Ahogy közeledik a június 9-i önkormányzati választás időpontja, a megállapodások helyett egyre több saját polgármesterjelöltet jelentenek be az ellenzéki pártok. Múlt héten a Momentum három olyan kerületben jelezte az indulási szándékát, ahol más pártnak már régóta van jelöltje. Több fővárosi kerületben és vidéki nagyvárosban két vagy akár három ellenzéki jelölt is készül a kampányra.
Abban egyetértenek az ellenzéki pártok, hogy legkésőbb április közepére, a kampányidőszak és ajánlásgyűjtés kezdetére mindenhol csak egy jelölt maradhat a Fidesszel szemben, ha győzni akarnak. Az viszont még nem látszik, hogyan dőlnek el a vitás kérdések. A korábban csodafegyvernek tekintett előválasztásra egyre kisebb esély van, miközben a tárgyalásokat a választási törvény decemberi módosítása is bonyolítja.
Karácsony Gergely főpolgármester október 23-án még optimistán azt ígérte: heteken belül létrejöhet az ellenzéki megállapodás Budapesten. Ez azonban még január közepére sem született meg. Bár az LMP kivételével minden ellenzéki párt beállt Karácsony főpolgármester-jelölti indulása mögé, a kerületi polgármesterjelöltekről még messze nincs megegyezés. Budapesten a huszonháromból tíz kerületben vannak viták, a megyei jogú városok közül pedig többek között Egerben, Győrben, Miskolcon és Szolnokon is kérdéses még, hogy melyik párt adja a közös jelöltet.
Információink szerint a karácsonyi ünnepek előtt megakadtak az ellenzéki tárgyalások a közös fővárosi listáról és az ellenzéki polgármesterjelöltekről, és január első felében sem történt előrelépés az ügyben. Az elmúlt napokban több ellenzéki vezető politikussal beszélgettünk a háttérben, és
nagyon úgy tűnik, hogy valójában még senki nem látja a képletet, amivel meg lehetne oldani a vitás kérdéseket.
Egyik beszélgetőpartnerünk egyenesen úgy látja: rosszabb állapotban van most az ellenzék, mint a legutóbbi önkormányzati választás előtt öt hónappal. Mielőtt azonban teljesen temetni kezdenénk az ellenzéket, érdemes felidézni, hogy 2019-ben az október 13-i önkormányzati választás előtt mindössze három hónappal, július elején jelentették be Budapesten a közös polgármesterjelöltek listáját, míg Ferencvárosban még ennél is később, augusztus közepén dőlt el az előválasztás után, hogy Baranyi Krisztina lesz a jelölt.
A DK és a Momentum még nem tudott megállapodni
Április 20-án indul hivatalosan a kampányidőszak, ekkor lehet elkezdeni gyűjteni az ajánlásokat. Addig még van némi idejük a pártoknak, a közeledés helyett azonban mintha inkább távolodnának a megállapodástól. Karácsony november végén arról beszélt a Telexnek, hogy Budapesten már csak négy kerületben maradt érdemi vita a polgármesterjelöltről: Zuglóban, Csepelen, Budafokon és Soroksáron. Azóta azonban még jó pár kerületben nyitottá vált a kérdés:
A pártok továbbra is csak kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, nincsenek többpárti egyeztetések. A DK az MSZP-vel és a Párbeszéddel már megegyezett novemberben, és bár formálisan az LMP-vel nem írtak alá megállapodást, teljes az összhang a két párt között.
A legtöbb vitás kérdés a DK és a vele versengő Momentum között maradt, de utóbbi az MSZP-vel is összekapott Zugló miatt, ahol lecserélnék a 2019-ben győztes szocialista Horváth Csabát.
A DK legnagyobb ellenzéki pártként a már meglévő hat fővárosi kerületét további négy polgármesteri pozícióval bővítené, de a Momentum is elégedetlen a 2019-ben megszerzett kerületei számával (Terézváros és Józsefváros). Ők a közvélemény-kutatások alapján úgy gondolják, az öt évvel ezelőtti választás óta ennél erősebbek lettek, ezért eddig már tizenegy kerületben jelentettek be saját polgármesterjelöltet. A két párt között már a 2022-es választás után megindult a vetélkedés Budapesten a vezető pozícióért. A konfliktus tavaly ősszel csúcsosodott ki, amikor Donáth Anna heteken át azzal támadta a DK-t, hogy Gyurcsányék a hazugság kultúráját képviselik, és a kormányváltás gátját jelentik.
A DK és a Momentum közti egyeztetések legneuralgikusabb pontja Csepel (XXI. kerület) és Budafok-Budatétény (XXII). Nem véletlenül ragaszkodik ehhez a két kerülethez mindkét párt. A XXII. kerületben az ellenzéki pártok közös jelöltjeként induló momentumos Havasi Gábor mindössze 312 szavazattal kapott ki 2019-ben a fideszes Karsay Ferenctől. Havasi most megpróbálna revansot venni, ám a DK inkább Perlai Zoltán helyi önkormányzati képviselőt indítaná.
Csepelen 2019-ben közel tíz százalékpontos előnnyel nyert a fideszes Borbély Lénárd, ám az elmúlt években a polgármester látványosan szembekerült Németh Szilárddal, a Fidesz választókerületi elnökével, és végül ki is tették a pártból. Borbély egy helyi civil szervezet színeiben indulna újra, és nem kizárt, hogy lesz egy fideszes ellenfele is, így a szavazatok megoszlása komoly esélyt jelentene az ellenzéknek, hogy visszahódítsa a korábbi baloldali fellegvárat. A DK Paál Géza önkormányzati képviselőt szeretné polgármesterjelöltnek, a Momentum pedig egy másik képviselőt, Dukán András Ferenc oktatáspolitikust, a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárt indítaná a kerületben.
Karácsony Gergely a novemberi interjúnkban úgy fogalmazott: az nem lehet, hogy mind a kettőt elviszi valamelyik párt.
„Én azt tartanám fairnek és méltányosnak, ha az arányosság elvét tartva az egyik kerületben az egyik párt, a másikban a másik adná a közös polgármesterjelöltet.”
Információink szerint azonban mindkét párt a könnyebben nyerhető Budafokot szeretné magának, így nem sikerült megállapodni a felosztásról.
A Momentum mindeközben múlt héten bejelentette, hogy Kőbányán és Pesterzsébeten is polgármesterjelöltet indítana. A DK már mindkét helyen korábban jelezte indulási szándékát, így újabb frontvonal nyílt a két párt között. A DK és a Momentum nem tudott még megegyezni Egerben, Dunakeszin, Szolnokon és Szigetszentmiklóson sem, ezekben a városokban egyelőre tehát mindkét pártnak van jelöltje.
Elkéstek az előválasztással?
A Momentum több helyen is előválasztást kezdeményezett, és ősszel még más pártvezetőktől is azt hallottuk, hogy egy-egy vitás kerületben a tárgyalás helyett a választók kezébe adnák a döntést. Úgy tudjuk, ősz óta egy lépést sem tettek a pártok az előválasztás előkészítésére, és január közepén sokan már nem is látnak arra reális esélyt, hogy még időben meg tudják azt szervezni.
„Az utolsó időpont, amikor szerintem meg lehet rendezni, az március. Ez azt jelenti, hogy a szervezésnek gyakorlatilag holnap neki kéne állni” – mondta lapunknak az egyik ellenzéki párt politikusa.
„Ha meglenne hozzá a politikai akarat, akkor is nagyon feszes lenne a határidő, de szerintem még meg lehetne csinálni. Az igazi kérdés, hogy van-e politikai akarat.”
A legnagyobb probléma több forrásunk szerint is az, hogy ilyen rövid idő alatt nem tudnak megállapodni a pártok az előválasztás szabályairól. Az egyik vitás pont, hogy a Momentum csak úgy lenne hajlandó belemenni az előválasztásba, ha online is lehet szavazni. A DK ezzel szemben teljesen elzárkózik az internetes szavazástól, hiszen a rendes választáson is csak személyesen lehet leadni a voksot.
A jelenleg fideszes vezetésű Belváros (V. kerület) eddig az egyetlen olyan kerület, ahol mindhárom polgármesterjelölt nyitottnak tűnik az előválasztásra, a lebonyolításról azonban ott sem sikerült még megállapodni. Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros civil polgármesterjelöltje megkereste az aHang nevű civil szervezetet is, hogy a segítségüket kérje a szervezésben. Az aHang aktívan részt vett a 2019-es főpolgármester-jelölti és a 2021-es országgyűlési előválasztásban is, ők biztosították többek közt az informatikai hátteret. Az aHang azonban jelezte, hogy most nem kívánnak részt venni az előválasztásban.
„Január közepén már késő van szerintünk az előválasztáshoz”
– mondta a Telexnek Hajdú Gergő, az aHang munkatársa, hozzátéve: őket eddig közösen nem is keresték meg a pártok. A 2021-es országos előválasztást egy nagyon sikeres részvételi projektnek tartották, de nem szeretnének egy-egy kerületben vagy településen belefolyni a helyi vitákba, ahol az előválasztás csak egy-egy párt érdekét szolgálná – mondta.
Emellett azért sem vállalnák már az előválasztás lebonyolítását, mert a korábban használt informatikai rendszereket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és a Rogán Antalhoz tartozó Digitális Magyarország Ügynökség is vizsgálja. Hajdú szerint mindent jogszerűen csináltak, de azt nem tudják garantálni, hogy egy újabb előválasztás alatt a hatóságok nem blokkolják valamilyen módon ezeket a rendszereket.
Az aHang munkatársa azt mondta: ha közösen megkeresték volna őket a pártok az ősszel, és az országban több helyen is lett volna igény az előválasztásra, még lett volna idő újabb fejlesztésekre, két-három hónap alatt azonban már nincs idő mindent előkészíteni és a szabályokat a pártokkal közösen kidolgozni.
Kovács Alex Gábor lapunknak úgy reagált, mindenképp szeretne előválasztást a Belvárosban, ezért újabb találkozót kezdeményezett a kerületi pártok és jelölő szervezetek között, hogy minél gyorsabban kitalálják a részleteket.
Van, aki előválasztást akar, van, aki inkább megegyezne
Kíváncsiak voltunk, hogy mi a pártok hivatalos álláspontja az előválasztásról. A DK nem válaszolt a kérdéseinkre, a többi párt közül pedig egyedül a Momentum írta azt, hogy nyitott lenne az előválasztásra. „Ennek részleteit, menetrendjét és szabályait a pártoknak és az ebben részt venni kívánó civileknek közösen kell kidolgozniuk, egyeztetniük” – fogalmaztak a válaszukban.
A Momentum szerint „az előválasztás az az eszköz, ami képes lezárni az ellenzéken belüli vitákat”.
Az MSZP szerint már késő lenne megszervezni az előválasztást. Mint írták, ők már tavaly januárban kezdeményezték a demokratikus ellenzéki pártok közös tárgyalását, ahol lett volna lehetőség megtervezni az előválasztást is. „Elmondtuk világosan: támadhatatlan, informatikailag végiggondolt megoldáshoz megegyezés és közös munka kell” – fogalmaztak, hozzátéve: minden ellenzéki párt tisztában van ezzel, hiszen a 2021. októberi előválasztást 2020 augusztusában kezdték előkészíteni.
„Mi úgy látjuk, hogy a rendelkezésre álló öt hónap már nagyon kevésnek tűnik egy valódi, végiggondolt előválasztás lebonyolításához. Abban pedig nem leszünk partnerek, hogy ne valós előválasztást tartsunk, hanem egy-két kerületben és városban pártérdekek érvényesítését csomagoljuk be egy ötletszerű, esetleges, az előválasztáson részt venni akarók szavazatának titkosságát és érvényesülését nem garantáló folyamatba.” Az MSZP szerint az ellenzéknek közösen kellene indulnia az európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választáson, a közös jelöltekről és listákról azonban már tárgyalásokon egyeznének meg. „A mi kapunk nyitva áll a tárgyalás előtt.”
A Párbeszéd-Zöldek szerint a legfontosabb, hogy „az ellenzéki pártok semmiféle önző szempont miatt ne sétáljanak bele a Fidesz által állított aljas csapdába”, szerintük az öt éve nyertes koalíciónak most is közösen kell indulnia a fővárosban és a vidéki városokban. A Párbeszéd-Zöldek ezért „a legnagyobb nyitottsággal áll a megegyezés elé”, és ahol nem tudnak megállapodni a pártok,
„ott jó eszköz az előválasztás úgy, hogy a kampányidőszak kezdete előtt meg lehessen nevezni a közös polgármesterjelöltet”.
Az LMP-nél kevésbé nyitottak az előválasztásra. „Az előválasztás, abban a formában, ahogy 2021 második felében megvalósult, az ellenzék történelmi kudarcához vezetett. Ezért az akkori módon semmiképp sem szeretnénk megismételni” – válaszolták a megkeresésünkre.
Az egymillió dolláros kérdés
Ha nem lesz előválasztás, akkor mégis hogy tudnak megegyezni a polgármesterjelöltekről? „Ez az egymillió dolláros kérdés” – mondta a felvetésünkre az egyik ellenzéki párt vezető politikusa, míg egy másik párt vezetője úgy fogalmazott:
„chicken game” lesz, és mindenki arra vár majd, hogy ki rántja el előbb a kormányt.
Más ennél optimistább, és az áprilisi határidőt jó múzsának tartja a megállapodáshoz. A pártok nem egy-egy helyi jelöltről kötnek egyezséget, hanem országosan írják alá a szerződést, hogy hol melyik jelöltet támogatják.
Az ellenzéki tárgyalásokat tovább bonyolítja a fővárosban, hogy a Fidesz a Mi Hazánk Mozgalom aktív közreműködésével decemberben átírta a választási törvényt: visszaállították a listás választási rendszert Budapesten. A módosítás arról szól, hogy a júniusi választás után már nem a kerületi polgármesterek ülnek be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem a 33 fős testület tagjait pártlistákról szavazzák meg a budapestiek.
Míg a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki listát állítana Budapesten, a Momentumnál még erősen gondolkodnak a külön induláson. A párt élére a január végi tisztújításon tér vissza hivatalosan Donáth Anna, aki nemrég úgy fogalmazott: nem szeretne még egyszer befogott orral közös listán szerepelni Gyurcsány Ferenccel. A fővárosi listán várhatóan egyikük sem lesz rajta, de ez jól jelzi a Momentum leendő elnökének hozzáállását a közös lista ötletéhez. Információink szerint az LMP-nél is erősen hajlanak a külön listára. Ha Vitézy Dávid elvállalja Ungár Péterék felkérését, és valóban elindul főpolgármester-jelöltként, akkor biztosan nem áll össze a többi ellenzéki párttal az LMP.
Karácsony Gergely a választási törvény módosítása után közös asztalhoz ültette a pártokat, de nem sikerült megállapodni – és akkor még arról szó sem volt, hogy egy esetleges közös listára kik és milyen sorrendben kerülhetnek fel. Minden bizonnyal pont az lehetett a Fidesz célja a módosítással, hogy az ellenzéki pártok hónapokig vitázzanak a lista összeállításán, mint azt tették két éve az országgyűlési választás előtt is. „Fel kell nőnie az ellenzéknek!” – mondta lapunknak az egyik pártvezető, aki attól tart, az EP-választás versengése miatt súlyos veszteségeket szenvedhet az ellenzék Budapesten és több megyei jogú városban az önkormányzati választáson.
