Azahriah-ról, Orbánról, Dobrevről és Karácsonyról szól 2024 – a parlamenti frakcióvezetőket kérdeztük

2023. december 29. – 16:44

Azahriah-ról, Orbánról, Dobrevről és Karácsonyról szól 2024 – a parlamenti frakcióvezetőket kérdeztük
Illusztráció: Telex

Másolás

Vágólapra másolva

2023 volt az az év, amikor a Fidesz a közvélemény-kutatások szerint több százezer szavazót vesztett, ám az ellenzék gyakorlatilag egyáltalán nem profitált a rekordmagas inflációból és gazdasági visszaesésből. A parlament fideszes kétharmada ismét átírta az Alaptörvényt, fél évvel az önkormányzati választások előtt módosította a szabályokat, és a hónapokig tartó tiltakozások ellenére átnyomták a pedagógusok státusztörvényét is. Miközben Orbánék továbbra is Brüsszellel hadakoznak, az Állami Számvevőszék bírsága pallosként lebeg az ellenzéki pártok felett a jövő júniusi választások előtt.

De hogy élték meg az évet maguk az érintettek? Idén is öt kérdést tettünk fel a parlamenti frakcióvezetőknek, Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) kivételével mindenki válaszolt. Kiderült, hogy az ellenzéki vezetők mit tartottak pártjuk legnagyobb sikerének és kudarcának 2023-ban, és kiről fog szerintük szólni a jövő év. Megkérdeztük, melyik kormánypárti képviselőt hívnák meg egy vacsorára, és melyik film vagy sorozat tetszett nekik a legjobban idén.

1. Mi volt 2023 legmeglepőbb belpolitikai történése vagy fejleménye?

Gyurcsány Ferenc (DK): Megirigyelte a Manneken Pis szerepét a magyar miniszterelnök Brüsszelben, hiszen ahelyett, hogy a hazáját képviselte volna az Európai Tanács ülésén, inkább elhagyta az üléstermet, és kimenekült a mosdóba.

Toroczkai László (Mi Hazánk): A Fidesz – amely eddig a migránstémával nyerte a választásokat – hirtelen már nyilvánosan is szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a vendégmunkások, valójában migránsmunkások behozatalát.

Gelencsér Ferenc (Momentum): Tragikus, hogy ezt kell mondjam, de meglepő, hogy a magyar állam úgy-ahogy még elketyeg. Ez azonban már rég nem az állampártnak köszönhető, hanem azoknak a magyar embereknek, akik a legmostohább körülmények között is végzik a munkájukat, és a vállukon viszik ezt a nemzetet.

Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok): Számunkra két nagyobb meglepetés volt idén: az egyik, hogy a kormány ennyire dilettáns módon kezelte az inflációt. Ezzel lényegében megdőlt az a koncepció a Fidesz–KDNP-vel szemben, hogy „lopnak, de legalább kormányozni tudnak”. Beigazolódott, hogy képtelenek tisztességesen megbirkózni bármilyen komolyabb feladattal, az Európa-rekorder infláció egyértelművé tette, hogy a kormányzati intellektus csak egy túlértékelt mítosz, bebizonyosodott, hogy miattuk élnek a magyar emberek rosszabbul. A másik meglepetés, hogy az Orbán-kormány zöld lámpát adott a bevándorlásnak. 2023-ban nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány migránsmunkások százezreinek betelepítésével elárulta azt a migrációellenes politikát, amivel választásokat nyert.

Tóth Bertalan (MSZP): Az a nyilvánosság előtt zajló pirospacsi, amelynek során Orbán jobbkeze, Matolcsy György jegybankelnök nyilvános kritikával illette a kormány válságkezelését, gazdaságpolitikáját, valamint az infláció elleni küzdelmét. A kritika jogos elemei mellett ugyanakkor Matolcsy sem tehet úgy, mintha az elmúlt 13 évben ott se lett volna, ahol a döntések születtek.

Ungár Péter (LMP): Biztos voltam benne, hogy a kormány idén ad érdemi pedagógusbér-emelést. Nem tudom megérteni, miért nem tettek így.

Szabó Tímea (Párbeszéd-Zöldek): 13 év Orbán-kormányzás után nincs olyan, hogy „meglepő”. Gaztettek vannak, mint például a kórházi dolgozók megígért béremelésének újabb elszabotálása, a pedagógusok elleni bosszútörvény áterőszakolása, a független sajtó, a civilek és az ellenzék üldözésére kitalált putyini álszuverenitási törvény elfogadása, vagy éppen fél évvel a választások előtt az önkormányzati választási szabályok átírása.

2. Mit tart pártja legnagyobb sikerének és kudarcának 2023-ban?

Gyurcsány Ferenc (DK): A Demokratikus Koalíció legnagyobb sikere, hogy mára vitathatatlanul a legerősebb és legstabilabb ellenzéki közösséggé vált. A kudarcainkról beszéljenek az ellenfeleink.

Toroczkai László (Mi Hazánk): A legnagyobb sikerünk a kútamnesztia elérése: megakadályoztuk, hogy minden kutat regisztrációs kötelezettség terheljen. Szintén nagy eredmény, hogy a napelemesek ügyében is sikerült meghátrálásra bírni a kormányt. Az idei fő feladatunk az építkezés volt, ez jól halad, viszont nem volt megmérettetés. Majd a választások mutatják meg, hogy hol tartunk. Kudarcról jelenleg nem tudok beszámolni.

Gelencsér Ferenc (Momentum): Sikerünk a rendszeres kordonbontások mellett a Momentum Mozgalom által összegyűjtött 8000 egri aláírás, aminek eredményeként Lázár János személyesen jelentette be egy lakossági fórumon, hogy a kormány meghajol az egriek akarata előtt az elkerülőút nyomvonalának ügyében. Ez azon – sajnos ritka – alkalmak egyike, amikor meghátrálásra lehetett kényszeríteni a kormányzati úthengert. Kudarcnak tartjuk ugyanakkor, hogy az akkumulátorgyárak kérdésében csak részsikereket tudtunk elérni, de 2024-ben mindent meg fogunk tenni azért, hogy a helyi lakosság beleegyezése nélkül ne épülhessenek vízzabáló, vízmérgező akkumulátorgyárak hazánkban.

Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok): Két fontos részsikert látok. Először is közösségünk sikeresen folytatta azt a szövetségkeresést, amely egy normális Magyarország érdekében jobboldali és konzervatív közösségekkel kapcsolódik össze. Politikai téma szempontjából pedig kiemelkedő sikernek tartom, hogy a kormányt szigorításra és részben meghátrálásra kényszerítettük migránsmunkás témakörben, ezzel is védve a magyarok munkáját az olcsó ázsiai munkaerővel szemben. Mindkét kérdésben még sok dolgunk lesz 2024-ben, ezért tartom őket részsikernek. Kudarcnak azt tartom, hogy nem tudtuk rábírni a kormányt, hogy az uniós pénzek nélkül is komoly mértékű pedagógusbér-emelést hajtson végre.

Tóth Bertalan (MSZP): Mentőcsomagot dolgoztunk ki a háztartások és családok számára az elszállt rezsi megfékezésére, külön foglalkoztunk az állami gázszolgáltató tisztességtelen számlázási gyakorlatával, ahol végül beismerésre kényszerítettük a kormányt. Bár ellenzéki pártként sokat kell küzdeni, de eredményeinket mutatja, hogy javaslatainkat több alkalommal átvette a kormánypárt, legutóbb például a közlekedési szabályok megváltoztatásával kapcsolatban. Sok energiát fektettünk abba, hogy meggyőzzük az ellenzéki pártokat az együttműködés szükségességéről a 2024-es választásokon. A Fidesz legyőzhető, de csak akkor, ha együttműködünk. Ezt kellene megértenie a demokrata ellenzéki pártoknak, sajnos azonban ebben egyelőre még nem értünk el teljes sikert.

Ungár Péter (LMP): Ugyanahhoz kapcsolódik: az akkumulátorgyarmatosításhoz. Siker, hogy a magyarok többsége problémának tartja az akkumulátorgyarmatosítást, és kudarc, hogy a kormánypártok jogilag megpuccsolták az LMP érvényes népszavazási kérdését, amiben az emberek véleményt tudtak volna mondani az akkumulátorgyarmatosítást jelentő kiemelt beruházási törvényről.

Szabó Tímea (Párbeszéd-Zöldek): A Párbeszéd – Zöldek tüntetése után a kormányhivatal nyáron felfüggesztette a sorozatos szabálysértéseket elkövető bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozó működési engedélyét. Az a célunk, hogy az összes mérgező és a vízkészleteinket elherdáló akkugyár helyett a magas hozzáadott értékű, a magyaroknak hosszú távon valós haszonnal járó iparágakat erősítsük. A rendszert nem tudjuk egyik napról a másikra megdönteni, zöldpártként viszont fontos: minden erővel ellenálljunk annak, hogy Magyarországot ázsiai szörnycégek szemétlerakójává és ökogyarmatává silányítsa a kormány. A kudarcunk hasonló az egész ellenzék kudarcához, azaz, hogy sem külön, sem együtt nem sikerült egyelőre valós közelségbe kerülni a kormányváltáshoz.

3. Kiről fog szólni a hazai politika 2024-ben?

Gyurcsány Ferenc (DK): 2024 Dobrev Klára éve lesz.

Toroczkai László (Mi Hazánk): 2024-ben még minden bizonnyal Orbán Viktor és az ő rendszere lesz a hazai politika központi szereplője, de remélem, hogy a Mi Hazánk továbbra is kiemelt alakítója lesz a hazai politikának.

Gelencsér Ferenc (Momentum): Bízom benne, hogy végre a magyar emberekről. Az elmúlt 33 évben ugyanis azt láthattuk, hogy a mindenkori kormányokat egy dolog nem érdekli csak, a magyarok, akiknek a szolgálatára felesküdtek.

Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok): Azahriah-ról, akit – megirigyelve a háromszoros Puskás-teltházat – a kormánymédia új Soros-bérencként fog egész évben alázni, ha folytatja a szókimondó zenei munkáját.

Tóth Bertalan (MSZP): Reményeim szerint azokról a polgármesterekről és önkormányzati képviselőkről, akik megvédik a 2019-ben szabaddá tett településeket, és azokról, akik újabb településeket szabadítanak fel a fideszes önkényuralom alól.

Ungár Péter (LMP): Arról a választóról, aki szerint fontos kérdéseket nem lehet egy TikTok-videóban megbeszélni.

Szabó Tímea (Párbeszéd-Zöldek): Karácsony Gergelyről. Vagy esetleg Tóth Gabi és Győzike párharcáról a „kinek és melyik testrésze szakad le hamarabb az aranykereszt alatt” versenyben. Ez ma megjósolhatatlan.

4. Melyik kormánypárti képviselőt hívná meg egy vacsorára vagy sörre/borra? Miről beszélgetne vele?

Gyurcsány Ferenc (DK): Örülök, ha időnként a családommal közösen vacsorázhatok. Nem hiszem, hogy javítaná a hangulatot egy kormánypárti képviselő meghívása.

Toroczkai László (Mi Hazánk): Orbán Viktorral beszélgetnék, de ehhez nem feltétlenül kell sör vagy bor. Leginkább a parlamenti három percnél hosszabban vitáznék vele az elhibázott kormányzati gazdaságpolitikáról, a nem koherens és elavult külpolitikájáról és a mindent átszövő korrupcióról.

Gelencsér Ferenc (Momentum): Egyikőjüket sem hívnám meg, így is elég sok vacsorányi pénzzel ajándékozták már meg magukat. Fizessék csak a saját adagjukat! De beszélni azért lenne miről velük: például, arról, hogy miért nincs merszük még csak beszélgetni sem Karsai Dániellel. Miért tagadják meg a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő magyar emberektől a jogot, hogy méltósággal fejezzék be az életüket? Elmondanám nekik az álláspontunkat, hogy az életvégi döntések meghozatalának teljes tilalma alapvető emberi jogokat sért, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód. Követelném, hogy ne akadályozzák meg az általunk kezdeményezett népszavazást az aktív eutanáziáról.

Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok): Alapvetően nem kívánkozom sem borozni, sem sörözni kormánypárti képviselővel. Viszont Tiba István véleményét szívesen meghallgatnám. Megkérdezném tőle mindazt, amit elmulasztott elmondani a parlamentben ebben a ciklusban, ugyanis az ő álláspontját a világról, az országról nem ismerhettük meg. Ő egyike azoknak a fideszes képviselőknek, akik némák maradtak az elmúlt két évben. Nem gondolom, hogy nem lenne mondanivalója a körzetbeli problémákról, az inflációról vagy azokról az idegen dolgozókról, akik elveszik a magyarok munkáját.

Tóth Bertalan (MSZP): Ahogyan nem szoktunk leülni beszélgetni az otthonunkat ki-/le-/szétrablókkal és segédeikkel sem, úgy ennek sem látom realitását. Az árkok túlságosan kiszélesedtek és elmélyültek. Tíz éve talán még lett volna ilyen beszélgetéseknek értelme, de mára végletesen elveszett a közös hang, a közös nyelv és a téma.

Ungár Péter (LMP): Németh Zsoltot már meg is hívtam egy podcastra, a csatornámban.

Szabó Tímea (Párbeszéd-Zöldek): Szájer Józseftől megkérdezném egy sör mellett, hogy 60 évesen hogyan lehet valaki olyan jó kondiban, hogy egy ereszcsatornán csúszkál. Ráadásul hiányos öltözetben. Télen. Vagy esetleg vacsora helyett bármelyik kormánypárti képviselőt – akinek mondjuk sürgős CT- vagy MR-vizsgálatra van szüksége – elhívnám egy állami kórházba egy tréfás időpontfoglalós programra.

5. Melyik film vagy sorozat tetszett a legjobban 2023-ban?

Gyurcsány Ferenc (DK): Többet olvasok, mint amennyi filmet nézek. A napokban néztem meg John Travolta főszereplésével A pásztor című, 40 perces brit rövidfilmet, ami a megmenekülés, az életben maradás csodájáról szól.​​​​​​

Toroczkai László (Mi Hazánk): Nagyon kevés filmet tudtam idén megnézni, sorozatot pedig egyáltalán nem volt lehetőségem követni. Moziban többnyire mesefilmeket nézek a gyermekeimmel. Idén a kivétel a Napóleonról szóló mozifilm volt, az viszont nagyon nem tetszett.

Gelencsér Ferenc (Momentum): A kormányinfó nevű sitcomot néztem idén is a legtöbbet.

Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok): Alegjobb sorozat holtversenyben Az Usher-ház bukása és a Beckham dokumentumsorozat volt. Az előbbi azért, mert sok-sok „rétege” volt a mondandójának, amiről el lehetett gondolkozni a brutális képkockák közben. Ebben hasonlít Poe művére. Furfangos, meghökkentő, brutális és sötét. Beckhamék pedig még a feleségemet is lekötötték, aki ki nem állhatja a focit. Nagy szó, hogy hölgyeket is képernyő előtt tud tartani egy egyébként őszinte hangvételű sportdokumentum-sorozat. Filmből a legletaglózóbb és ezért emlékezetes élmény a Sehol a Netflix kínálatából. Eredeti ötlet, de piszkosul nyomasztó a film.

Tóth Bertalan (MSZP): Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje lényegre törően mutatja be azt a megosztottságot és annak értelmetlenségét, amely ma Magyarországot jellemzi. A fideszes gyűlöletpropaganda egy ideig sokakat megrészegít, de a kijózanodással járó másnapot nem fogja megúszni senki.

Ungár Péter (LMP): Általában nem szeretem a romantikus filmeket, de a Past Lives című film kiváló. A főszereplő, Greta Lee alakítása lenyűgöző, sokat gondolok rá azóta is.

Szabó Tímea (Párbeszéd-Zöldek): Két gyerek mellett általában kevés filmet nézek. A krimiket és a történelmi témájú filmeket szeretem, idén az Oppenheimer és a Nyugaton a helyzet változatlan filmekre szavaznék.

Tavaly év végén is feltettünk hat kérdést a parlamenti frakcióvezetőknek, a 2022-es körkérdésünk itt tudja visszaolvasni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!