A Momentum nem a kampányban, hanem az elmúlt két évben vesztette el a szavazóit

Bár a 2019-es európai parlamenti választás egyik nagy nyertese a Momentum volt, ha mérleget kellene vonni az idei EP- és önkormányzati választás eredményeiből, azt lehetne mondani: a 2024-es választások egyik nagy vesztese éppen a Momentum lett. 2019-ben 9,93 százalékot kapott a párt az EP-választásokon, ezzel két mandátumot szerzett, most 3,70 százalékot értek el, amivel nem jutottak mandátumhoz.

Budapesten annak örülhetett a párt, hogy zuglói polgármesterjelöltjük, Rózsa András leváltotta az MSZP-s Horváth Csabát, és Soproni Tamás magabiztosan tartotta meg Terézvárost. A 19-ből 17 vármegyei közgyűlésbe jutottak be a Momentum képviselői.

De a Momentum nem lesz ott a Fővárosi Közgyűlésben, ami komoly kudarcnak számít annak fényében, hogy a pártnak hagyományosan a fővárosban volt a legnagyobb bázisa. A hivatalos eredmények szerint a Momentum Budapesten a fővárosi listán 39 471 érvényes szavazatot kapott, amivel 4,98 százalékos eredményt ért el. Kikapott a Momentum jelöltje Rákosmentén, Csepelen és Soroksáron, és egyetlen vidéki nagyvárosban sincs már polgármesterük.

A látható mélyrepülés azért is fájhat nagyon a pártnak, mert nem így indultak neki az idei választásnak: a Momentum célja az EP-választáson minimum az volt, hogy megtartsák a 2019-ben megszerzett két mandátumukat, míg az önkormányzati választáson növelni szerették volna polgármestereik számát. A Momentum a 2022-es országgyűlési választás után a DK-val akart megküzdeni az ellenzék vezető szerepéért.

De hogyan jutott idáig a Momentum? Milyen hibákat követett el a kampányban, és mi jöhet a folytatásban? A pártot belülről jól ismerő forrásainkkal beszéltük át, mi vezetett a június 9-i eredményekhez. Volt olyan, aki szerint annyira elrontották a kampányt, hogy csoda, hogy ennyi szavazatot kaptak. Más szerint a párt nem a kampányban vesztette el a szavazóit, hanem az elmúlt két évben.

Szükség volt a megújulásra, de nehéz volt hitelesen képviselni a mindenkivel kritikus hangot

A választások előtt a Momentum már láthatta, hogy teljes sorcserére lesz szüksége júniusban. Kevesebb mint öt hónappal az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt Gelencsér Ferenc lemondása után visszatért a párt élére Donáth Anna, az új elnökségbe pedig a Momentum meghatározó, országosan ismert politikusai kerültek. Donáth visszatérését azzal indokolta, hogy meg kell újítani az ellenzéket.

Az új elnökség felállása után a párt tagjai azt érezték, a Momentum kezdi újra megtalálni a helyét, és abban mindenki egyetértett, hogy a kegyelmi ügyre jól reagáltak. Aztán valahol február végén-március közepén veszett el a lendület.

Forrásaink szerint a párt megújítására komoly igény volt, hiszen már megalakulásukkor azért jöttek létre, hogy alternatívát kínáljanak a kormányváltóknak és azoknak is, akik nem akarnak visszatérni a 2010 előtti politikához. Viszont 2019-ben, az előző európai parlamenti és önkormányzati választásokon azt látták: olyan erős a választói igény az ellenzéki összefogásra, hogy azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez az összefogás azonban 2022-ben megbukott.

Ezután az volt a kérdés, hogy a Momentum hitelesen tudja-e még képviselni korábbi, mindenkivel kritikus politikáját. Különösen azért, mert a párt tagjai a 2022-es ellenzéki összefogásnak köszönhetően kaptak meg parlamenti helyeket, „tehát volt egy gravitációs erő, ami a párt ismert embereit húzta vissza az összefogáshoz” – mondta egyik forrásunk. Sokan a párton belül is úgy érezték: nem lehet belülről leváltani a rendszert.

Ebben a konfliktusos helyzetben kellett új stratégiát kidolgozni az idei választásokra. Így jött, hogy a párt keresse meg a saját identitását, és különböztesse meg magát látványosabban az óbaloldaltól, főleg a DK-tól. Ennek a politikának lett az arca Donáth Anna, aki tavaly október végén kemény hangvételű publicisztikában üzent hadat a Demokratikus Koalíciónak. A Momentum EP-képviselője lapunknak adott interjújában azt mondta: szerinte a DK gúzsba köti az ellenzéket, és addig nem lesz kormányváltás, amíg a jelenlegi politikai kultúrán nem változtatnak.

Egy belsős forrásunk azt mondta: papíron valóban jól hangzott a megújulás, de valójában egy lózung volt, és már a kezdetekkor hiányoztak a konkrétumok.

Külön vagy együtt?

Az egyértelmű volt, hogy az európai parlamenti választáson külön indul a Momentum, azonban azt a január végi tisztújítás előtt még nem döntötték el, hogy a párt állít-e közös fővárosi listát. Bedő Dávid, a párt frakcióvezető-helyettese az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: „Mi el tudunk képzelni olyan eshetőséget is, hogy adott esetben van egy liberális-zöld lista és van egy szociáldemokrata-baloldali lista.” Ezzel arra célzott, hogy a Momentum a Párbeszéddel indult volna külön listán, és emellett lett volna egy DK–MSZP-lista.

Hajnal Miklós akkor azt mondta: azért lenne jó, ha a Momentum közös fővárosi listát állítana a Párbeszéddel, mert nagyon hasonlóan gondolkodnak a várospolitikáról, és például zöld kérdésekben eltér a Momentum–Párbeszéd és a DK–MSZP álláspontja. Ez végül nem valósult meg, a Momentum önálló fővárosi listán indult. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire volt jó döntés, és pontosan kinek a döntése volt.

Információink szerint utólag többen úgy gondolják, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha összejön ez a lista. Akkor bent lenne a Fővárosi Közgyűlésben a Momentum–Párbeszéd- és a DK–MSZP-frakció listája is. Két vélemény van a pártban: az egyik szerint a Párbeszéden múlt, hogy ez nem valósult meg, mert ők kötöttek egy megállapodást a DK-val és az MSZP-vel, ezért meg volt kötve a kezük. Más szerint Donáth Anna azzal a feltétellel vette át a párt vezetését, hogy a Momentum – ahol nem muszáj együttműködni, ott – külön indul.

Többen említették azt is, hogy a pártnak nem volt budapesti mondanivalója, lényegében nem kampányolt, és furcsán vette ki magát, hogy Donáth Anna vezette a fővárosi listát, miközben köztudott volt, hogy ő az Európai Parlamentbe menne. Van, aki szerint Donáth Anna túlságosan „elhasználódott”, és sokkal hitelesebb lett volna, ha a párt budapesti listáját Soproni Tamás polgármester vezeti. Más azt mondta: „elementáris hiba” volt, hogy csak Donáth Anna szerepelt a plakátokon.

Donáth Anna a párt kampánynyitóján arról beszélt, örül, hogy „az összefogásmantra” lekerült az asztalról, mivel az összefogás szerinte önmagában nem teljesítmény. Donáth Anna később a Telexnek azt mondta: egy pillanatig nem bánta meg, hogy nincs rajta a közös listán, mert a Momentum nem tudta volna felvállalni azt a politikai kultúrát. „Aki újra és újra felmelegíti az összefogás taktikáját, az egyszerűen nem hajlandó a realitásokkal szembenézni” – fogalmazott.

A döntés hiánya a legsúlyosabb hiány a politikában

A Momentum abban sem volt egységes, hogy melyik főpolgármestert támogassák az önkormányzati választáson – erre lehet következtetni abból, amit Ilyés Márton Momentumból kilépett volt elnökségi tag mondott az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Ilyés Márton arról beszélt, hogy Vitézy Dávidnál lehetőséget lát a tanult tehetetlenségből való kitörésre, és szerinte hiába támogatta a párt papíron Karácsony Gergelyt, a tagságon belül komoly vita lehetett erről.

A párt már tavaly bejelentette, hogy támogatják a főpolgármester újrázását, de jelölőszervezetként nem álltak be mögé. Bedő Dávid pedig januárban arról beszélt, hogy „politikai értelemben Vitézy Dávid Orbán Viktor és Ungár Péter közös jelöltje”.

Ehhez képest Donáth Anna a választás előtti hónapokban nem kifejezetten Karácsony mellett kampányolt. A Telexnek adott interjújában például azt mondta, hogy Vitézy Dávid és Karácsony Gergely programja is jó, és bárcsak mindkét program megvalósulhatna. Azt is mondta, hogy ő nem lát víziószinten olyan hatalmas különbséget a két jelölt ajánlata között.

Aztán Szentkirályi Alexandra visszalépésével már egyértelműbbé vált a helyzet, és a Momentum fővárosi listájának második helyén szereplő Soproni Tamás a Facebook-oldalán azt írta: „Szentkirályi visszalépésével aki Vitézyre szavaz, az a Fideszre szavaz.”

A lapunknak nyilatkozó forrásaink szerint a döntés hiánya a legsúlyosabb hiány a politikában. A problémát az jelentette, hogy a Momentumban úgy érezték: a párt szimpatizánsai megosztottak abban, melyik főpolgármester-jelöltet támogassák. Ezért sem akart a párt olyan élesen állást foglalni egyik vagy másik jelölt mellett. Igaz, egy későbbi belső felmérés szerint a Momentum szavazóinak végül több mint 90 százaléka Karácsony Gergelyt támogatta, ami azért lehetett, mert Vitézy Dávid támogatói elhagyták a pártot.

Forrásaink is megerősítették, hogy nemcsak a párt szimpatizánsai, hanem a párt tagjai sem voltak egységesek abban, kit támogassanak.

Úgy tudjuk, hogy az előző elnökség azzal a feltétellel fogadta el Karácsony támogatását, ha Karácsony hitet tesz a Momentum Budapest-politikája mellett. Ennek ellenére Karácsony végül a DK listáját választotta annak ellenére, hogy többek szerint függetlenként kellett volna indulnia.

De olyan vélemény is van, ami szerint a Momentum odaadta volna a logóját Karácsonynak, de a főpolgármesternek egy taktikai lépés miatt kellett úgy döntenie, hogy három párt jelöltjeként indul. Ez pedig éles törést jelentett a Momentum és Karácsony között.

A Fidesz megosztóvá tette a liberális jelzőt

Miután eldőlt, milyen konstrukcióban indul el a párt a választásokon, ki kellett dolgozni a kampánystratégiát. Donáth Anna a Telexnek adott interjújában két dolgot jelölt meg, ami megkülönbözteti őket más ellenzéki pártoktól: az egyik a liberális politika, a másik pedig az európai parlamenti képviselői munkájuk, aminek köszönhetően az unió elzárta a NER pénzcsapjait. Kezdjük az elsővel.

Donáth Anna január végén, a Momentum tisztújító kongresszusán arról beszélt, szerinte a szabadság iránti elköteleződés, vágy és hit tartja össze a Momentum közösségét. „Mi vagyunk azok, akik nem tesznek különbséget ember és ember között”, akik szerint „az emberi méltóság és szabadság egy és oszthatatlan”. Szerinte a Momentum feladata az, hogy szembeszálljon azokkal, akik mások felett uralkodni akarnak. „A demokrácia vagy liberális, vagy nem létezik” – mondta, és úgy fogalmazott: vissza kell adni a szabadságszerető embereknek a liberális demokráciát Magyarországon. A korábbi pártelnök a Telexnek adott interjújában is arról beszélt: nincs még egy olyan bátor liberális párt ma Magyarországon, mint a Momentum.

Forrásaink szerint ha a párt nem az elmúlt fél évben vállalta volna fel liberális identitását, hanem öt évvel ezelőtt, akkor az emberek jobban tudtak volna kötődni a Momentumhoz. Más szerint a lakosság biztosan több mint öt százaléka liberális, ami azt jelenti, hogy a párt nem tudott még a hasonló identitású embereknek sem ajánlatot adni. Például azért, mert nem volt elegendő az eutanázia és az LMBTQ témája, ezek az ügyek nem mozgatták meg az embereket, és nem lelkesítették őket.

Más forrásunk szerint azért nem vállalta fel a párt korábban az identitását, mert félt beleállni megosztóbb témákba. Ennek oka, hogy a liberális címkét Magyarországon a Fidesz túldémonizálta és megosztóvá tette.

Viszont olyan vélemény is van, ami szerint ez az egész liberális politika egy utolsó mentsvár volt, de önmagában az ideológiaalapú politizálás 0-1 százalékos támogatottságra lett volna elég. „Én nem gondolom hogy a jelen politikában az emberek ideológiák alapján döntenek” – mondta a forrásunk.

Túl bonyolult volt a kampányüzenet

Most pedig nézzük a második, a kampányban kiemelt figyelmet kapott ügyet: az uniós pénzek szétosztását. A Momentumot sokszor érte azért kritika, mert a Magyarországra jövő uniós pénzek megérkezése ellen lobbizik. Ezt a kritikát ellenzéki oldalról a Mi Hazánk elnökétől, Toroczkai Lászlótól is megkapták az ATV listavezetői vitáján. Donáth Anna ott úgy reagált: a pénzt az Orbán-kormány veszi el, és ők azok, akik nem tartják be a jogszabályokat. Szerinte az az igazi hazafias tett, ha valaki azért dolgozik, hogy a pénzek oda jussanak, ahova szánták őket.

Az önkormányzatok és a civil szervezetek a kormány megkerülésével juthatnak EU-s pénzhez – erről beszélt a Momentum EP-listájának második helyén álló Cseh Katalin a párt kampánynyitóján.

Donáth Anna a Telexnek azt mondta: a jogállamisági mechanizmussal egy eszközt hoztak létre, és ahhoz semmi közük, hogy a magyar kormány nem tartja be a közös uniós játékszabályokat.

A párton belül az látszott minden felmérésből, hogy az emberek Donáth Anna és Cseh Katalin munkáját ismerik a legjobban, ezért a párt tudatosan indított egy EU-s kampányt. Viszont utólag a lapunknak nyilatkozó forrásaink úgy látják: ez nem igazán vált be, van, aki szerint azért, mert túl bonyolult volt az üzenet. Hiszen nem azt mondták, ne jöjjenek egyáltalán EU-s pénzek Magyarországra, hanem azt, hogy akkor ne jöjjenek, ha azokat a kormány kapja meg.

„Megmondom őszintén, én ezt a koncepciót effektíve hibának tartottam” – mondta egy másik belső forrásunk, aki szerint félreértés, hogy a szavazókat érdekli, milyen pozíciókat szereznek meg az ellenzéki politikusok. Sok szavazó nem is tudja pontosan, mi az az Európai Parlament, és mit csinálnak ott az emberek. Az pedig „egyenesen szánalmas üzenet volt” forrásunk szerint, hogy ha a párt csak egy EP-mandátumot szerezne, akkor képviselői megosztanák a hivatali idejüket.

Az is felmerült, hogy nagyon nehéz volt a Fidesz háború vs. béke üzenetével versenyezni, mert az sokkal erősebb volt, mint például a szakpolitikák hangsúlyozása. „Ha mi hibáztunk, az azért volt, mert nem mértük fel: ez a keretezés nem tud versenyezni a Fidesz üzeneteivel” – mondta egy másik momentumos forrásunk.

A lapunknak nyilatkozók abban egyetértettek, hogy a Fidesz üzenetéhez hasonlóan erős mondás volt a kormányváltás ígérete, hiába nem országgyűlési választásokat tartottak június 9-én. Ezt az üzenetet pedig egy ember tudta hitelesen képviselni: Magyar Péter.

Aki mindent megnehezített: Magyar Péter

Június 8-án, a választások előtt egy nappal azt írtuk: az ellenzéki oldalon alapjaiban rendeződhetnek át az erőviszonyok Magyar Péter esetleges sikerével. Ez a siker pedig június 9-én valósággá vált, a párt EP-listája közel 30 százalékot ért el.

A Momentum kommunikációjában eleinte nem támadta az ellenzéki oldalon kihívóként megjelenő Magyar Pétert, sőt. Donáth Anna a kampánynyitó rendezvényükön arról beszélt: szerinte Magyar Péter jelentős érdeme, hogy kihúzta az embereket az apátiából.

A Momentum lemondott elnöke azt mondta, hogy hosszú távon szerinte együtt tudnának működni Magyarékkal, mert közösek a céljaik, és szerinte Magyar első megszólalásai 90 százalékban arról szóltak, amiről a Momentum már 2017-ben is beszélt. Donáth azt is mondta, örül annak, hogy Magyar sok embert megmozgat, számára másodlagos, hogy ki indítja be az embereket.

Azzal forrásaink is egyetértettek, hogy alapvetően rendezte át az ellenzéki politizálást Magyar Péter megjelenése. Arra senki nem számított, hogy a Tisza Párt 30 százalék körüli eredményt ér el.

Bár a kampányban az ellenzéki képviselők rendre azt hangsúlyozták, hogy az ő pártjuktól biztosan nem vesz el szavazatokat a Tisza Párt, információink szerint a Momentum volt az egyik legnagyobb vesztese Magyar színre lépésének.

Magyar Péter sikeréből az látszott, hogy az ellenzéki szavazók egyetértettek a megújítással, csak éppen erre nem a Momentumot tartották a legalkalmasabbnak – mondta egyik forrásunk, aki szerint nem volt hibás koncepció, hogy a párt eleinte nem támadta Magyart: a DK ezt tette, és ők sem értek el jó eredményt.

Aztán néhány héttel a választások előtt jött egy fordulópont, ami miatt a Momentum mégis beleállt a Tisza Pártba. Magyar Péter a Hvg.hu-nak azt mondta: a Momentum egy „bűnben fogant párt”, mert „egy nemzeti ügy ellenében kampányolt” a NOlimpia-kampánnyal.

Donáth Anna szerint Magyar ezzel „megbélyegezte azt a 266 151 embert is”, akik aláírták, hogy legyen népszavazás az olimpiarendezésről.

Ez volt az a pont, amikor a Momentum nem tehetett mást: muszáj volt határozottan beleállnia Magyar Péterbe, mert az a párt identitását támadta.

Egyik forrásunk szerint ezzel viszont koncepcióját vesztette az addigi kommunikációjuk, és a párt Magyar Péterhez való hozzáállása kiszámíthatatlanná vált. Szerinte az lett volna jó, ha a Momentum nem foglalkozik a Tisza Párttal.

Van, aki úgy látja, a Momentum túl nagy jelentőséget tulajdonított Magyar Péternek, de valójában a párt rossz eredménye nem rajta múlott, hanem az elmúlt két év politikáján. „Ha nincsen a Tisza Párt, akkor a Kutyapárt megelőzi a Momentumot, és a párt maximum egy mandátumot szerzett volna” – mondta lapunknak.

Mi lesz veled, Momentum?

Donáth Anna a kampányban többször is elmondta, hogy bármi is lesz a választás eredménye, vállalni fogja érte a felelősséget. Ez meg is történt. A választás másnapján Donáth Anna és a teljes elnökség lemondott. „Az európai parlamenti eredményünk kudarc – még akkor is, ha úgy érzem, hogy a választók elsősorban az erőre mondtak igent, nem pedig a mi európai parlamenti munkánkra mondtak nemet” – írta bejegyzésében a Momentum korábbi elnöke.

A párt vezetésének nem lesz egyszerű dolga, két évük maradt arra, hogy a 2026-os országgyűlési választásokra versenyképes alternatívát kínáljanak a választóknak.

Az első kérdés, hogy ki lesz a párt új vezetője. Erre a posztra Fekete-Győr András mellett Tompos Márton, a Momentum jelenlegi alelnöke, országgyűlési képviselője is bejelentkezett. „Más irányba szeretném vinni a pártot, szolgáltatópárti vonalat képzelek el. Nagyon remélem, hogy a tagság is az irányváltásra fog szavazni” – mondta Tompos a Telexnek.

Az új elnök személyén kívül kérdés a vezetőség összetétele és az is, milyen új üzenete lehet a pártnak.

Forrásaink szerint a „kispártiságba borulás” történetével nem csak a Momentumnak kell megküzdenie, ez történt az LMP-vel, a Párbeszéddel, a Jobbikkal és az MSZP-vel is. „Az ellenzéki pártok reményt árulnak, ha egy párt csökken, kifogy mögüle a remény” – mondta egyik forrásunk.

A kérdés, hogy ki lehet-e törni ebből a kispártiságból két év alatt. Erről megoszlanak a vélemények. Van, aki úgy látja, 2026-ban meghatározó erő lehet a Momentum. Más szerint megnyílt a lehetőség a Momentum előtt azzal, hogy a DK támogatottsága is nagyot csökkent.

Viszont olyan is van, aki úgy látja: a Momentum nem lehet meghatározó erő 2026-ban, vagy ahhoz nagy áldozatokat kellene vállalnia, és radikálisabbnak kellene lennie.

Például ilyen lépés lett volna, ha a párt beáll Vitézy Dávid mögé, és nyíltan felvállalja a főpolgármesteri támogatás körüli konfliktusokat.

Forrásaink még nem tippelnének arra, hogy 2026-ban egyedül vagy szövetségben indulna-e a párt, de van olyan, aki szerint nem is lenne szabad léteznie olyan pártnak, ami nem ambicionálja, hogy egyedül kerüljön be a parlamentbe.

A Momentum azért is lesz nehéz helyzetben, mert ha egy párt 4-5 százalékon billeg, akkor kevesebben szavaznak rá: ugyanis az emberek rettegnek attól, hogy elveszik a szavazatuk. Ezért ha a Momentum 5 százalékon áll 2026 elején, akkor meg kell fontolni, hogy egyáltalán elinduljon-e az országgyűlési választásokon – mondta egyik forrásunk.