Orosz zászlót húzott a külügyminisztérium egyik zászlótartó rúdjára a Momentum

Tompos Márton országgyűlési képviselő, a Momentum alelnöke a párt aktivistáival orosz zászlót húzott a külügyminisztérium egyik zászlótartó rúdjára, egy orosz feliratú matricát rakott az épület bejáratára és a külügy egyik kisbuszára, majd pedig az orosz himnuszt is lejátszották telefonról.

A matricán a „Magyar Oblaszty – vagyis Magyar Régió Külügyminisztériuma” felirat volt olvasható. Tompos azt mondta, hogy mivel „az összes adatunkat kiszolgáltatták az oroszoknak, ezért most feltüntettük az igazi gazdáját az épületnek. Mit csinált a magyar külügy, amikor kiderült, hogy betörtek az orosz hekkerek? Semmit. Szijjártó 3 hónappal később barátság érdemrendet vett át tőlük. Ez nem csak hazaárulás, hanem büntetőjogi kategória” – mondta.

Ezután a rendőrök igazoltatták Tompost és a Momentum aktivistáit.

2022-ben a Direkt36 megírta, hogy az orosz titkosszolgálatok feltörték a magyar külügyminisztérium rendszerét, ezt a kormány tagadta, sőt „kampányhazugságnak” minősítette. A napokban a 444 cikkei új bizonyítékokat hoztak arról, hogy a hekkertámadás valóban megtörtént, és a külügy erről tudott is, sőt, már munkacsoportot is felállított a károk kezelésére, amikor nyilvánosan kampányhazugságnak nevezték, és a kormány elleni kampányolással vádolták meg az újságírókat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig akkoriban Béke és Barátság érdemrendet vett át orosz kollégájától.

Miközben Csehország évekkel korábban a nyilvánosságot választotta az állami informatikai hálózatokat ért támadás után, a magyar kormány inkább hallgatott, és most is inkább az erről a nyilvánosságot tájékoztató sajtót figyelmeztette, miközben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatójának leveléből tudható: 930-nál is több szerver és legalább 4 ezer munkaállomás vált megbízhatatlanná.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hét csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a külügy elleni orosz hekkertámadás teljesen hétköznapi volt, és nem kerültek ki érzékeny adatok. Az érvelése szerint az orosz hekkertámadás ezért nem volt sikeres, és azt mondta, Szijjártó is emiatt nevezte két éve kampányhazugságnak a dolgot. Gulyás szerint az állami hírszerzések már csak úgy működnek, hogy meg akarják szerezni más országok adatait, és kijelentette, hogy a kormány ugyanígy reagált volna, ha bármelyik másik ország hajtott volna végre ilyen hekkertámadást.

Videónkban aztán Szijjártó a héten arról beszélt: „Mi nem szoktunk az informatikai rendszerekbe történő beavatkozásokról és bármilyen titkosszolgálati akciókról a nyilvánosság előtt nyilatkozni, mert az abból a szempontból veszélyes, hogy akkor kaphatnak olyan információt egyesek, amit rossz szándékkal fel tudnak használni.”