Tompos Márton: Nem hiteles, ha kiszállsz az Audiból, tartasz egy sajtótájékoztatót, és visszamész Pestre

Nagyon szoros versenyben nyert a Momentum vasárnapi tisztújításán, mindössze három szavazattal kapott többet, mint az ellenfele, Fekete-Győr András. Ez azt jelzi, hogy megosztott volt a párt tagsága. Hogyan fogja kezelni ezt a helyzetet?

Személyesen vagy telefonon beszéltem Andris elkötelezettebb támogatóival, mindenkinek elmondtam a programomat. A momentumosok többsége megértette, hogy mindkét csapat jót akart a pártnak, és azt is jó jelnek tartom, hogy valódi verseny volt. Mi nyertünk, de nem nullázzuk le teljesen Andrisék terveit, több elemét átemeljük majd. Fontos hozzátenni, hogy én senkire nem haragszom, nincs azzal semmi baj, ha valaki nem az én programomat vagy csapatomat támogatta. Nagyon jó visszajelzések jöttek vasárnap óta, úgyhogy én nem érzékelek problémát.

Milyen szerepben számít Fekete-Győr Andrásra?

Jelentősen rövidebb volt a programom, mint Andrisé. Ennek az egyik oka az volt, hogy nem akartam egy új struktúrával mindenkinek meghatározni a feladatait. Felnőttként szeretném kezelni a vezetőinket, akiknek több éves vagy akár évtizedes tapasztalata van a szakterületén. Andris országgyűlési képviselő, és van lehetősége valamely szakterületen vagy országgyűlési egyéni választókerületben építkezni. Beszélek majd vele, és kitaláljuk, hogy ő hogyan szeretne továbbmenni. Neki sem akarom megmondani, hogy mostantól mit kell csinálnia.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt pár napja, hogy az elmúlt tíz évben egyetlen ellenzéki erő sem tudott megerősödni a folyamatos vezetőváltások és lemondások után. Sőt, a Jobbik darabjaira hullott Vona Gábor 2018-as távozása után, az LMP is a földbe állt Schiffer András lemondása óta. Az elmúlt egy-két évben a Momentum erősen Donáth Annára épült. Hogyan tudja megakadályozni, hogy ne omoljon össze a párt?

Donáth Anna nem lépett ki a Momentumból, csak példamutató módon vállalta a felelősséget a választási eredményért, és lemondott. Abban maradtunk Annával, hogy szeptemberig pihen, és utána megtaláljuk neki a megfelelő feladatot. Ha negatív spirálban lennénk, akkor azt a visszajelzésekből érezném, és látnám azt is, hogy milyen sokan lépnek ki a pártból. Erről azonban szó sincs. Sokakban inkább óvatos kíváncsiság van most. Úgy vannak vele, hogy megnézik, mi lesz a szolgáltatópárti elképzelésemből, aztán majd korrigálnak, ha para van.

Mégis látszik olyan tendencia, hogy a sikeresebb pártoknál stabilitás van vezetői szinten. Orbán Viktor 21 éve a Fidesz elnöke, és Gyurcsány Ferenc pozíciója is megingathatatlannak tűnik a DK-n belül.

Szerintem az érték, ha a vezető felelősséget vállal egy vesztes választás után, lemond, és verseny van a pozíciókért. Mi ezt a politikai kultúrát honosítottuk meg a Momentumban. Ha valaki gyengeségnek tartja, hogy nálunk vannak következmények, akkor én azt nagyon büszkén vállalom.

Térjünk át a június 9-i választásra! Mi az oka annak, hogy az EP-választáson messze a várakozásokon alul teljesített a Momentum a 3,7 százalékos eredménnyel, és a Fővárosi Közgyűlésbe se jutott be?

Mi egy önkormányzati- és EP-választásra készültünk, és az volt a fő mondásunk, hogy a Momentum kiharcolta, hogy az önkormányzatok kapjanak közvetlen EU-s forrásokat, a két EP-képviselőnk pedig bizonyított az elmúlt öt évben. Ehhez képest a Fidesz azt mondta, hogy vagy rám szavazol, vagy meghalsz a háborúban, Magyar Péter pedig rendszerváltást ígért.

A mi szakpolitikai ajánlatunkhoz képest olyan szinten más dimenzióban mozogtak ezek a tétek, hogy azt össze sem lehet hasonlítani.

Voltak hosszabb távú problémák is. Nagyon későn mondtuk ki, hogy liberális párt vagyunk, és nem töltöttük meg a fogalmat tartalommal. Pofáztunk dolgokról, de nem volt mögötte tartalom. Az nem politikai cselekvés, hogy elmész az ATV-be vagy a Telex beszámol az akciódról. Ezt médiapolitizálásnak hívják. Sokszor beleestünk abba a hibába, hogy elhittük: jó irányba tartunk, ha a média ír rólunk.

Még egy harmadik okot is említenék, amiből az egész ellenzéknek tanulnia kell. Kirajzolódik egy tendencia, ha megnézzük, hogy az ellenzék hol vesztett, és hol nyert az önkormányzati választáson. Kikaptunk Debrecenben, pedig ott az akkugyár. Veszítettünk Bicskén, ahol kirobbant a kegyelmi botrány. Nem nyertünk Sopronban, pedig a Fertő-tó öt éve le van zárva. Egy-egy helyi ügy felkarolásából még nem következik automatikusan a választási győzelem. Törökbálinton, Keszthelyen, Pakson és Mosonmagyaróváron hosszabb távú, következetes, helyi építkezéssel nyert az ellenzék.

Csak a helyi jelenlét hiányzott a többi településen?

Két lépcsőfok hiányzott: egy meghatározó helyi ügy és a helyi jelenlét. Én például sokat foglalkoztam az illegális gumilerakatok felszámolásával. Elmentem Nagykölkedre, Devecserbe, Sorkifaludra. Kedvesen fogadtak az emberek, és tök jó kontaktjaim lettek, de nem épült ki helyi Momentum-szervezet, nem lettek aktivistáink, helyi politikusaink. Hosszú távon ezen dolgozni kell, de ha most több településen is jelen lettünk volna, azt a tétet nem tudjuk felülírni, amit a Fidesz és Magyar Péter megfogalmazott.

Miért nem emelte meg a tétet a Momentum is, amikor a tavaszi közvélemény-kutatásokból az látszott, hogy nem megy át a szavazóknak a párt üzenete?

Nem tudom, hogy ezt akkor még meg lehetett volna-e fogni. Ez az az időszak volt, amikor abból is főcím lett az újságokban, hogy Magyar Péter lángost evett. Nagyon sok helyről azt a visszajelzést kaptuk, hogy igazunk van abban, hogy Anna és Katka jól dolgozott az elmúlt öt évben, tudják az emberek, de a Tiszára szavaznak, mert ők kormányváltást ígérnek.

Azt ki lehet jelenteni, hogy a Tisza Párt elvitte a Momentum szavazóit?

Igen, a Tiszára szavaztak, mert ők egy erősebb ajánlatot tettek le az asztalra. Magyar Péter meg tudta mozgatni az embereket. Fel kell nőnünk a feladathoz, tanulnunk kell a mostani eredményből.

Amikor bejelentette, hogy elindul a tisztújításon, azt ígérte, hogy együttműködési ajánlattal keresi meg a hiteles politikai szereplőket. Azt akkor nem árulta el, hogy kikre gondol.

Sajnálom, de most se fogom.

Akkor úgy kérdezem, hogy kiket tart hiteles szereplőnek a mai politikai palettán.

Ügyes átkeretezés, de továbbra sem fogok neveket mondani. A hitelességhez nekem az is hozzátartozik, hogy nem üzengetünk egymásnak a sajtón keresztül. Szeretettel várjuk azokat a pártokat, mozgalmakat, szervezeteket, amelyek partnerek lennének a szolgáltatópárti koncepció megvalósításában. Több ilyen formáció is van a fejemben, és én nagyon hiszek a lengyel modellben.

A Tisza Párt a 30 százalékos választási eredményével megkerülhetetlennek tűnik az ellenzéki térfélen. Donáth Anna a kampányban azt mondta, hogy a cél – az Orbán-kormány leváltása – közös, de vannak olyan kérdések, amelyekről mást gondolnak. Az új vezetés hogyan viszonyul Magyar Péterhez?

Ugyanúgy. Vannak olyan témák, amelyekben nem értünk egyet, de a cél ugyanaz. A cél nem az, hogy a Tisza vagy a Momentum erősödjön, de még csak nem is a kormányváltás önmagában. A cél a jobb Magyarország megteremtése. Ha ebben közös nevezőt találunk, akkor partnerek tudunk lenni.

Az ellenzék hitelességi válságát az okozza, hogy több szereplőről a választók nem hiszik el, hogy valóban kormányváltást és egy jobb országot szeretne, mert nem képes lemondani a személyes érdekeiről.

Nem vagy hiteles, ha úgy karolsz fel egy ügyet, hogy kiszállsz az Audiból, tartasz egy sajtótájékoztatót, majd visszamész Pestre, és egy percet sem maradsz ott beszélgetni az emberekkel.

Magyar Péterről van szó?

Nem rá gondolok. Más parlamenti pártok képviselőire. Katasztrófa, amit néhányan művelnek. Például a Jobbiknak van egy képviselője, aki úgy foglalkozott az egyik gumilerakattal, hogy odament, tartott egy sajtótájékoztatót, majd beült az autójába, és elhúzott. Mi bemásztunk a kukoricáson keresztül a telephelyre, videóztunk, helyiekkel beszélgettünk. Remélem, érzik az emberek is a különbséget, amikor nem csak szerepelni akarsz egy üggyel, hanem fel akarod rá hívni a figyelmet, és megoldást keresel.

Ki volt ez a jobbikos képviselő?

Balassa Péter. Amikor én felkaroltam az illegális gumilerakók ügyét, akkor odarohant a nagykölkedi telephelyre hőbörögni, hogy ez hogy nézhet így ki, és nem is tudott róla. Csakhogy a telephely a szombathelyi távhő cég tulajdona, és ő volt a cég felügyelőbizottsági elnöke. Jegyzőkönyv van róla, hogy a bizottságban már évekkel ezelőtt kapott tájékoztatást a gumilerakat állapotáról.

Donáth Anna tavaly ősszel publicisztikában és több nyilatkozatban is éles szavakkal kritizálta Gyurcsány Ferencet. A DK elnökét a kormányváltás gátjának nevezte, és a hazugság kultúrájával vádolta. Hogy viszonyul a Momentum új vezetése Gyurcsányhoz, aki már jelezte, hogy esze ágában sincs lemondani és visszavonulni?

Lelke rajta. Abszolút nem akarok Gyurcsány Ferenccel foglalkozni. Csak a Momentumra szeretnék fókuszálni. Minden egyes esetben ezt fogom mondani, ha Gyurcsány Ferencről, a DK-ról vagy bármilyen más szereplőről kérdeznek.

A Momentum az elmúlt években gyakran a DK-val szemben határozta meg magát. Ebben akkor változás várható?

Nyilván megvan a véleményem egy csomó politikai szereplőről, de az embereket szerintem baromira untatja az, hogy mit mondok egy-egy politikusról. Arról kell beszélni, hogy mit gondolunk az egészségügyről, az oktatásról, az adórendszerről, a szociális hálóról, és ami ennél is fontosabb: csinálunk-e valamit. Az ellenzéki képviselők jelenleg nagyjából semmit nem tudnak kezdeni a parlamentben, és hiába fordulnak a hatóságokhoz is egy-egy ügyben. Egy dolgot lehet csinálni: oda kell menni az emberekhez, segítséget, szolgáltatást nyújtani, és azon keresztül bemutatni, hogy miként működne az ország, ha mi lennénk kormányon.

Többször is említette már a szolgáltatópártiságot, ami a programja fontos pontja volt. Hogy néz ki a gyakorlatban?

A magyar politikában nem annyira ismert fogalom, de Angliában a Munkáspárt vagy Törökországban az ellenzék már kísérletezett ezzel.

A szolgáltatópártiság az, amikor nem csak pofázunk a problémáról, hanem odamegyünk, és megpróbálunk változtatni rajta.

Ilyen volt például, amikor a müncheni szervezetünk a járvány alatt lefordította a németországi Covid-szabályokat magyarra. Sokan értékelték, mert a magyar konzulátus nem csinálta ezt meg. A londoni szervezetünk a Brexit alatt rengeteg kint élő magyarnak nyújtott adminisztrációs és jogi segítséget abban, hogy megugorják az új szabályokat, és Nagy-Britanniában maradhassanak.

Mit szolgáltatna itthon a Momentum?

Itthon is lehetne például jogsegélyt adni azoknak, akiket csak azért büntetnek meg a rendőrök mindenféle indokokkal, mert ki van adva az utasítás, hogy be kell szedni x bírságot. Mondok egy másik példát is. A vidék leépülése jól mérhető a kultúrán keresztül is. Nagyon sok olyan település van az országban, ahol húsz-harminc éve még volt mozi, esetleg színház is, ma azonban már zéró szórakozási lehetőség van a fiataloknak. Kocsmát nem tudunk nyitni, és színházat sem fogunk tudni építeni, de egy filmklubot, egy vándorszínházi előadást oda lehetne vinni a kistelepülésekre is. Be tudnánk így mutatni azt, hogy miként működne az ország és az adott település, ha a Momentum lenne kormányon.

Az ilyen programoknak vannak költségigényei. Erre használná a Momentum a megmaradt erőforrásait a következő években?

Egy jelentős részét igen, de azért országos szinten olyan akciókkal lehet eredményt elérni, mint amikor népszavazást kezdeményeztünk az egri elkerülő útról. Jó egy hónapja gyűjtöttük az aláírásokat, amikor Lázár János személyesen ment el Egerbe kapitulálni. Ilyen akciókat azonban csak akkor tudunk csinálni, ha vannak aktivistáink és pénzünk. Viszont akkor lesznek erőforrásaid, ha felkarolsz helyi ügyeket, és ténylegesen foglalkozol velük.

Miként lesz látható a Momentum az országos politikában, ha a helyi ügyekkel eltűnik a nyilvánosságból?

Az országos mondásainkat akkor tudjuk alátámasztani, ha kezdtünk is valamit az adott problémával. Maradjunk a kultúra területén! Tegyük fel, hogy valami egészen elmebeteg, az eddigieknél is durvább lépést tesz a kormány. Akkor tudunk országos demonstrációt szervezni, ha helyi szinten elhiszik rólunk az emberek, hogy tenni akarunk valamit. A helyi akciókból lesznek aktivisták, támogatók, erőforrások.

Lesz olyan nagyobb ügye a Momentumnak, mint a Nolimpia-kampány volt?

Nagyon remélem.

Van már ötlete?

Van, de egy ilyen szintű döntést a frakcióval és tagsággal együtt kell meghozni. Anélkül nemhogy elkezdeni, de nyilvánosságra hozni sem akarom.

Mi lesz a Momentum szimbolikus akcióival? Terveznek még kordonbontást?

Csak ha megint lesz aktualitása és értelme. Az első kordonbontáskor a sajtószabadságra akartuk felhívni a figyelmet, és kiraktunk 7 pontot a Karmelita ajtajára Hadházy Ákossal. Amikor Micimackóval köszöntöttük Hszi Csin-pinget a Várban, volt apropó. Ilyen volt az is, amikor az orosz hackerbotrány után orosz zászlót húztunk a Külügyminisztérium épületére. A l'art pour l'art akcionizmus, a kordon sokadik elbontása már erőltetett, és azt nem szeretném folytatni. Ha azonban ismét lesz aktualitása, például Tiborcz István vesz egy kordonépítő céget, akkor megint felmegyünk a Karmelitához.

Amikor 2022-ben bekerült az Országgyűlésbe a Momentum, vita volt arról, hogy van-e értelme a parlamenti politizálásnak a kétharmad mellett. Hadházy Ákos azt mondta, hogy nem szabad asszisztálni a fideszes színjátékhoz, a momentumos képviselők aztán mégis beültek, és részt vesznek a munkában. Változtatna ezen?

Két éve vitatkozunk erről a frakcióban. Közösségi döntés lesz az elnökség és a frakció bevonásával, így most csak a személyes véleményemet tudom elmondani.

Én nagyon szimpatizálok a Hadházy-féle modellel. Bemész, megnyomod a gombot, és arra használod az erőforrásokat, hogy szolgáltatásokkal segíts az embereknek.

Azt is maximálisan elfogadom azonban, ha a frakció és az elnökség másként dönt majd.

Marad Bedő Dávid a frakcióvezető, vagy a párt elnökeként átveszi a posztot?

Dávid jó frakcióvezető, tagja az elnökségnek is, nem látom okát, hogy cserélni kéne.

Donáth Anna a januári tisztújítás után bátor liberális politikát hirdetett, és az idei kampányban is jobban kihangsúlyozta ezt, mint korábban. Egyetért a liberális vonallal, marad ez az irány?

Marad ez a vonal, jó ötlet volt, de későn történt meg. Évekkel ezelőtt meg kellett volna már tenni, és ami ennél sokkal fontosabb: a tartalom. Nagyon jó, hogy a sajtószabadságról beszélünk, de ha annyit se tudunk megtenni, hogy támogatjuk a KecsUP-ot, a Debrecinert vagy a Telexet, akkor kicsit hiteltelen az egész. Áldozatvállalás nélkül nincs súlya a mondanivalónak.

Milyen formában kellene ön szerint támogatnia a független médiát egy ellenzéki pártnak?

Ha például egy kreált kamuhivatal, nevezzük mondjuk Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, elkezd vegzálni bizonyos sajtótermékeket, akkor szerintem feladata egy pártnak, hogy felajánlja a jogi segítségét, ha van rá igény, vagy akár adománygyűjtést szervezzen. Ha fontosnak tartjuk a sajtószabadságot, akkor idővel, energiával, pénzzel kell támogatni.

A Momentumból tavaly kilépett Nyirati Klára volt bajai polgármester nem értett egyet azzal, hogy Donáth Anna a Momentumot liberálisként definiálja. Nyirati szerint a liberális kifejezés az elmúlt 14 évben olyan szitokszó lett, hogy égnek áll a vidéki ember haja, ha csak meghallja a szót.

Ezért féltek nagyon sokáig szerintem a mindenféle liberális formációk ezt kimondani magukról. Nálunk is rengeteg vita volt erről. Szerintem azonban nem az a lényeg, hogy liberálisnak hívod-e magad, hanem az, hogy miként állsz ki a liberális értékek mellett. Ha fontos az oktatás szabadsága és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, akkor például vigyél magántanárokat azokra a településekre, ahol erre nincs pénze az érettségire készülő diákok szüleinek, és szükség van rá. Ha azt mondod, hogy itt vagyunk, segítünk, akkor teljesen mindegy lesz nekik, hogy milyen értékrended van.

Az EP-választás alapján 3,7 százalékon áll jelenleg a Momentum. Van-e kiút a kispártiságból, lehet-e még kormányváltó erő valaha a Momentum?

Ha ellenzékben nem szeretnél kormányt váltani és egy jobb országot építeni, akkor ne politizálj. Nem tudom azt elképzelni, hogy a következő két évben ne arra törekedjünk, hogy a Momentum egy nagyon aktív szerepet játszó erő legyen a kormányváltásban. Nyilván ez ambiciózus kijelentés egy 3,7 százalékos párt elnökétől, de azt látom, hogy a közösségünknek egészséges hozzáállása van. Ezt jól jelzi, hogy a vasárnapi tisztújításon masszív érdeklődés és verseny volt. Nem adtuk fel, itt vagyunk.

Mi a cél 2026-ig?

A kormányváltás. Fel szeretnénk építeni egy olyan erőt, hogy ha valakinek azt mondom: Momentum, akkor az legyen a reakció, hogy „ja, igen, ők ezt meg azt csinálták, és dolgoznak”. Ez tapadjon a nevünkhöz, és lássák az emberek, hogy mit akarunk. Nem lesz egyszerű feladat, de szerintem megugorható.

A Tisza Párt nem fogja bekebelezni a Momentumot? Hogyan tudja megakadályozni, hogy még több szavazó menjen át Magyar Péterékhez?

Nem gondolom, hogy lenne realitása a beolvadásnak. Magyar Péter deklaráltan jobboldali, és elég komoly különbségek vannak a Tisza Párt és a Momentum között. A kampányban is kijött, hogy sok kérdésről mást gondolunk. Ezzel nincs semmi probléma, sőt, szerintem ez lenne a normális, ha a különböző pártok gondolatai össze tudnának csapni. A magyar közvélemény az utóbbi 15-20 évben elszokott a vitáktól.

Hol lesz a Momentum 2026-ban?

Reményeim szerint koalíciós kormányban.

Ezt reális célkitűzésnek tartja most?

A fejemben van egy útiterv, ami alapján a koalíciós kormány reálisnak tűnik, bármennyire is elrugaszkodott gondolat ez most egy 3,7 százalékos párt elnökétől. Ha három hónap alatt fel lehetett húzni egy 30 százalékos pártot, akkor 21 hónap alatt miért ne lehetne leváltani ezt a mocskos kormányt?