A Fidesz elvesztett több százezer szavazót 2023-ban, de az ellenzék nem nyert ezzel semmit

„Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választásokat” – a választási kampányokban gyakran emlegetik ezt a közhelyes mondatot. 2023-ban azonban nem volt választás, így elsősorban a közvélemény-kutatásokra tudunk hagyatkozni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan állnak a politikai erőviszonyok másfél évvel az országgyűlési választás után és fél évvel az európai parlamenti és önkormányzati választások előtt. Ha szentírásnak nem is lehet venni a pártpreferencia-kutatásokat, az érdekesebb tendenciákat megmutatják.

Öt közvélemény-kutató cég publikus felméréseit néztük meg. A Republikon Intézet és az IDEA Intézet minden hónapban megmérte a pártpreferenciákat, a Závecz idén négyszer, a Medián háromszor, a Nézőpont Intézet pedig két alkalommal publikált országos felmérést a pártok támogatottságáról.

Még Orbán sem tagadta, hogy csökkent a tábor

A Fidesz 2022-ben minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott, több mint 3 millió választó szavazott a kormánypártokra az országgyűlési választáson. A választás után hónapokig a győzteshez húzás érvényesült a közvélemény-kutatásokban, 2022 őszéig szárnyalt a Fidesz. Idén azonban nagyon más évet zártak: az Európa-rekorder infláció, az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, a rosszabb életkörülmények és a hosszan elnyúló gazdasági visszaesés miatt mostanáig több százezer szavazó fordult el Orbánéktól. Február és szeptember között a Republikonnál és a Mediánnál 5, az IDEA-nál 3 százalékpontot vesztett a Fidesz a biztos pártválasztók körében.

A Republikon márciusi mérésében még a teljes népesség 34 százaléka a Fideszt jelölte meg kedvenc pártjaként, szeptemberre a kormánypárti választók aránya visszaesett 29 százalékra. Az IDEA Intézetnél januárban volt a csúcson a kormánypártok népszerűsége a teljes lakosság körében (31 százalék), az év végére már csak 26 százalékra mérték a Fideszt.

Zárt körben, szeptemberben a kötcsei pikniken még Orbán Viktor is elismerte, hogy csökkent a kormány népszerűsége. Igaz, szerinte nem olyan mértékben, mint amit más európai kormányzó pártoknál mutatnak a felmérések. A miniszterelnök a gazdasági nehézségeket jelölte meg a Fidesz népszerűségvesztésének fő okaiként, szerinte a magyar társadalom a folyamatos növekedéshez szokott hozzá az elmúlt években.

Ősszel azonban több közvélemény-kutató cégnél is megállt a Fidesz mélyrepülése, sőt, a Závecznél szeptember és november között még minimális, hibahatáron belüli mértékben, 2 százalékkal emelkedett is a kormánypártok támogatottsága. A Republikon év végi elemzése szerint a kormánypártok támogatottsága jellemzően visszaesik a választások közötti időszakban, a kampányban azonban erősen visszakapaszkodnak. Az elkövetkező hónapokban kiderül, hogy ez a trend most is érvényesül-e – ez valószínűleg nagyban függ a gazdasági körülményektől is.

Az MKKP és a Mi Hazánk örülhetett 2023-ban

A 2022-es ellenzéki összefogás hat pártjának (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum,
Párbeszéd) támogatottsága összességében alig változott 2023-ban. Jellemzően inkább egymás kárára tudtak lecsippenteni 1-2 százalékot, és nem igazán tudták növelni az ellenzéki tábort. A Republikon nyári méréseiben a volt hatpárti összefogás fej fej mellett állt a kormánypártokkal, ősszel aztán az ellenzéki pártok támogatottsága némileg visszaesett, miközben a bizonytalanok tábora még jobban nőtt.

A Demokratikus Koalíció 2023-ban stabilan a legerősebb ellenzéki párt lett minden felmérés szerint. A biztos pártválasztók körében többször is elérte a 20 százalékos szintet, ami nagyon régen sikerült utoljára ellenzéki pártnak. A Republikonnál az első negyedévben 14 százalékon szerepelt a DK a teljes népesség körében, a Medián viszont februárban és májusban 9, míg szeptemberben csak 7 százalékra mérte Gyurcsányék népszerűségét. Gyurcsány Ferenc tavaly szeptemberben még azt jósolta, hogy egy éven belül másfél millió szavazója lesz a DK-nak. Ezt a célt nem sikerült teljesíteniük, az idei csúcs 14 százalék (kb. 1,1 millió szavazó) volt.

A harmadik helyre feljött a Mi Hazánk Mozgalom 2023-ban. Toroczkai Lászlóék a biztos pártválasztóknál több hónapban is elérték a 10 százalékot, a teljes népesség körében 7 százalékig (kb. 500 ezer) tudtak kapaszkodni. Toroczkai a Telexnek adott interjúban abszolút sikerként értékelte a párt számait. Szerinte a 2018-as alapítás óta folyamatosan erősödtek, és nagyon sok párt összetenné a két kezét, ha így erősödne, mint a Mi Hazánk. „Nullaszázalékos pártként elindultunk a semmiből, az ásotthalmi pusztáról, és most egy 10 százalékos pártként lehet minket meghatározni” – fogalmazott a pártelnök, aki úgy érzi, sok százezer Fideszből kiábrándult szavazó még nem jelent meg a Mi Hazánknál, ők most a bizonytalanok táborában vannak. A Mi Hazánknak mára egyértelműen nagyobb tábora van, mint a Jobbiknak, ám még messze vannak a Vona-féle Jobbik 2018-as eredményeitől.

Az idei év nagy nyertese egyértelműen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt, és ez leginkább az ellenzéki pártok felé lehet kritika.

Az MKKP-t az év elején készült felmérések szerint még a választók 2-3 százaléka, a biztos pártválasztók 5-6 százaléka támogatta. Az őszre gyakorlatilag megduplázták a népszerűségüket, szeptemberben a Medián és a Republikon is 6-6 százalékra mérte őket a teljes választói körben, míg a pártválasztóknál több kutatás is 7-8 százalékra mérte a pártot. Ez alapján ma a Kutyapárt egyértelműen bejutna a parlamentbe, és jövőre könnyen EP-mandátumot, Budapesten pedig az új választási rendszerben közgyűlési mandátumokat szerezhetnek.

Karácsony előtt pár nappal jelentette be a Momentum, hogy lemond a párt elnöke, Gelencsér Ferenc, és vele távozik a teljes elnökség is. A jövő évi kampányra visszatér a párt élére a Momentum vezető kampányarca, Donáth Anna egy új csapattal. Nem véletlen az időzítés és a döntés. Hiába a rendszeres kordonbontások, a látványos akciók és egy-egy helyi siker, a Momentum nem tudta idén növelni a támogatottságát, és nem sikerült utolérniük a DK-t. A biztos pártválasztók között szinte egész évben 7-8 százalékon szerepelt a Momentum, a teljes lakosság körében pedig alig tudtak 5 százalék felé menni. Novemberben a Republikon, a Závecz és az IDEA is 5 százalékra mérte a pártot. (kb. 390 ezer szavazó).

Amikor a közvélemény-kutatási adatokról kérdeztük Donáth Annát, azt mondta, szerinte egyik ellenzéki párt sem tudta érdemben növelni a támogatottságát az elmúlt egy évben. A számokból ő azt olvasta ki, hogy az ellenzéki szövetségben csak a DK és a Momentum mögött van valós társadalmi támogatottság. Szerinte azért rekedt meg a pártja a 8 százalékos szinten, mert a választók nem látják a Momentum politikai ajánlatát. Az kiderül a következő hónapokban, hogy pártelnökként ezen tud-e változtatni az EP-választás előtt.

Megsokasodtak a kis pártok

Az MSZP és a Jobbik a legnagyobb küzdelmet az 5 százalékos parlamenti küszöbbel folytatta az idei közvélemény-kutatásokban. Az MSZP leginkább a szociáldemokrata, baloldali arcél kihangsúlyozásával, és az ellenzéki összefogás fő kezdeményezőjeként igyekezett életben maradni, míg a Jobbik Gyöngyösi Márton vezetésével próbál látványosan eltávolodni a korábbi szövetségeseitől, és a jobboldali térfélen szavazókat szerezni – eddig nem sok sikerrel. Mindkét párt a teljes népesség körében 2-3, a biztos pártválasztók között 3-5 százalékon szerepelt.

Messzebb van az 5 százalékos parlamenti küszöbtől a két zöldpárt: az LMP és a Párbeszéd. Ungár Péterék a Republikonnál nyár elején és ősszel voltak a csúcson, 5 százalékos támogatottsággal a biztos pártválasztók között, a teljes népesség körében pedig a legtöbb mérésben jellemzően 1-3 százalék között mozogtak. Karácsony Gergely pártját a magyar választók 1 százaléka támogatja, de a Nézőpontnál szeptemberben 0 százalékra mérték őket. Önálló listával mindkét párttól óriási meglepetés lenne, ha jövő júniusban EP-mandátumot szereznének. Bár tárgyaltak a közös indulásról, ez a jelenlegi állás szerint nem fog összejönni.

Idén három új párt is megjelent az ellenzéki palettán régi, ismert arcokkal. A exjobbikos Jakab Péter formációja, A Nép Pártján Mozgalom a Medián szeptemberi felmérésében már beelőzte az MSZP-t, az LMP-t és Párbeszédet is, míg Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor egy hónap alatt elérte az 1 százalékot. Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt a Medián mindhárom idei mérésében 2 százalékon szerepelt, a biztos pártválasztók körében szeptemberben a 3 százalékot is elérte. Mindhárom párt elindulna a jövő júniusi EP-választáson, ami azt jelenti, hogy akár 11 ellenzéki párt is rajthoz állhat.

Mindeközben az ország legnagyobb szavazói rétegét a bizonytalanok alkotják: azok, akik a jelenlegi palettán nem találtak maguknak pártot. Az IDEA Intézet több mérésében is a választókorú népesség 38 százaléka nem tudott válaszolni, a Republikonnál novemberre 34 százalékra nőtt a bizonytalanok aránya. Az jövő tavasszal derül ki, hogy ebből a széles szavazói bázisból melyik párt mennyit tud behúzni a kampányban.

—

Módszertan

A Republikon Intézet kutatásai minden hónapban 1000 ember telefonos megkérdezésével készültek. A felmérések nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatívak az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2 százalék.

Az IDEA Intézet a kutatási adatokat közösségimédia-alapú kérdőív segítségével vette fel minden hónapban. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor, településtípus és régió szerint. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokásokat kontrollálták, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős (októberben és novemberben 1500 fős) minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,3 százalékpont.

A ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet felméréseiben 1000 választót kérdezett meg személyesen. A kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. Az adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztek volna az országban.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet három felmérése február 21–27., május 26–31. és szeptember 22–27. között készült 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. Hibahatár +/- 3,5 százalék.

Nézőpont Intézet: A Nézőpont Intézet tavasszal publikált kutatása február 20–22. között, az őszi közvélemény-kutatása pedig szeptember 4–6. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta mindkét kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A mintavételi hiba +/- 3,16 százalék.