„Ronaldo is belerúgott néha a kispadba” – civakodó fideszesek, ellenzéki diadalok és fideszes erődök a Balaton partján

Ahogy az egész országban, úgy a Balaton partvidékén is nagy felfordulást okozott az önkormányzati választás. Újrázni készülő polgármesterek buktak, egykor az országos politikában fontos szereplők mérették meg magukat. Nem mellékes, hogy a Balaton térsége demográfiailag folyamatosan változik. A Covid-járvány hatására felgyorsult a leköltözés a térségbe, egyfelől a home office-t lehetővé tevő munkamódszerek, másfelől a régi nyaralókba leköltöző nyugdíjasok miatt, és persze kis számban az EU-ból is telepednek le a térségben: a Balatontól délre, Somogyban és Zalában már az ingatlaneladások jelentős részénél nem magyar a vevő.

Mindezt tetézi a partközeli, esetleg túlzottan festői településeken végbement ingatlanár-robbanás, ami a kevésbé tehetős őslakosokat kiszorítja. Nem véletlenül hangzott már el, hogy a Balaton válhat Magyarország Floridájává. Nem mi mondtuk, hanem egy miniszter, Navracsics Tibor.

A Balaton fővárosai

A Balatonnak hagyományosan három önjelölt, egymással versengő fővárosa van: a déli Siófok, az északi Balatonfüred és a nyugati Keszthely. E településeken eléggé eltérően alakult az önkormányzati választás.

Siófok 2014-ig inkább jobboldali fellegvár volt, azóta a független, de ellenzéki támogatással induló Lengyel Róbert a balatoni bulimekka polgármestere. 2019-ben a Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjeként indult és szerzett 53,33 százalékot a Fidesz–KDNP jelöltjével, Gruber Attilával szemben, aki 42,17 százalékot kapott. Lengyel idén sem változtatott a recepten, ismét egyesületi színekben indult, és szinte ugyanannyi, 53,1 százalékot szerzett, míg a függetlenként, de kormánypárti hátszéllel induló Gyulai László 46,9 százalékra zárkózott fel mögötte. A Lengyel mögött álló civil szervezet a testületben is többséget szerzett 7:5 arányban.

A túlparti Balatonfüredre már a vadiúj Bahart-hajók járnak Siófokról, de a katamaránok nem vitték át annyira az ellenzéki hangulatot a Vitorlás térre. 2019-ben meglepő dolog történt a polgári jobboldal e fellegvárában, ahol a Fidesz rendszeresen tart gyűléseket, eligazításokat: a 2002 óta a várost vezető Bóka István 100 százalékos eredményt ért el, mert senki se állított ellene jelöltet. A testületbe is csak három ellenzéki képviselő jutott be akkor. Idén már volt kihívó Szalai Gábor személyében, aki mögé a balos hármas, a DK–MSZP–Párbeszéd állt be. Bóka így jelentőset rontott a 100 százalékos korábbi eredményén, 59,08 százalékot ért el, ellenfele pedig 40,92-t. A testületben maradt a stabil fideszes fölény, a hét képviselőjükkel szemben ketten lesznek a baloldali szövetségből, ketten függetlenek, és egy fő a Mi Hazánktól.

Ahogy Siófokon és Balatonfüreden, úgy a nyugati medence legnagyobb településén, Keszthelyen is hasonló problémák borzolják a helyi közvélemény kedélyét: a part beépítése, a NER terjeszkedése és az olyan épített örökség elhanyagolása, mint a mólónál lévő két patinás szállóépület. Keszthely szintén a jobboldal fellegvára a rendszerváltás óta, csak 2002–2006 között volt baloldali polgármestere.

Az elmúlt fél évtizedben érdekes keringő zajlott a városban két fideszes, Nagy Bálint és Manninger Jenő között. Az előbbi 2019–2022 között volt polgármester, míg az utóbbi országgyűlési képviselő volt, majd az országgyűlési választásokra helyet cseréltek. Nagy már 2019-ben a szavazatok 54,89 százalékával nyert, akkor kihívója, a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) jelöltje, Czuth Zoltán László 45,11 százalékkal végzett. A Fidesz a testületben is többségbe került. A Nagyot váltó Manningernek innen sikerült most veszítenie.

Június 9-én ugyanis Tóth Gergely, a Városukért Tenni Akarók (Vártak) Egyesület jelöltje 55,87 százalékot szerezve legyőzte a veterán kormánypárti országgyűlési képviselő és exállamtitkár Manningert, egyesülete pedig 8:4 arányban a képviselő-testületben is többségbe került. Manninger alulmúlta a pártját, a Fidesz a vármegyei listán 3,35 százalékkal több szavazatot kapott, mint polgármesterjelöltjük. Ennek meg is lett az eredménye, nagy üzengetés kezdődött a térségbeli jobboldalon belül.

Narancsos bukta

A nagy üzengetés a szintén bukott hévízi polgármesterjelölt és Manninger között zajlott. Hévízen nem indult újra az öt éve még egyedüli jelöltként taroló Papp Gábor, helyette Vértesaljai Lászlót állították csatasorba. Ellenfele, Naszádos Péter fölényes győzelmet aratott, a szavazatok 61,83 százalékát szerezte meg, A testületbe is egy szál fideszes került csak be.

Vértesaljai gratulált a győztesnek, majd beleszállt az egész helyi fideszes rendszerbe. Szerinte a választók nem véleményt, hanem ítéletet mondtak arról, „ami a térségünk városaiban vezetés címén működik hosszú évek óta”. Hiányolta többek közt a valódi térségközpontot, a települések közti együttműködést, felrótta az „elbaltázott beruházásokat”, az „irigység, gőg és elefántcsonttornyok” jelenségét.

Manninger válaszában azt kifogásolta, hogy a Fideszben nem szokás így bírálni az elődöket, és ugyan sok mindenben igaza van Vértesaljainak, a kórház átmenetileg bezárt nőgyógyászati osztálya körüli botránnyal, valamint a Tisza Párt feltűnésével nem számoltak, márciusban még győzelemre készültek. Manninger bevallotta, vezető politikai szerepet már nem akar vállalni, de előtte még odaszúrt heves vérmérsékletű párttársának:

„A múltra vonatkozó megjegyzéseit, azt gondolom, az elkeseredés vezette, Ronaldo is belerúgott néha a kispadba.”

A Balaton három fővárosán túl is voltak izgalmak. Például Balatonalmádiban, amit 2006-tól 2019-ig a fideszes Keszey János irányított, mígnem 2019-ben jött az ellenzéki áttörés, a függetlenként induló, volt jobbikos Kepli Lajos megverte Keszeyt. Kepli akkor 41,63 százalékot szerzett Keszey 32,92 százalékával szemben. De ő sorozatos botrányai, például az önmagának kiutalt, majd visszafizetett jutalma miatt 2022 márciusában lemondott. Az időközi választást a fideszes Fabó Péter nyerte nagy fölénnyel, 63,63 százalékkal a független, a választáson 24,06 százalékkal végző Bercsényi Lászlóval szemben. Bercsényi ezt a tetemes hátrányt idén június 9-re megfordította, úgy nyert a szavazatok 46,29 százalékával a most mindössze 37,08 százalékot szerző Fabóval szemben, hogy még a Momentum is jelöltet állított, és Szecsődi Andrea 16,63 százalékot el is vitt a szavazatokból. Bercsényi támogató szervezete, a Közösségünk Almádiért hat helyet szerzett a képviselő-testületben, a Fidesz hármat, további civilek és függetlenek még hármat.

Az északi part jelentősebb települései közül a Fidesz ismét bukott Tapolcán, ahol 2014 óta a jobbikosként indult, majd civil vonalra átnyergelt Dobó Zoltán a polgármester. Most 64,85 százalékkal simán nyert a 2015-ben meghalt Lasztovicza Jenő szintén fideszes fia, Máté ellen, aki 31,89 százalékot kapott. Dobó nyugodt háttérrel dolgozhat majd, a mögötte álló Egységben Tapolczáért Egyesület kilenc helyet szerzett a testületben, a Fidesz–KDNP hármat.

A déli parton voltak még látványos bukásai a kormánypártoknak és támogatottjaiknak. Marcalit például továbbra se sikerült elhódítaniuk a helyi civilektől, a Marcali az Otthonunk Egyesülettől (Motte). Négy és fél éve Sütő László verte Huszti Gábort a polgármester-választáson, most Bereczk Balázsnak sikerült Pozsonyi Márkot. 177 szavazattal, 51,68 százalékkal a 48,23 százalék ellenében tudott győzni a somogyi városban.

Tabon nem volt cicó 2019-ben, hogy ki fog nyerni, a fideszes Schmidt Jenő egyedüli indulóként behúzta a Siófoktól délre eső kisvárost. Schmidt a kormánnyal jó viszonyt ápoló, ritkán kritikus Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke 2011 óta, idén mégis beelőzte őt a független Nagy Gyula. Nagy 53,7 százalékot szerzett Schmidt 46,3 százalékával szemben. A testület mindegyik tagja független, de ez a településméret sajátossága is.

Fideszes végvárak

Az említett Balatonfüred mellett leginkább a déli parti településeken volt jellemző, hogy akár jelöltcserével is, de a Fidesz meg tudta őrizni hatalmát. Fonyódon Hidvégi József fideszes polgármester nem indult újra, utóda párttársa, Erdei Barnabás lett, aki magabiztosan nyert két független jelölt ellen. Erdei 54,68, Németh Helga 33,04, Kiss Zoltán pedig 12,28 százalékot szerzett. Mindez annyiból lehet meglepő, hogy az Erzsébet-tábor területszerzése körüli vita akár árthatott is volna a kormánypárti jelöltnek. Annyiban árthatott is, hogy a testületbe a három kormánypárti képviselő mellett a Helyi Összefogás Egyesület (Hösze) három képviselője, valamint két független is bekerült.

Balatonföldváron – ahol egy vitatott kikötőfejlesztés borzolja a kedélyeket jó ideje – megismétlődött a fideszes Holovits György Huba és az egykor MDF-es vezető politikus, most már a földvári közéletet alakító Herényi Károly László meccse. Ezúttal is Holovits jött ki győztesen ebből, simán nyert 56,28 százalékkal, míg Herényi (most épp a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület színeiben) 43,72 százalékot szerzett. Mivel a Fidesz–KDNP-nek és a Mosolygóknak is három-három képviselőjük lesz a testületben, egy független képviselő, Ernyes Ervin lesz majd a mérleg nyelve.

Balatonlelle sikertörténet lett a kormánypártnak, ugyanis sikerült visszahódítani a várost a függetlenektől. 2019 őszén a fideszes Bór Norbert (44,8 százalék) még kikapott a független Kenéz Istvántól (55,2 százalék), aki 2002 óta vezette a kisvárost. Kenéz azonban letette a lantot, így a fideszes Felházi Miklós 47,15 százalékkal nyerni tudott. Ha nem két kihívója lett volna, alul is maradhatott volna, így viszont az ellenzéki-független voksok megoszlottak Szentesné Szekér Piroska (29,56 százalék) és Fárbás Tímea (23,29 százalék) között. Felházi a hétfős testületben hatfős többségben lesz a Fidesszel is szövetséges Balatonlelle Városért Közhasznú Egyesülettel együtt.

A szocializmusban egyesített, majd a rendszerváltás után ismét kettévált ikerváros, Boglárlelle másik tagja, Balatonboglár ismét a fideszes utat választotta. Míg négy és fél éve Mészáros Miklós polgármester nagy fölénnyel, 62,67 százalékkal verte a helyi civil Szabó Györgyöt, most majdnem 10 százaléknyit vesztett ahhoz képest, de mert volt miből, múlt vasárnap megint a szavazatok abszolút többségét, 53,84 százalékát megszerezte független kihívójával, Kalász Józseffel szemben, ám a testületben a legendás magyar–angolt idéző 6:3-as kisebbségben lesznek a kormánypártiak a függetelnekkel szemben.

Érdekes kisvárosok, falvak

A 444 összefoglalta pár érdekesebb kisebb település történetét is. A NER játszóterévé vált Tihanyt 18 évig vezető polgármester, Tósoki Imre a pihentetőbb képviselőségre akarta cserélni a polgármesterséget. De ez se jött össze, kiszavazták őt a helyiek. A polgármesteri verseny favoritja, Juhász Gábor is csak második lett 30,24 százalékkal, Kötél Balázs tudott győzni 49 százalékkal. Kötél a Kenderföldekre, Tihany déli, erdős csücskébe tervezett üdülő- és lakótelepek miatt kezdett a közélettel foglalkozni, ez lett az eredménye.

Balatonvilágoson a Club Aliga elleni tiltakozások dacára is polgármester maradt Takács Károly 50,3 százalékkal, míg Szántódon a botrányos Balaland projekt ellenére Vizvári Attila 73 százalék körüli eredménnyel nyert – írja a 444.

Badacsonytomajban régóta megy az ellenségeskedés Krisztin-Németh László polgármester és Hartai Béla képviselő között. Krisztin a település vagyonával érdekes módon bánt, az uniós csalás ellenes hatóság (OLAF) és több magyar hatóság is vizsgálódott különböző projektek, például a badacsonyi kikötő modernista ékköve, a Tátika felújítása miatt. Krisztin-Németh Navracsics Tibor támogatását is megszerezte, de nem tudott újrázni, Hartai 43,41 százalékot kapott, Krisztin mindössze 38,19-et. A polgármesterségért négyen indultak, három független mellett Hrabovszki László a DK színeiben, de 13,17 százalékával csak harmadik lett, még a képviselő-testületről is lecsúszott.

Nagy sokk lehetett a választás a Balatonfenyvest harminc éve irányító, valamint a balatoni önkormányzatok ernyőszervezetét, a Balatoni Szövetséget vezető Lombár Gábornak, mert kikapott múlt vasárnap. Míg Lombár legutóbb egyedüli jelöltként nyert, addig most Farkas Tamás beelőzte. A nagyon szoros versenyben egyikük se szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, Farkas mindössze húsz szavazattal győzött. Százalékosan 38,49, illetve 36,81 volt az eredmény, a választók 24,71 százaléka a harmadik jelöltre, a Fenyvesért Együtt Egyesület színeiben induló Major Istvánra szavazott. Pedig Lombár még partszakaszt is szerzett a községnek.

Végül még két érdekességet említenénk. Gyurcsány Ferenc hírhedt beszédének helyszínén, Balatonőszödön egyetlen jelölt indult, a Fidesz–KDNP-s Antal János, aki természetesen 100 százalékos eredménnyel nyert az országos átlagtól ugyan elmaradó, de önkormányzati, pláne tét nélküli választáson így is szokatlanul magas, 55,76 százalékos részvétel mellett.

Balatonhenye pedig azért érdekes, mert annak idején itt vett házat csokból Varga Judit volt igazságügyi miniszter és akkori férje, Magyar Péter. A támogatást kénytelenek voltak visszafizetni, hiszen az a családosok otthon-, nem pedig nyaralóteremtését szolgálja. Magyar amúgy egy ideig ide volt bejelentve, mert 2019-ben bejelentkezett polgármesternek, ám a 24.hu cikke szerint végül meggondolta magát, mert a polgármesterség összeférhetetlen lett volna állami cégekben betöltött pozícióival. Magyar ezután régi ismerősét, a Barnagon korábban megbuktatott Kulin Miklóst ajánlotta maga helyett. Kulin egyedüli jelöltként nyert, de idén nem indult újra, mert újra Barnagon próbálkozott a helyi képviselőség megszerzésével. Nem járt sikerrel, mindössze három szavazattal, de lemaradt a képviselőségről. Henyén pedig Szász Attila nyert 59,05 százalékos előnnyel Kovács Csaba Károllyal, a régi faluvezetővel szemben, aki 40,95 százalékot szerzett.