A fővárosi közgyűlési választáson a Momentum az érvényesen leadott szavazatoknak nem a 4,98 százalékát, hanem az 5,00 százalékát kapta meg

A hivatalos eredmények szerint a Momentum Budapesten 39 471 érvényes szavazatot kapott a fővárosi listán, amivel 4,98 százalékos eredményt ért el. A párt így 144 szavazattal maradt le az 5 százalékos bejutási küszöbtől, és ezáltal egy képviselői hely megszerzésétől a Fővárosi Közgyűlésben. Pedig a választási éjszakán valójában 227-tel több, összesen 39 698 érvényesen kitöltött szavazatot számoltak meg a Momentumnak.

A különbség egy abszurd szabályból fakad, miszerint ha bármelyik szavazókörben több szavazólapot találnak egy urnában, mint ahányan aláírták a névjegyzéket, akkor minden párttól (pontosabban listától) érvénytelenné nyilvánítanak ennyi darab teljesen érvényesen kitöltött és leadott szavazatot. Például Budapest III. kerületének 081-es választókörében 737-en jelentek meg, de itt 7-tel több, 744 fővárosi közgyűlési szavazólapot találtak az urnában.

Honnan jöhetnek ezek a többlet szavazólapok? Általában valamilyen mulasztásból. Lehet, hogy valakinek véletlenül két szavazólapot adtak, például az EP-szavazólap helyett egy második fővárosi közgyűlési szavazólapot. Vagy csak nem íratták alá valakivel, hogy átvette a szavazólapokat. Sokféle emberi hiba történhet, és persze ott van a csalás lehetősége is. De akármi is történt, azzal, hogy minden párttól levonunk valahány szavazatot, csak egy új, szisztematikus torzítást rakunk a rendszerbe, és meghamisítjuk a szavazati arányokat.

Itt tehát 7-tel több szavazólap volt a kelleténél, és ilyen esetben a törvény szerint minden párttól érvénytelenné nyilvánítanak 7 darab érvényesen kitöltött szavazatot. Ezt a szabályt 1990 óta alkalmazzuk minden választáson és népszavazáson, a Telexen májusban megjelent abszurd választási szabályokról szóló listámnak ez volt az 1. helyezettje.

Habár minden párttól ugyanannyi szavazatot vonnak le, ez a kis pártoknak nagyobb arányú szavazatvesztést jelent. Egy absztrakt példaként ha a Nagy Párt 20, a Kis Párt 10 szavazatot kap, akkor a Nagy Pártnak kétszer annyi szavazata van. De ha mindenkitől levonunk 5-5 szavazatot, akkor a Nagy Pártnak 15, a Kis Pártnak 5 szavazata marad, ezáltal a Nagy Pártnak már háromszor annyi szavazata lesz. Ugyanígy csökkent a Momentum szavazataránya is a levonások révén 5,00 százalékról 4,98 százalékra.

Honnan tudjuk, hogy a pártok igazából több érvényes szavazatot kaptak, mint ami a hivatalos végeredmény? Az „érvényesen leadott” szavazatok számát a Nemzeti Választási Iroda nem összesítette, ezt nem találjuk meg a választási eredmények között, de a hivatalos adatokból ki lehet számolni. Az NVI honlapján közzétett adatokból kibányászhatjuk, hogy az 1354 budapesti választókör közül 131 választókörben volt a kelleténél több fővárosi közgyűlési szavazólap az urnában. A többletek összege 227, tehát ennyi szavazatot érvénytelenítettek minden párttól.

De ha ezeket a szavazatokat hozzáadjuk az eredményekhez, akkor nemcsak a Momentum, hanem a többi párt szavazatszáma is megnő, és az 5 százalékos küszöb is megemelkedik. Nézzük meg, hogy ezen indokolatlan levonások nélkül a Momentum megugrotta volna-e az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Ehhez tudnunk kell, hogy összesen hány érvényesen leadott szavazat volt. Most viszont pontosítanunk kell: a fenti példában nem minden párttól érvénytelenítettek 7 szavazatot: ha például egy pártra az adott választókörben egyáltalán nem érkezett szavazat, akkor nem is tudtak belőle érvényteleníteni sem. Például ebben a szavazókörben a tízből három jelölőszervezetnek is hivatalosan 0 érvényes szavazata van, a jegyzőkönyvi adatokból pedig sehogy sem állapítható meg, hogy a levonás előtt mennyi volt. Ezért csak a másik hét pártnak a pártonként 7 szavazatáról, összesen 7x7=49 érvénytelen szavazatról tudjuk biztosan, hogy ezek egyébként érvényesen leadott szavazatok voltak. Másrészt a szavazókörben összesen 56 érvénytelen szavazat volt (ez a szám 2 és 20 közé szokott esni). Mindezek fényében annyit tudunk, hogy az érvényesen leadott, de az abszurd szabály miatt érvénytelenített szavazatok száma mindenképpen 49 és 56 között kellett legyen, egyébként 50-51 körül valószínű.

Ha a 131 érintett választókör megfelelő számait mind összeadjuk, azt kapjuk, hogy Budapesten összesen legalább 1688, legfeljebb 2211 érvényesen leadott fővárosi listás szavazólapot érvénytelenítettek, vélhetően 1688 van közelebb az igazsághoz. Ezáltal az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékos küszöbének 39 699 és 39 726 közé kell esnie. Így a Momentumnak a rá érvényesen leadott 39 698 szavazatával legalább 1, legfeljebb 28 (becslésem szerint körülbelül 10) szavazat hiányzott ahhoz, hogy elmondhassa: az érvényesen leadott szavazataik száma elérte az összes érvényesen leadott szavazatok számának az 5 százalékát.

Tehát ha a törvényben nem lennének benne ezek az abszurd érvénytelenné nyilvánítások, akkor azt a sokak számára meglepő dolgot látnánk a hivatalos eredményekben, hogy a Momentum szavazatarányánál 5,00 százalék szerepelne, de a párt mégsem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, ezért nem küldhetne képviselőt a Fővárosi Közgyűlésbe. Azért nem, mert ez a hagyományosan század százalék pontossággal megadott 5,00 százalék csupán a felfele kerekített értéke lenne a kb. 4,999 százaléknak.

Mindeközben a XIII. kerület, 020. számú szavazókörben ellenkező hiba állt elő. Ott kirívóan sok, 54 fővárosi közgyűlési szavazólap hiányzott az urnákból: 711 megjelenttől csak 657 választólapot találtak. Szerencsére ilyen esetekre nincs külön szabály, ami ebből a hibából még nagyobb hibát csinálna. Ezt a hiányzó 54 szavazólapot még rejtélyesebbé teszi, hogy a kerületi polgármesteri szavazólapokból is megtalálták mind a 711-et, az egyéni választókerületi szavazólapból 708-at, a főpolgármesteriből 706-ot találtak. EP-szavazólapokból 700-at adtak ki, és mind a 700-at meg is találták az urnában. Nem valószínű, hogy egyetlen választókörben ilyen tömegesen döntöttek volna úgy a választók, hogy az 5 szavazólap közül pont a fővárosi közgyűlési szavazólapot és csak azt magukkal viszik. Ennél sokkal valószínűbb az a magyarázat, hogy a szavazóbiztosok hibáztak, a szavazók kb. 7 százalékának elfelejtettek fővárosi közgyűlési szavazólapot adni. Persze még így is nehéz elképzelni, hogy ez ilyen sok választó egyikének sem tűnt fel, és jegyzőkönyvet sem vettek fel ilyen hibáról.

Bár ez volt a legkirívóbb választókör, nem is ez az egyetlen, ahol irreálisan sok szavazat hiányzott az urnákból. A második helyezett a XIII. kerület 001. számú szavazóköre 25 hiányzó fővárosi közgyűlési szavazattal. Ha pedig a Momentum hivatalosan is csak néhány szavazatra lett volna az 5 százalékos küszöbtől, akkor lett volna esélyük rá, hogy egy jogi fórum ezeket a hibákat a szavazás eredményét befolyásoló hibáknak minősítse, és egyes szavazókörökben elrendeljen egy megismételt szavazást. Ami szintén komoly aggályokat vetett volna fel, hiszen ezek a szavazók már a többi eredmény tudatában szavazhattak volna újra.

A 227 szavazat levonása tehát ezúttal nem változtatott a mandátumok kiosztásán, csak annyit ért el, hogy a Momentum szavazatarányát 5,00 százalékról 4,98 százalékra csökkentette, így a párt az esetleg megfellebbezhető kb. 10 helyett 144 szavazattal maradt el az 5 százalékos küszöbtől.

A küszöb elérésével egyébként 1 mandátumot szereztek volna, amit a Kutyapárttól vettek volna el. Ahhoz, hogy ilyen levonások hatással legyenek a mandátumokra is, további 763 szavazatot kellett volna levonni minden párttól, amivel a Kutyapárt elveszítette volna a 3. mandátumát, helyette a Fidesz kapta volna meg a 11. mandátumát.

2018-ban a szavazóbiztosok hibái miatt még látványosabban kibukott a törvény indokolatlan torzítása. Ekkor olyan választókör is volt, ahol a levonások után csak a Fidesznek maradt érvényes szavazata. Hiába kerestek jogorvoslatot, a Kúria is csak annyit tudott kimondani, hogy nem bírálhatja felül a választási törvényt. A kérdésben amúgy a Momentum az Alkotmánybírósághoz fordult, ám az határozatában arra jutott, hogy a szavazatok levonása nem sérti a választójog egyenértékűségének alapelvét. Bármennyire is szembe megy a józan ésszel, hogy érvényesen leadott szavazatokat így érvénytelenítsenek, ezt csak az Országgyűlés tudná eltörölni.

De ha már a választási eredmények furcsaságainál tartunk, a Magyar Szolidaritás Mozgalom – Lokálpatrióták Erzsébet Városáért – Helló Pesterzsébetiek lista a legtöbb választókörben 0 szavazatot kapott. Kivéve a XVI. kerület, 049. számú szavazókört, ahol 105 szavazatot kaptak (pontosabban 106-ot, de mindenkitől levontak 1-et), miközben itt a DK–MSZP–P kapott 0 szavazatot. Ennek legvalószínűbb magyarázata, hogy a szavazóbiztosok egyszerűen elnézték, rossz listához írták be a szavazatokat, és ez utána sem tűnt fel senkinek. Úgy tűnik, hogy ezen már nem is fognak változtatni, végérvényesen része lett a hivatalos eredményeknek. Ezen a hibán egyébként nem múlott mandátum.

Ezeket a levonásokat természetesen az európai parlamenti választásokon is alkalmazták, mégpedig 816 szavazatot érvénytelenítettek minden nagyobb párttól, ami összesen több mint 8000 szavazat, de ezen sem múlott egyetlen mandátum sorsa sem. A főpolgármester-választásnál pedig a Nemzeti Választási Bizottság nem 24 592 kötegelt érvénytelen szavazólapot szállíttatott át és számolt újra, ugyanis csak 23 926 fizikailag létező érvénytelen szavazólap volt, amihez csupán a hivatalos számokban adtak hozzá 666-ot.

Csóka Endre, a HUN-REN (korábban MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.