Új felhőkarcolót húzna fel a Hősök tere mögé a Burdzs Kalifát építő dubaji milliárdos

Budapest a jövőben új felhőkarcolót kaphat, a VSquare hírlevelének értesülése szerint ugyanis egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe. Nem is akármilyen ingatlanfejlesztő jelentkezett be a kormánynál, hanem az a Mohamed Alabbar, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építette.

Budapestre azért nem Burdzs Kalifa-méretű tornyot építene Alabbar cége, az Emaar Properties, a zuglói területre egy 220-240 méteres felhőkarcoló van tervben. Ez a Kalifa-toronyhoz képest kicsi, de jóval magasabb, mint a 143 méter magas Mol-torony, Budapest legmagasabb épülete.

A Rákosrendező területére építendő torony radikálisan átalakítaná a főváros látképét, hiszen a vasútállomás lényegében a Hősök tere mögé esik, vagyis egy ide épített 200+ méteres torony a tér szobrai és az Andrássy út épületei fölé magasodna.

Az Emaar nemcsak egy tornyot építene, a VSquare megfogalmazása szerint egész „mini-Dubajt” álmodott a jelenleg a MÁV, vagyis a magyar állam tulajdonában lévő területre, irodablokkokkal, luxuslakásokkal.

A beruházásról a hírlevél szerint már előrehaladott tárgyalások zajlanak Alabbar és a kormány között. A beruházás állítólag már egy kormányülésen is előkerült, a területet birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pedig vizsgálja az Emaar terveit.

Kerestük az ügyben az Angyalföld és Zugló határán tervezett beruházásban érintett XIII. és XIV. kerületi önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a kormány értesítette-e őket a tervekről. A XIII. kerület önkormányzata csak annyit válaszolt a kérdésünkre, hogy nincs tudomásuk a tervezett beruházásról, a XIV. kerület pedig azt írta, az önkormányzat részéről senki nem állt és nem áll kapcsolatban a fejlesztővel. A Fővárosi Önkormányzat sajtóosztálya szintén azt válaszolta, hogy Budapest vezetése nem tudott a projektről, és bár a főváros bármilyen városfejlesztésről kész lenne tárgyalni a kormánnyal vagy beruházókkal, a tapasztalat az, hogy az ilyen léptékű projekteket a kormány kiemelt beruházási státusszal látja el, „a helyben lakók demokratikusan választott önkormányzatait a hasonló projektek előkészítéséből kihagyja”, az azzal összefüggő önkormányzati hatásköröket elvonva pedig teljesen megkerüli a helyi politikusokat.

„A rákosrendezői pályaudvar egy olyan fejlesztési terület, amelyen a kompaktváros elveinek megfelelő, korszerű új városnegyed lenne létrehozható. Egy ilyen léptékű városfejlesztési projektet csak parlamenti és önkormányzati ciklusokon átívelő konszenzussal, széles társadalmi egyeztetést követően szabad elindítani, ennek hiányában a fejlesztés – már a kivitelezés időigénye miatt is – könnyen elakadhat” – írta kérdésünkre a főváros.

Kerestük az MNV-t, a VSquare pedig a kormány és az Emaar képviselőinek is küldött kérdéseket, de ezekre a megkeresésekre nem érkezett válasz.

Régóta napirenden a fejlesztés

Építőipari forrásaink szerint a Rákosrendező területfejlesztése régóta napirenden van. Arról tud a szakma, hogy a terület hasznosítására készült pályázat, azt, hogy ez hol tart, és ki adott be pályázatot, nem tudták a Telexnek nyilatkozó szakemberek.

Ez egy nagy terület, nincs messze a belvárostól, és a vasúti sínek a mai vasúti koncepciók szerint már rossz hatékonyságúak, vagyis indokolatlanul foglalnak el egy nagyobb területet, ami hasznosítható lenne.

Egy időben az akkor Fürjes Balázs vezette Budapest Fejlesztési Központ (BFK) foglalkozott vele, fűnek-fának mondták a potenciális projektet, több konzultációt tartottak a szakma neves hazai képviselőivel arról, hogyan lehetne oda életet vinni, milyen adottságok vannak, mi kell a vasútnak, sokan sok energiát tettek bele. Vitézy Dávid, a BFK másik vezetője 2022 elején még olyan tervekről írt a Facebook-oldalán, amelyek szerint hidat építenének Rákosrendezőre, ezzel jobban összekötve Zuglót és Angyalföldet és más fejlesztésekkel együtt autómentessé téve a Városligetet. Akkor arról írt, hogy egy ilyen híd építése az ötvenes évek óta szerepelt a fejlesztési tervek között, a BFK pedig 2020-ban meg is kapta a feladatot a híd megtervezésére.

A nyár elején nagy volt a mozgás a Rákosrendező körül, potenciális befektetők, de főleg az ő tanácsadóik készítettek anyagokat a lehetséges négyzetméterárról, fajlagos költségekről – hallottuk szakmai forrásoktól.

A potenciális pályázatról a magyar ingatlanfejlesztők mindvégig azt gondolták, hogy ez olyan lépték, amit valószínűleg nem magyarok fognak csinálni,

sokkal inkább valami elsőkategóriás külföldi csapat, mert szakmai, szellemi és főleg anyagi okokból ehhez nagyobb méret kell, mint ami itthon bárkinek van.

A dubaji csodatorony építője

Ha pedig méretről beszélünk, az egyesült arab emírségekbeli Emaar Propertiesnél kevés nagyobb cég van a piacon. A vállalat a Forbes cikke szerint eddig 157,9 millió négyzetméternyi ingatlant épített világszerte, köztük 92 ezer lakást, a világ legnagyobb bevásárlóközpontját, az 502 ezer négyzetméternyi boltterülettel bíró Dubai Mallt és a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifa felhőkarcolót. A vállalat, amely 80 országban van jelen, 2022-ben 9,5 milliárd dollár értékben adott el ingatlanokat, és 1,9 milliárd dollár profitot könyvelt el, ami 79 százalékos növekedést jelentett éves alapon.

A vállalatot Mohamed Alabbar alapította, aki egy hajóskapitány fiából lett Dubaj egyik leggazdagabb embere. A felhőkarcolókért és olasz dizájner öltönyökért rajongó Alabbar vagyonát nagyjából 5 milliárd dollárra teszik, amit nagyrészt azzal keresett, hogy Dubajt a világ milliomosainak luxusjátszóterévé tette. Ennek fényében különös, hogy nemrég egy konferencián arról beszélt, már túl sok milliomos van Dubajban, évente 5000 dúsgazdag ember költözik a városba, ami nem tud ennyi nagy igényű embernek helyet biztosítani. Alabbar nemcsak ingatlanbefejtetésekkel foglalkozik, pár éve megalapította például az e-kereskedelemmel foglalkozó Noon.com oldalt.

Alabbar az Egyesült Államokban szerzett pénzügyi diplomát a hetvenes években, majd az Emírségek központi bankjánál dolgozott. Ezután, 1992-ben Dubaj gazdasági fejlesztésért felelős állami ügynökségének vezetője lett, mielőtt ingatlanfejlesztésbe kezdett volna. Ebben a pozíciójában került közeli bizalmi kapcsolatba Dubaj uralkodójával és nem sokkal ezelőttig az egész Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohamed bin Rásid al-Maktúmmal. Nem csoda, hogy a VSquare kormányközeli forrásai szerint amikor a kormány az Emaarral tárgyal, lényegében az Emírségekkel tárgyal.