesti belvárosig.
Az autóknál is fontosabb viszont, hogy a felüljárón átvezetnék a ma Zuglóban véget érő villamosvonalakat, amik így a Béke térnél csatlakoznának a XIII. kerületi villamosvonalakhoz. Ezzel potenciálisan lehetőség nyílna arra, hogy a zuglói villamosok közvetlenül járjanak akár a Lehel térig, akár az Árpád hídon keresztül Óbudáig.
A tervek szerint a felüljáróval egy teljesen új közlekedési csomópont jönne létre. Az itt átvezetett villamosok ugyanis kapnának egy megállót a hídon, ahonnan néhány lépés sétával lehetne átszállni a híd alatt megálló vonatokra. (Ennek még nőhet a szerepe, ha valamikor a távoli jövőben megépítik a Déli pályaudvar és a Nyugati pályaudvar közötti alagutat, amivel jelentősen nőne az átmenő vasúti forgalom. Ennek a projektnek viszont Lázár még a tervezését is leállította). Szintén át lehetne itt szállni az 1-es metróra, ha azt az itt később részletezett tervek szerint erre hosszabbítanák meg.
A kormányülésre készült előkészítő dokumentum szerint ennek az egésznek a tervezése még 5 milliárd, a kivitelezése pedig nagyjából 150 milliárd forint lenne. Egy forrásunk szerint ez amúgy irreálisan nagy összeg, a híd megépítése valószínűleg nem kerülne többe 40-60 milliárd forintnál. Ebbe a 150 milliárdba tehát valószínűleg a Béke tér és az Erzsébet királyné útja közötti villamosvonal megépítése is benne van, amit a Szegedi úti felüljárón kívül át kell vezetni az M3-as bevezetőn átívelő Ógyalla utcai felüljárón is.
Meghosszabbítanák az 1-es metrót
A Szegedi úti felüljáró megépítéséhez szorosan kapcsolódik az 1-es metró, vagyis a kisföldalatti meghosszabbításának terve. Szándék már réges-régen van, hogy a vonalat megpróbálják majd meghosszabbítani a körvasútig, eddig viszont nem született döntés, hogy a két lehetséges nyomvonal közül melyiken. Lehet ugyanis:
- az M3-as autópálya bevezető szakasza mellett;
- vagy a Rákosrendezőn keresztül a vasútsínek mellett.
A hozzánk eljutott kormányzati dokumentum szerint a döntéshozók most – a „mini-Dubaj”-projekttel összefüggésben – az utóbbi megvalósítását támogatnák. Eszerint a meghosszabbított metróvonal az új városnegyed közepén futna végig, és azt több megállóval is szolgálná, ami durván megdobja majd az itt épülő lakások és irodaházak értékét.
A kisföldalatti meghosszabbítására utoljára 2014-ben készítettek tervet, amit a mostani kormányzati dokumentum szerint szükséges „a tényleges befektetői igényeknek megfelelően megvizsgálni és szükség esetén felülvizsgálni a végállomás elhelyezkedését.” Erről tehát még nincs konkrét terv, így költségvetési becslés sem, de az eldőlni látszik, hogy meghosszabbítás az új városnegyed és nem a Kacsóh Pongrác úti lakótelep felé vezet majd.
Új vasútállomás és vágányrendszer
A „mini-Dubaj”-projekt lényege, hogy a Rákosrendező ma már használaton kívüli rakodási területeit és vágányait felszámolják, és azon a befektető irodákat és lakásokat épít majd. A vasútvonal viszont nem tűnik el teljesen, hiszen itt megy keresztül minden a Nyugatiba induló és oda érkező vonat. Sőt, ha egyszer megépül a Déli és a Nyugati közötti vasúti alagút, akkor ez lesz az ország legfontosabb vasúti korridorja, amin még a mostaninál is jóval több vonat jár majd.
A kormány ezt úgy oldaná meg, hogy a Rákosrendező közepén maradna egy csík a síneknek, a beruházó pedig ennek két oldalától számított 9 méterre építkezhet majd. (Ha a kisföldalatti is itt fog járni, akkor ez a zuglói oldalon 20 méter lesz.) A Rákosrendezői vasútállomáson így négy, a felüljáróval összekötött peron jönne létre a két oldalán 8-10 sínpárral.
A Telexhez eljutott kormányzati dokumentum szerint egyébként a beruházó építhet majd parkot vagy ingatlanokat a vasútsín fölé, de azzal számolnia kell, hogy később nőhet még a sínek száma, amivel kiszélesedhet a vasút területe is. A Rákosrendező vasútállomás felépítésének és a vágányrendszer átalakításának költségét a minisztériumok elsőre 145 milliárd forintra becsülték.
Bringás tengely a Rákos-patak mellett
A dokumentum szerint a tervezésnél azzal számoltak, hogy a Szegedi úti felüljárón mindkét irányba lesz majd bicikliút, amit értelemszerűen összekötnének Zugló és Angyalföld már kiépített kerékpárút-hálózatával. Ezenkívül egy kifejezetten gyalogosoknak és bringásoknak szánt új hidat építenének néhány száz méterrel északabbra, ahol a Rákos-pataknál futnak keresztül az arról elnevezett Rákosrendező sínjei.
A BKK tervei szerint hosszú távon az a cél, hogy Rákos-patak mentén a Dunától Pécelig egybefüggő, jó minőségű bicikliút húzódjon. Ez ma még csak szakaszosan van meg, a biciklisek dolgát pedig számos akadály nehezíti. Az egyik ezek közül éppen a Rákosrendező fölött átívelő kényelmetlen és régi gyaloghíd.
A kormányzati dokumentum szerint ezt a „mini-Dubaj” megvalósításához kapcsolódóan elbontanák, és egy, az egész negyeden keresztülhúzódó, 700 méter hosszú gyalogos- és kerékpáros hidat építenének a helyére. Ennek a költségeit ma 22 milliárd forintra becsülik.
Szükséges fejlesztések, de kinek?
Összességében tehát látszik, hogy a kormány az új városnegyedhez kizárólag olyan infrastrukturális fejlesztéseket valósítana meg, amelyeket valamilyen formában korábban is terveztek. Kérdés azonban, hogy ezek közül melyikből milyen arányban profitálnak majd a budapestiek, és milyen arányban az új irodaházak és luxuslakások tulajdonosai.
A Szegedi úti felüljáróról például egyértelmű, hogy hatalmas ajándék lesz mind az angyalföldieknek, mind a zuglóiaknak, mind azoknak, akik egy autómentes Városligetben szeretnének időt tölteni. Az 1-es metró Rákosrendezőn keresztül való meghosszabbítása viszont legalább ugyanennyire szól majd az új városnegyed ingatlantulajdonosainak – köztük valószínűleg külföldi befektetők sokaságának.
Ezzel együtt a beruházásokra nagyon nagy szüksége van a környező kerületek lakóinak és Budapestnek. Más kérdés, hogy ezeket miért csak egy új városnegyeddel együtt kaphatják meg, és nem fogják-e ezeket a fejlesztéseket pont úgy idő előtt lefújni, mint a budapesti beruházások nagy részét az elmúlt években.
