Száznegyvenhárom méter, amely megváltoztatja Budapestet

Buda déli részén van egy útszakasz, amely több éve folyamatosan poros-homokos, állandóan változik a közlekedési rend, sárga sávterelések kerülnek fel, tűnnek el. Új kereszteződés, bekötőút, új jelzőlámpa épült, az úttal párhuzamosan futó vasút töltésén pedig egy zajfogó fal nőtt ki a földből.

Noha az út melletti telket elkordonozták és eltakarták, valószínűleg ez, a rakpartot és a Budafoki utat összekötő pár száz méter az egyetlen, építkezéssel terhelt útszakasz az egész országban, ahol senki nem teszi fel a kérdést, hogy vajon mi épülhet itt. Az autók, járókelők, kutyasétáltatók, kocogók fölé a félkész Mol-székház, Budapest messze legmagasabb épülete tornyosul. A vitatott monstre építkezésről alighanem mindenki hallott, de ha nem, a tekintélyt parancsoló, félkész épületet látva biztosan rájön, hogy nem játékból kavartak meg mindent a környéken.

2021 októberében járunk, a 143 méter magas toronyházat 2019 októberében kezdték el építeni, a betonszerkezet 2021. augusztusban érte el a legmagasabb pontját, a cikk megjelenésekor épp hatalmas üvegtáblákkal zajlik a burkolás, az épület átadása a tervek szerint 2022 őszén lesz.

Fekete Antal elmondása szerint elsősorban az épület különleges formája okozott gondot mind a tervezőknek, mind a homlokzat kivitelezőjének. A homlokzat felülete sok helyen nem csak íves, hanem kétszer görbült felület. Ezt a felületet nemcsak az üveggel, hanem a tartó alumíniumszerkezettel is le kellett követni úgy, hogy a csatlakozások lég- és vízzárók legyenek.

A Mol mindenképpen különleges formájú épületet szeretett volna létrehozni, de elvárása volt az is, hogy ne legyen külön torony és külön „lepény” épület. Ne alakuljon ki semmilyen ellenérzés a pódium épületrészben és a toronyban dolgozók között. Ezért menet közben többször módosult a forma, hogy végül egyetlen lejtős tömeg legyen, ahol a belső terek nagyrészt összefüggenek, átláthatók.

Az átrium tere magasan felnyúlik a toronyhoz simulva, a toronyban pedig háromszintenként magas galériával, télikerttel, lebegő lépcsővel összenyitott terek jönnek létre, ezáltal is segítve a különböző szinteken elhelyezkedő szervezeti egységek belső kommunikációját, tette hozzá Fekete Antal.

Lapunk információi szerint a torony és a pódiumépület együttese a tervezői szándék szerint a hegyes Budát és a lapos Pestet szimbolizálná. Fekete szerint – ha nem is így történt szó szerint – a koncepciótervezés során az angol tervezők figyelmét valóban felhívták a belső Duna-hidak (Szabadság híd, Erzsébet híd, Lánchíd) gyönyörű és karakteres formájára vagy a Dunából kiemelkedő Gellért-hegy elegáns sziluettjére. „Szerencsére megértették az utalást” – fogalmazott Fekete Antal.

De miért Campus? A név egyetemi központra utal, ehhez képest a Mol nem egy felsőoktatási intézmény, hanem egy cég. Kérdésünkre a Mol részéről azt mondták, azért döntöttek a campus elnevezés mellett, mert az egyetemi kampuszok mintájára egy igazi, inspiráló közösségi teret akartak létrehozni. A belső tereket is úgy tervezték, mint egy kampuszon: a toronyrészben hármas egységeket, ún. tripleteket alakítanak ki (vertikális kampusz), az egyes szervezeti egységek pedig méretüktől függően vagy önállóan elfoglalnak egy egész tripletet, vagy más szervezetekkel osztoznak. Emellett nagyobb, közösségi munkaterek (könyvtár, irodakert, skylab) is lesznek majd.

Egy ilyen magas épület esetében nagyobb szélben már jelentősebb, akár 4 centiméteres kilengéssel is lehet számolni, de a legfelső szinten dolgozó irodistáknak sem kell félniük attól, hogy tengeribetegséget kapnak – tudtuk meg Baumann Gergelytől, a kivitelező Market Építő Zrt. műszaki igazgatójától. A magas torony stabilitásáról masszív szerkezet gondoskodik: a torony gerinceként szolgáló két merevítő beton aknamagot (ami egyben liftakna is) tíz darab, beton körpillér veszi körül.

A toronyszerkezet egy 2,2 méter vastag alaplemezen áll, amibe 4400 köbméter betont öntöttek, az alaplemez pedig 135 darab, 8 méter hosszú, 1,2 méter átmérőjű cölöpön nyugszik. A cölöpöket nagyon stabil, agyagos márgaréteg fogja, együttesen ez az alapzat stabilizálja a tornyot kimozgás, földrengés esetére. Az épület betonfelhasználása 62 ezer köbméter, aminek a mennyiségét Baumann Gergely így érzékeltette:

Az irdatlan betontömeg nem csak oldalirányban leng ki, hanem vertikálisan is mozog. Baumann elmondása szerint több ezer segédponton folyamatosan mérik, hogy az eredetileg becsült 4 centiméteres süllyedést nem haladja-e meg az épület. A mérések szerint a süllyedés 4 centiméternél megállt, a toronynak oldalirányú dőlése nincs. Mint arról korábban beszámoltunk, a toronyépület vasbeton szerkezetének felhúzásához automata kúszózsalurendszert használt a kivitelező, a fent dolgozó munkásokat pedig egy mobil szélpajzsrendszer védte.

A toronyház maga 28 emeletes, 120 méter magas. A 120 méteren fekvő tetőszinten kap helyet majd a nyilvános tetőterasz. A látogatókat a terasz körül egy 23 méter magasra (a liftaknák tetejének szintjéig) emelt, oldalról zárt, üvegezett acélszerkezet védi majd a széltől – az esőtől azonban nem, mert a tér felülről nyitott lesz. A toronyházban főleg irodák lesznek majd, a lapos pódiumépületben pedig szolgáltatások is: fitneszterem, étterem, kantin erkéllyel, biciklitárolók, aula fogadócsarnokkal.

A pódiumrész ívelt geometriával és különmozgást kivédő dilatációval csatlakozik a toronyépülethez. A csatlakozásnál világviszonylatban is ritkaságnak számító, két irányban ívelt üvegelemek fedik az acélszerkezetet. Egy-egy ilyen 20 négyzetméteres, vastag, duplán ívelt üvegtábla súlya meghaladhatja a másfél tonnát is. Az épületet összesen 5500 darab üvegtábla borítja, amelyek átlagban 6 négyzetméteresek. Ebből ki lehet számolni, hogy a teljes üvegborítás megközelítőleg 33 000 négyzetméter. A két épületben 21 lift van, plusz két úgynevezett tűzoltólift, amelyek nem állnak le tűz esetén sem. A liftek egyébként 18 km/óra sebességgel közlekednek a liftaknákban, ami azt jelenti, hogy a lift a földszintről fél perc alatt ér fel a tetőteraszra.

Az ICOMOS MNB már a rendezési terv kapcsán bemutatott látványtervek alapján megkérdőjelezte a Mol-torony létjogosultságát. A szervezet ügyfélként is megpróbált belépni a magasház-engedélyeztetési eljárásába, de érdemi fellépésére végül nem adódott jogi lehetőség. Mint Nagy Gergely elmondta, később a szervezet véleménye teljes egészében visszacsengett a világörökségi szakértők független jelentéseiben. A szerkezetkész épületről az ICOMOS képsorozatot jelentetett meg, amihez sajnálattal hozzáfűzték: pontosan az következett be, amire a program elején felhívták a figyelmet.

A figyelmeztetés lényege, hogy Budapest egyik legfőbb értéke és vonzereje a világon egyedülálló, nagy kiterjedésű, összefüggő historizáló városkép, amelynek meghatározó eleme az Országház, a Szent István-bazilika, valamint a budai Vár együttese. Ezt az unikális panorámát az ENSZ részeként tevékenykedő UNESCO világörökségi címmel ismerte el, kinyilvánítva ezzel az előző századfordulóra kialakult karakter megőrzésének a szükségességét. Azok a magasházak azonban, amelyek a világörökségi terület bármely tetszőleges pontjától annak bármely másik pontja irányába mutató látványtengelyen fekszenek, csorbítják a világörökségi panoráma sértetlenségét és hitelességét, jóvátehetetlenül károsítják annak látványát.

Márpedig a Mol toronyháza kétségtelenül belelóg ebbe a világörökségi panorámába. Ez legjobban talán a Margit hídon sétálva érzékelhető, ahonnan a Mol-torony a Bazilika és az Országház kupolái, valamit a Gellért-hegy és a budai Vár közé szorulva meredezik pont középen. De a toronyház a város számtalan pontjáról jól látszik.

A sokak látóterébe betolakodott toronyház több fórumon is megmozgatta az emberek fantáziáját. Az egyik ilyen az Instagramon indított „KoMOLyan látszik” nevű oldal, ahol a látogatók által beküldött, a Mol-tornyot a város legkülönbözőbb pontjairól mutató képeket gyűjtik és publikálják.

Mint azt a készítők lapunknak elmondták, saját szórakoztatásukra hozták létre az oldalt, miután a torony a járvány alatt gombamód kinőtt a földből, és megunták, hogy csak egymásnak küldözgetik a képeket. Feltűnt, hogy egészen meglepő helyekről is látszik az épület, és nagyban átalakítja a városképet. Hamar önfenntartóvá vált az oldal, amire az indulásnál egyáltalán nem számítottak. A beérkező képek és a hozzájuk kapcsolódó üzenetek alapján nem mindig egyértelmű, hogy csodálatból vagy megrökönyödésből kapják a tartalmakat, de nem is szűrik ezek alapján, igyekeznek mindent kitenni.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze lapunknak úgy fogalmazott: az, amitől féltünk, hogy idétlen lesz a Mol-torony elhelyezkedése, az már látszik:

Magáról az épület formájáról még nem szívesen nyilatkozott, szerinte meg kell várni, amíg teljesen kész lesz, mert ilyenkor még nem lehet megalapozott véleményt mondani, a „gyakorlott építészszem sem látja bele”.

Az ilyen viták is mutatják, hogy Budapesten nem véletlenül nem lehet csak úgy hatalmas toronyházakat építeni. Az általános szabály, hogy nem lehet 90 méternél magasabb épületet felhúzni, de még 90 méterest is csak néhány helyen, Csepelen vagy a XIII. kerületi Göncz Árpád városközpontban, sőt, a főváros rendezési szabályzatáról szóló 2015-ös rendelet meghatározza azokat az övezeteket is, ahol 65, illetve 45 méter magas házak lehetnek. Ennek ellenére a Mol-torony maximálisan szabályosan épül, a budapesti főépítész szerint is.

Az ellentmondásra az egyszerű magyarázat az, hogy a Mol-torony „alá lett tolva a szabályozás”, az épület a normál ügymenethez képest eléggé sajátosan kapott építési engedélyt.

De kezdjük az elején.

Később, amikor az önkormányzat kiszállt a cégből, csak a bevitt érték inflációval növelt árát kapta vissza, az akkori fideszes ellenzék szerint a felértékelődésből származó milliárdos haszontól viszont elesett. Ezért fel is jelentették Molnár Gyula polgármestert, akit első fokon felmentettek, másodfokon 8 hónap börtönre ítéltek, végül a másodfokú ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezte, és felmentette Molnárt a hivatali visszaélés vádja alól.

Az önkormányzatlanított telket birtokló Öböl Invest Kft. 75 százaléka 2007-ben, néhány hónappal az önkormányzat kiszállása után gazdát cserélt, méghozzá igen szép summáért. Sajtóértesülések szerint az ingatlan így mintegy 25 milliárd forintért a Mota-Engil, Finibanco, Estia portugál befektetői csoporté lett. A portugálok – nyilván a 2009-es válság hatására is – sokáig csak ültek a területen, amikor 2016 januárjában jött a bejelentés: közel egyéves tárgyalássorozatot követően megvásárolta a Kopaszi Gát Kft.-t a Market cégcsoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft.

A hírről beszámoló napi.hu cikke szerint a Market Építő Zrt.-ben 2015-ben szerzett többségi befolyást Orbán Viktor miniszterelnök „kötélbarátja”, Garancsi István milliárdos üzletember cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. Az ingatlanfejlesztésre a Market Építő Zrt. saját, a kivitelezéssel foglalkozó anyavállalattól elkülönült, önálló működésű leányvállalatot hozott létre 2015 májusában, Property Market Kft. néven. A Válasz.hu akkori információi szerint az állami Eximbank 52 millió eurós, azaz mintegy 16,5 milliárd forintos hitelt nyújtott a cégeknek a Kopaszi-gát megvásárlásához.

A kormány valamikor ekkortájt – hogy pontosan mikor, azt nem tudni – informális tárgyalásokon felajánlotta a magyar gazdaság három zászlóshajó cégének, a Molnak, az OTP-nek és a Richternek, hogy ha akarnak, építhetnek toronyházat a cégek zászlóshajójellegét szimbolizálandó, majd a Mol igenje után elindult a folyamat.

Ennek jele volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2016 legvégén az addigi szabályozást megváltoztatta, és engedélyezte 120 méter magas épületek építését a Lágymányosi-öbölnél, megemelve az addigi 65 méteres limitet. 2017-ben a Mol-torony kerületi építési engedélyt kapott, majd jött Lázár János. Ő még kancelláriaminiszterként – ki tudja, milyen belső politikai érdekharc miatt – 65 méterben húzta volna meg a toronyházak magassági limitét, az akkor még csak tervezett Mol-székházra pedig azt mondta,

Államtitkára, Csepreghy Nándor egyenesen odáig ment, hogy a kormány meg fogja akadályozni a torony megépítését. Lázárék lobbija végül nem ért célt, 2018-ban a kormány úgy módosította a vonatkozó építészeti törvényt, hogy nem lehet 90 méternél magasabb épületet építeni Budapesten, ugyanakkor a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre” a kormány állapíthat meg egyedi építési szabályokat.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Mol Campus megépülhet, de utána már toronyháztilalom lesz, tolmácsolta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány akaratát egy 2018. augusztusi kormányzati tájékoztatón.

A jelenlegi szabályozás így most általánosan kimondja, hogy 90 méternél magasabb épületet nem lehet már a fővárosban építeni. A legfeljebb 90 méteres épületek elhelyezési lehetőségeiről a fentebb említett fővárosi rendelet szól (a mellékletben szereplő térkép innen letölthető), a 65 méternél magasabb házak építéséhez pedig még szükség van a Központi Tervtanács jóváhagyására is.

Arról nem tudni, hogy a kormány által a Mol mellett szintén megkeresett Richter tervezett-e valaha magasházat építeni Budapesten, arról viszont egy 2002. márciusi Népszabadság-cikk tanúskodik, hogy az ezredforduló környékén az OTP Ingatlan Rt. egy 150 méter magas irodaházat képzelt el Csepelen, amit a Vadász építésziroda álmodott papírra – legalábbis koncepcióterv szinten.

Lázárnál csak egy ádázabb toronyházellenes potentát volt a rendszerváltás óta: Schneller István, aki fővárosi főépítészként 2006-ig sikeresen keresztbe tudott tenni a toronyházakért lobbizóknak. A felhőkarcolók körüli vita a 2000-es évek elején csúcsosodott ki, amikor egy XIII. kerületi magasház építési engedélyével kapcsolatban a kerületi és a fővárosi testület egy napon belül hozott tökéletesen ellentétes értelmű döntést. Az ellentét kirobbantója egy izraeli befektetőcég volt, amely Angyalföldön, a Teve utcai rendőrpalota és az egészségbiztosító székháza közelében épített volna 95/110 méter magas felhőkarcolót. A vita következményeként akkoriban kétéves magasházépítési moratóriumot vezettek be Budapesten, azaz egyáltalán nem lehetett gondolni toronyházépítésre.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint a fővárosban jelenleg az a realitás, hogy toronyházat tőkeerős cég cégszékházként épít meg. Egy bérlői irodaház-felhőkarcoló megtérülése bizonytalan a piaci környezet miatt, de a telekárak miatt sem éri meg most magasházat építeni. Éppen ezért arra számít, hogy

Két kivétel lehet, de ezek még roppant bizonytalan helyzetűek: a Fudan Egyetem, ha lesz belőle valami, valószínűleg tekintélyes épülettel reprezentálná Kína gazdasági erejét, valamint a csepeli szigetcsúcson is elképzelhető még toronyház – csakhogy itt még a tervezésben jóval előrébb tartó közpark is bizonytalan, hogy mikorra valósul meg.

A toronyházépítési kedv lanyhulását megerősítette Massányi Katalin, a XIII. kerület főépítésze is, aki elmondta, hogy a kerületben jelenleg legfeljebb 65 méter magas épületeket terveznek építeni. A 90 méteres Twist-torony helyett két kisebb, 65 méteres épület lesz, szó van még a volt Láng Gépgyár helyén egy hasonló magasságú lakó-iroda fejlesztésről, a Forgács utca, Föveny utca környékén szeretne még egy beruházó 65 méteres épületet, valamint az Újpesti-öböl mentén vannak kijelölve területek 65 méter magas házaknak.

Szűcs Balázs volt ferencvárosi főépítész szerint a nagy ingatlanfejlesztési boom előtt álló IX. kerületben sincs most igény vagy lehetőség 90 méteres magasházakra. Hozzátette, a Duna túloldalán magában álló Mol-torony városképileg értelmezhetetlen, a fejlesztésnek úgy lett volna értelme, hogy a Rákóczi híd mindkét hídfőjénél csoportban állnak a magasházak. Volt egy nagyszerű lehetőség erre, de addig vitázgattak, amíg ez a lehetőség elillant, tette hozzá Szűcs Balázs.

Toronyházország, vagy legalábbis erről híresek, már csak azért sem leszünk, mert a Mol Campus hivatalosan nem is számít felhőkarcolónak, mert nem éri el az ehhez szükséges minimális 150 méteres magasságot. Legfeljebb magasháznak hívhatjuk, mert a legfelső építményszint szintmagassága meghaladja a 30 métert, vagy akár különleges magasépületnek is nevezhető. A wikipedia.org gyűjtése szerint a torony a 143 méteres összmagasságával fel sem fér a legmagasabb európai épületek listájára. Összesen 28 európai városban van 150 méternél magasabb épület, összesen 213 darab, és további 56 torony épül. Az alábbi grafikán nézheti meg az egyes országok legmagasabbjait (ha a kurzort a tornyok fölé viszi, láthatja az adataikat):

A régióból Varsó büszkélkedhet 11 felhőkarcolóval, és még három épül, Bécsnek három kész és egy épülő, Wrocławnak, Belgrádnak, Gdańsknak pedig egy-egy toronyháza van, utóbbiak közül Belgrádban további két újat építenek éppen.

A Mol Campus még Magyarországon sem a legmagasabb épület, megelőzi őt a 197 méteres pécsi tévétorony, ami a tévéadás mellett étteremként, kilátóként is funkcionál, és állandó kiállításnak is helyet ad. Ha viszont Budapestre szűkítjük a kört, akkor kiugróan magasnak számít még a második helyezett Országházhoz képest is.

Nem feltétlenül mond azonban el mindent a méterek száma arról, hogy egy torony mekkora hatással van a környezetére. A Property Market BudaPart nevű, nagyívű fejlesztésnek a Mol Campus csak egy része. A terv szerint a Lágymányosi-öböl partján fekvő, mintegy 54 hektáros területen 15 lakó- és 13 irodaház, valamint egy hotel épül tíz év alatt – így várhatóan közel 3000 lakás, 250 000 négyzetméter iroda- és nagyságrendileg 15 000 négyzetméter kereskedelmi terület jön létre. Eddig öt épület (négy lakó- és egy iroda) készült el. A kiépült negyedben mintegy 25-30 000 ember élhet és dolgozhat majd egyszerre.

Ez a hatalmas szám egyszerre nyugtalanítja a kerület lakóit, a kerületi vezetést, valamint a főváros vezetését is. Az ellenérzéseket „Kitennék a táblát: Újbuda megtelt” című cikkünkben foglaltuk össze. Erő Zoltán fővárosi főépítész lapunknak úgy fogalmazott: nagy kérdés, hogy ekkora tömegű ember mozgása a közlekedést hogy fogja meghatározni. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy busz és az 1-es villamos mellett hosszabb távon vasútállomás, még hosszabb távon a Duna-parton folytatódó fonódó villamos elégíti majd ki a tömegközlekedési igényeket, ami várhatóan kevés lesz. Ezért Erő szerint autóhasználatra kényszerülnek majd az emberek.

És nagy kérdés, hogy a cikk elején említett útszakasz, illetve a Budafoki út – Dombóvári kereszteződés mennyit bír majd el. Erő Zoltán mindenesetre azt mondja, a helyi forgalommal kapcsolatban már most sötét víziói vannak.