A tizenkettedik Alaptörvény-módosítással lényegében betiltották a honvédelmi szakszervezeteket
2023. december 12. – 18:16
„A honvédelem nemzeti ügy” – ez is bekerült a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény szövegébe a tizenkettedik módosítás után. Az Országgyűlés kedd este megszavazta a kormány november közepén benyújtott javaslatát, amellyel gyakorlatilag betiltják a honvédségi szakszervezeteket.
A Demokratikus Koalíció kedd délelőtt közleményben, hogy nem vesz részt a szavazáson. „A senkivel sem egyeztetett, a magyarok feje felett elfogadott, egypárti alaptörvényt nem módosítgatni kell, hanem az egészet ki kell dobni” – fogalmaztak.
A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról a jövőben az Országgyűlés helyett a kormány rendelkezhet a módosítás alapján. A rendeleti úton történő jogalkotás a kormány reményei szerint gyorsabb és hatékonyabb folyamatokat jelent majd, hiszen így nem kell végigzongorázni a hagyományos parlamenti törvényalkotási folyamatokat, hanem egy rövid rendelettel akár már másnaptól életbe léphetnek egyes változtatások.
„A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet”
– szerepel a javaslatban.
A jövőben csak a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint lehet honvédségi szakszervezetet alakítani. Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint ez a módosítás a magyar katonák jogfosztásával egyenlő. „Ezzel a katonák válnak az első olyan foglalkoztatotti csoporttá, akiknek jogait nem védik törvények” – fogalmazott a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke. Szerinte az Alaptörvény-módosítás célja és következménye, hogy nem a magyar nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy munkavállalói csoport részére a munkavállalók érdekképviseletét ellátó egyesületekben való részvétel lehetősége és képviselete ilyen szintű korlátozás alá essen” - reagált a javaslatra a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Egyetlen olyan nemzetközi példát sem lehet felhozni szerintük arra, hogy alaptörvényben tiltanák a katonák egyesülési jogát és a szakszervezet működését, „totálisan kiüresítve ezzel az alapjogok gyakorlásának minimumát”.
„Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy franciaországi eset kapcsán 2014-ben világosan kimondta , hogy nem lehet megfosztani a fegyveres testületek tagjait a szakszervezet alakítás jogától. Ha Magyarországon ilyen döntés születik, akkor azt biztosan meg fogjuk támadni, egy ilyen módosítás számunkra és magyar kollégáink számára elfogadhatatlan” – mondta a Népszavának Emmanuel Jacob, a Katonai Egyesületek és Szakszervezetek Európai Szervezetének (EUROMIL) elnöke. Ennek a nemzetközi ernyőszervezetnek a tagja az 1991-ben alakult Honvédszakszervezet is, amely a javaslat benyújtása után feloszlott, és egyesületi formában működik a jövőben.
Több más pontja is van az az Alaptörvény-módosításnak. A szuverenitásvédelmi csomag részeként bekerült a dokumentumba, hogy
„Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.
Az alkotmányos önazonosság védelmét a jövőben egy független szerv, a Szuverenitásvédelmi Hivatal látja el, amely lényegében bárkit ellenőrizhet.
A javaslatban az is szerepel, hogy a digitális állampolgárság bevezetéséhez az állam mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít a jövőben. Azt mindenki önként döntheti el, hogy használja-e az azonosítót. Az Alaptörvény-módosító szerint az állam „kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek”.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője az elmúlt időszakban többször is arról beszélt, hogy jövőre indul a Digitális állampolgárság program, így telefonon is lehet majd igazolni a személyazonosságot. A parlament gazdasági bizottságában azt mondta, már jövőre elérhető lesz az elektronikus aláírás és az elektronikus azonosítás egy mobilappon keresztül, így szerinte a jövőben jelentősen egyszerűsödik az ügyintézés.
A miniszter állítja: semmilyen kockázatot nem jelent a digitális állampolgárság, hiszen aki nem akar élni vele, az nem tölti le az applikációt.
„Nem igaz, hogy az állam többet tud majd az emberekről, mint eddig. Csak azokhoz az adatokhoz fér hozzá, amelyeket eddig is tárolt”
– próbálta eloszlatni az aggályokat Rogán.
Az Alaptörvény első verzióját 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés fideszes kétharmada. Az új alkotmány szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is. Orbán Viktor ekkor úgy fogalmazott, gránitszilárdságú az Alaptörvény, ám a mostani volt a tizenkettedik módosítás. A legutóbbi változtatást tavaly júliusban szavazta meg az Országgyűlés. Ekkor nevezték át a megyéket vármegyékre, és tették egy napra az EP- és önkormányzati választásokat.