Elérte legmagasabb pontját a Mol-torony, fel is mentünk a tetejére

2021. augusztus 03. – 19:58

frissítve

Elérte legmagasabb pontját a Mol-torony, fel is mentünk a tetejére
Fotó: Szilli Tamás / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Hagyományosan bokrétaünneppel emlékeznek meg arról az építők, ha egy épület eléri szerkezetének legmagasabb pontját – ez történt kedden a MOL-toronnyal is. Az újságírók a torony 28. emeletén, 120 méter magasban nézhették meg, mit látnak majd azok, akik az épület elkészülte után felmennek a kilátóteraszra. A helyszínen megtudtuk, miért nem költözik a MOL-vezér a legfelső emeletre, valamint azt is, sikerrel járt-e az építőmunkások rövidnadrág-viselésért indított aláírásgyűjtése.

A bokrétával díszített fa ünnepélyes tetőre daruzása előtt Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója és Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója osztotta meg az egybegyűltekkel, hogy a toronyház mit jelent számukra. Mint kiderült, Scheer a szakmai bravúrokat és a szerkezetépítés magasiskoláját látja elsősorban az épületben, Ratatics számára pedig a kreatív környezetet és a fenntartható fejlődést szimbolizálja a torony.

A beszédek után az újságírók és a vendégek egy része felliftezett a legfelső, 28. emeletre, ahol a tervek szerint kilátóterasz lesz, ha elkészül az épület. Azt még nem tudni, hogy szednek-e majd belépőjegyet a teraszon, az viszont már biztos, hogy üveggel lesz borítva. (Még nincs.)

A 28. emelet padlószintje 120 méter magasságban van, a teljes épületmagasság pedig a tetőn elhelyezett géptermek miatt 143 méter. Ez azt jelenti, hogy a kilátóterasz majdnem a Gellért-hegy kilátórészével lesz egy magasságban (15 méterrel fekszik alacsonyabban). A teraszról északnyugat felé belátható a Budai-hegység jelentős része, északkelet felé a pesti síkság, délkelet felé pedig az épülő atlétikai stadion, a csepeli szigetcsúcs sarjadó bálványfa-erdeje, Lágymányos a Budapesti Erőművel és az előtérben a Budapart projekt építési területével.

Mint az egy elkapott háttérinformációból kiderült, Hernádi Zsolt, a MOL elnöke a várakozással ellentétben nem a tetőszintre fog beköltözni, hanem csak a hatodikra, mert állítólag tériszonyos. Gyorsan lefuttatott tényellenőrző programunk szerint Hernádi valóban beszélt arról a három évvel ezelőtti alapkőletételnél, hogy az új székházban a hatodikon lesz az irodája, de akkor azt mondta, elsősorban babonából, mert a jelenlegi irodáházban is a hatodikon dolgozik, tériszonyról akkor nem esett szó.

Fotó: Szilli Tamás / Telex

A tájékoztatótón számos mennyiségi adatot osztottak meg a székházról. Például, hogy 62 ezer köbméter betont és 6800 tonna betonvasat dolgoztak bele az épületbe, a szerkezetbe pedig 1000 kilométer kábelt húztak be. Az építéskor különleges technológiákat is alkalmaztak. A torony szerkezeti gerinceként szolgáló két merevítő aknamagot automata kúszózsalurendszerrel építette meg a kivitelező. Ez nagyjából azt jelenti, hogy amint a tartóbeton megszilárdult, a zsaluzat feljebb csúszott, és ott öntötték ki a következő szintet, majd újra feljebb, és feljebb.

Szintén egyedülálló módon a munkások külső védelmét egy automata szélpajzsrendszer biztosította. Ez az épülő tartószerkezet három legfelső szintjét körbeölelve védte a magasban dolgozókat, és hidraulika segítségével folyamatosan felfelé kúszva követte a szerkezetépítést.

Fotó: Szilli Tamás / Telex

Szélpajzs ide vagy oda, a munkások a kánikula ellen nem tudtak nagyon védekezni. Tavaly nyáron aláírásgyűjtést indítottak, hogy rövidnadrágban dolgozhassanak, ám, mint Wolf András, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója elmondta, a kezdeményezésre nem bólintottak rá szigorú munkavédelmi okokból, ezért a vezetés nem is volt túl népszerű akkoriban. A szerkezetkész székház jelenleg 62 százalékos készültségi állapotban van, a tervek szerint 2022 őszén adják át.

A toronyházak létjogosultságáról régóta vitáznak Budapesten. Sokáig nem lehetett 60 méternél magasabb épületet építeni, 2010 után azonban változtak a jogszabályok, és a mai szabályozás szerint egy olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, mint a MOL-torony, akár 120 méter (összességében 143 méter) magas is lehet.

Budapest főépítésze, Erő Zoltán a Telexnek adott interjújában azt mondta, nem szereti az olyan magas házakat, mint a Mol-torony. „Ez a toronyház most már itt lesz, ez nyilvánvaló. Bízzunk abban, hogy betölti a célt, amit neki szántak, hogy egy regionális léptékű vállalat központját reprezentálja, ami – képletesen szólva – a szomszédos országokban is látszik.” – mondta.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!