Van valaki Magyarországon, aki Orbánnál is régebb óta pártelnök

„Az a legbiztosabb, ha elöl megy az ember. Igaz, hogy itt a legsűrűbb a golyózápor, de cserébe innen látsz a legjobban” – ezzel indokolta Orbán Viktor 2021-ben, a Fidesz legutóbbi tisztújító kongresszusán, hogy miért vállalta újabb két évre a pártelnökséget.

Az akkor 58 éves miniszterelnök úgy érezte, hogy a legjobb korban van. „Bár az egy kicsit nekem is gyanús, hogy eddig mindig így éreztem” – jegyezte meg. Arról is beszélt a tisztújítás után, hogy szerinte a Fidesz első 33 éve „csak felkészülés volt az igazán nagy dolgokra, amelyek még várnak ránk”. Ebből pedig – tette hozzá – ő sem szeretne kimaradni.

Március végén tortával, lufikkal, pezsgős koccintással és kiélezett csocsómeccsel ünnepelték a Fidesz 35. születésnapját.

Ebből 27 évet Orbán Viktor vezette egy személyben a pártot, 2003 óta megszakítás nélkül ő tölti be a tisztséget.

Szombaton minden bizonnyal újabb két évre megválasztják pártelnöknek, még csak kihívója se lesz a Fidesz kongresszusán.

A tisztújításon a pártelnök mellett döntenek az alelnökökről és a párt bizottságainak vezetőiről, tagjairól is. A Mandiner szerint a négy alelnöki poszton sem várható változás, így nagy valószínűséggel a következő két évben is Kubatov Gábor, Kósa Lajos, Németh Szilárd és Gál Kinga alkotják a vezetői testületet, míg Kövér László maradhat az országos választmány élén.

Orbán már óvatosan közlekedik a fiatalok között

Harminc évvel ezelőtt, 1993 áprilisában választották először a Fidesz elnökének az akkor 29 éves Orbánt. Ő lett a párt első elnöke, az alapítás utáni első öt évben egy hattagú testület vezette a Fideszt. Az 1993-as kongresszuson eltörölték a párttagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt is, és a pártelnök erős jogköröket kapott a vezetéshez.

Az 1994-es parlamenti választáson azonban pocsékul szerepelt a Fidesz az új elnök vezényletével, a 7 százalékos eredménnyel éppenhogy bejutottak az Országgyűlésbe. Az elnökség lemondott az eredmény miatt, majd a júniusi tisztújításon kihívót kapott az elnöki székért ismét ringbe szálló Orbán. „Nem történelmi tett volt az, hanem naivitás” – emlékezett vissza az indulására Wachsler Tamás pár éve a 24.hu-nak. Azt tapasztalta, hogy a Fidesz vezetése nem nézett szembe a vereség okaival.

„Sokakkal együtt azt gondoltam, valaki kell viselje a felelősséget a történtekért”

– fogalmazott Wachsler, akit állítása szerint sokan biztattak, hogy induljon el a tisztújításon. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy a mögötte állók sorra elnémulnak, Orbán pedig nagyon simán, kétharmaddal megnyerte a pártelnöki választást. Az elmúlt harminc évben senki más nem mert elindulni ellene a párt tisztújításain.

Hat évvel később azonban maga Orbán mondott le, miután a párt kongresszusa arról döntött, hogy nem lehet valaki egyszerre miniszterelnök és pártelnök. Orbán az előbbit választotta, és a párt élén régi bizalmasa, kollégiumi szobatársa, Kövér László váltotta. Alig több mint egy évvel később azonban ő is lemondott, és az új elnök 2001-ben Pokorni Zoltán oktatási miniszter lett. A csere oka a Political Capital akkori elemzése szerint az lehetett, hogy Pokorni a 2002-es választási kampányban hatékonyabban tudta megjeleníteni a párt céljait, és jóval elfogadottabb politikus volt, mint a már akkor is radikálisan nyilatkozó Kövér.

Pokorni sem sokáig maradt a Fidesz elnöke, 13 hónappal később lemondott a posztról, miután édesapjáról kiderült: a rendszerváltás előtt ügynök volt. Ezután Áder János szűk egy évig ügyvezető elnökként vezette a pártot, majd 2003 májusában visszatért a 2002-es vereség óta polgári köröket építő Orbán Viktor. Az elmúlt húsz évben egyedül a 2006-os vereség után ingott meg a széke a párton belül, de az őszödi beszéd és a Gyurcsány-kormány összeomlása óta már senki nem próbálta kiszorítani a párt éléről, mára pedig már elképzelhetetlen a Fidesz Orbán nélkül.

„Csak ilyeneket látok szinte. Nagyon óvatosan kell ott közlekedni”

– válaszolta a miniszterelnök két éve a Telexnek, amikor arról kérdeztük, lát-e olyat a Fideszben, akit alkalmasnak tartana az utódjának. „Ez nem olyan, mint a futball, hogy egy bizonyos életkor után az embernek már gondolkodnia kell arról, hogy mi lesz vele. A Jóisten majd ezt eldönti, nem kell nekünk itt túl okosnak lenni” – mondta a jövőjéről.

Orbán a legutóbbi tisztújításon arról beszélt, az elmúlt tíz évben „felnőtt, beérett, kipróbáltatott és bevált a Fidesz következő nemzedéke”, akik képesek lennének az alapító generáció helyére lépni, de még marad a párt élén. A Fidesz ugyanis szerinte hűséget, hitet és bizalmat jelent. „Ez kötelez, és amíg bírom, és amíg ti bírjátok, csinálni kell, és csinálni is fogom.”

Hogy meddig csinálja, azt nem árulta el, a szeptemberi kötcsei pikniken azonban információink szerint azt mondta zárt körben, hogy 2034-ig szeretne miniszterelnök lenni.

Thürmerben még van erő, Gyurcsány ellen senki nem intéz kihívást

Ha Orbán 2034-ig maradna a Fidesz élén is, azaz a szombatival együtt még hat tisztújító kongresszuson bizalmat kap a tagságtól, akkor beelőzheti Kádár Jánost. Kádár 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első számú vezetője, 1988 májusában mondott le. Orbán már 2028-ra, 65 évesen utolérheti a volt szocialista főtitkárt.

Van azonban egy politikus Magyarországon, aki Orbánnál is régebb óta pártelnök: Thürmer Gyula 1989 óta vezeti a Magyar Munkáspártot, amely az MSZMP egyik szellemi örököseként, utódjaként jött létre a rendszerváltás után. A 70 éves politikus négy éve azt mondta a régi Indexnek adott interjúban, hogy még van benne erő a folytatáshoz.

„Azt mondják, a legjobb a 60-70 év közötti időszak a politikusoknál. Már nem követnek el éretlen dolgokat, de még eszüknél vannak. Komolyan dolgozunk azon, hogy a pártvezetés minden szintjén legyenek fiatalok, utódok”

– fogalmazott Thürmer, habár azt ő is elismerte, hogy nehéz lesz megtalálni az utódját a kommunista pártban, ahol igen magas a tagság átlagéletkora. A Munkáspárt a legutóbbi parlamenti választáson már nem tudott listát állítani, a 2019-es EP-választáson pedig mindössze 14 ezer szavazatot kapott. A párt legjobb eredményét az 1998-as választáson érte el, de a 4 százalékos eredmény akkor már nem volt elég a parlamentbe jutáshoz.

Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában az szerepelt, hogy a Munkáspárt nem indult el a 2022-es országgyűlési választáson. Valójában azonban csak listát nem tudtak állítani, miután a tavalyi parlamenti választáson már 71 egyéni választókerületben kellett ehhez elindulni. A Munkáspártnak a Szanyi Tibor vezette ISZOMM-al közösen 49 egyéni jelöltje volt.

Orbán miniszterelnök-helyettese és parlamenti padtársa, Semjén Zsolt is zsinórban húsz éve vezeti a kisebbik kormánypártot, a KDNP-t. Legutóbb 2020-ban tartottak tisztújítást a KDNP-ben, ahol a párt közleménye szerint „az ország minden részéből érkezett küldöttek elsöprő többséggel választották meg további 5 évre” Semjént. A KDNP elnöke arra a politikai bravúrra képes immár 13 éve, hogy egy mérhetetlen támogatottságú párttal kormányon legyen, és minisztereket, államtitkárokat adjon. Orbán szerint a kereszténydemokrata párt „a kormány szellemi-ideológiai magja”.

Van még egy olyan párt Magyarországon, ahol borítékolható a tisztújítások végeredménye: a 2011-es alapítása óta Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke.

„Mert nincs, aki kihívást intézne velem szemben”

– válaszolta Gyurcsány a Partizán tavaly szeptemberi műsorában, amikor arról kérdezték, hogy az ellenzék újabb kétharmados veresége után miért nem mondott le a párt éléről. A volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a DK megalapítása óta ők minden egyes választáson egyre jobban szerepeltek, és szerinte 2022-ben is Márki-Zay Péter szenvedett történelmi vereséget, nem a DK.

Abban igaza van Gyurcsánynak, hogy az elnökcsere nem mindig sül el jól, erre a legjobb példa a Jobbik esete. „A 2018-as választási eredményért a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként egyszemélyi felelősséget vállaltam. Mivel a választási győzelem nem valósult meg, tartottam a szavam” – írta a 2018-as parlamenti választás másnapján Vona Gábor, aki 12 év után mondott le a Jobbik éléről.

A Jobbik Vona távozása óta mélyrepülésbe kezdett: a pártszakadás után Toroczkai Lászlóék megalapították a Mi Hazánk Mozgalmat, de az elmúlt négy évben sorra hozták létre az újabb és újabb politikai formációkat az exjobbikosok, miközben a 2018-as választáson még 19 százalékon lévő párt ma már nem biztos, hogy önállóan bejutna a parlamentbe. A pártban sokan a mai napig nem tudták megbocsátani Vonának, hogy 2018-ban lemondott, és valószínűleg nem repestek az örömtől akkor sem, amikor a volt elnökük öt év után visszatért a politikába, és Második Reformkor néven új pártot alapított.

Az ellenzéki pártok között Gyurcsány mellett Kovács Gergely mondható még rutinos pártvezetőnek. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2014-es bejegyzése óta Kovács az elnök. Több mint 9 évig volt a Párbeszéd társelnöke Szabó Tímea, ebből 8 évet Karácsony Gergellyel közösen vezette a pártot. Ha már Semjén bravúrjáról volt szó, Szabóéknál is meg kell említeni: a Párbeszédnek úgy van 2018 óta parlamenti frakciója, hogy önállóan még soha nem indultak el választáson.

Fenti grafikonunkon találni olyan politikusokat is, akik már biztosan nem fogják beelőzni Orbánt a pártelnöki években: Csurka István 19 évig vezette a szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), Dávid Ibolya 11 évig volt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, és ugyanennyi ideig volt a Független Kisgazdapárt (FKgP) elnöke Torgyán József is.

Orbán azokat az embereket szereti, akik élethivatásnak tekintik a politikát

Európában is ritka, de nem példa nélküli, hogy egy politikus több évtizeden át vezesse a pártját. Még 11 évet kell várnia Orbán Viktornak, hogy utolérje

Jean-Marie Le Pent, aki több mint 38 évig volt a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (ma már Nemzeti Tömörülés) elnöke.

A francia bevándorlásellenes, nacionalista politikust 2011-ben lánya, Orbán európai szövetségese, Marine Le Pen váltotta párt (RN) élén.

Jean-Marie Le Pen a 2002-es francia elnökválasztásokon épp attól a Jacques Chiractól kapott ki, akit Orbán pár napja példaként emlegetett a Századvég konferenciáján. „Mi Jacques Chiracot szeretjük, mi Helmut Kohlt szeretjük, Aznart (…), azokat az embereket szeretjük és tiszteltük mindig, akik a régi iskolának megfelelően vállalták a köz szolgálatát, ezt élethivatásnak tekintették, és a fizetéstől függetlenül ezen a pályán maradtak, ha vereséget szenvedtek, ha nyertek” – fogalmazott a miniszterelnök.

Jacques Chirac, Franciaország korábbi elnöke és Párizs volt polgármestere 18 évig volt a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnöke, míg Orbán régi példaképe, „a keresztény európai ember ideálja,” Helmut Kohl negyed évszázadot, 25 évig vezette a Kereszténydemokrata Uniót (CDU). Miután 1998-ban elvesztette a választást a német kancellár, lemondott a párt éléről. Két évvel később Angela Merkelt választották a CDU vezetőjének, aki ugyancsak sokáig, 18 évig volt pártelnök.

Fontos inspirációt jelentett az 1993-ban pártelnöknek választott Orbánnak Silvio Berlusconi politikai felemelkedése. Az olasz üzletember pártja, a Forza Italia mindössze három hónappal az alapítása után került kormányra 1994-ben. Berlusconi 15 évig vezette a Forza Italiát (FI), 2009-ben aztán a Nemzeti Szövetséggel szövetségre lépve új pártot alapítottak: a Szabadság Népét. Előszeretettel hivatkozik Orbán a beszédeiben és interjúiban Margaret Thatcherre is, a Vaslady 15 évig volt a brit Konzervatív Párt elnöke, és ebből 11 évet az Egyesült Királyság miniszterelnöke.

Ha kicsit közelebbi példát keresünk: több mint 24 éve, 1999-ben lett a szlovákiai Smer elnöke az októberben ismét miniszterelnöknek választott Robert Fico, míg Orbán másik régi nagy közép-európai barátja, Jarosław Kaczyński 20 éve vezeti a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártját. A PiS az októberi választáson a Fidesz nagy bánatára nyolc év után elvesztette a kormányzati többségét, és a következő lengyel miniszterelnök Orbán ellenfele, Donald Tusk lesz, akitől egyébként szintén nem áll távol a pártvezetés: 2003-tól 11 évig volt a Polgári Platform (PO) vezetője, majd 2021-ben ismét a párt elnökének választották.

A Fidesz tisztújító kongresszusa szombaton 10 órakor kezdődik, és több miniszter, polgármester, alelnök, EP-képviselő felszólalása után délután Orbán Viktor beszéde zárja. A rendezvény legfontosabb történéseit percről percre közvetítjük a Telexen. Addig pedig ha tesztelné tudását Orbán pártelnöki éveiről, töltse ki az áprilisban megjelent kvízünket.