A Számvevőszék 260 milliós büntetést lengetett be az ellenzéki pártoknak a külföldi támogatások miatt

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 260 millió forintos büntetést lengetett be az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében – derül ki a vizsgálat előzetes jelentéséből, írja a 444. A lap információi szerint a Számvevőszék kedden postázta ki a pártoknak a jelentéseket.

Eszerint az első részben megvizsgált 260 milliós értékű támogatást illegálisnak találták, ezért annak teljes összegét vissza kell fizetni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az országgyűlési választásokon összefogott hat pártnak egyenlő arányban kell megosztania a költségeket. Ez pártonként nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. De a 444 cikkében azt írja, hogy ennek a dupláját kell majd visszafizetni, mert az ÁSZ és a Kincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból.

Korábban azt lehetett tudni, hogy az ÁSZ becslése szerint kb. 1,7 milliárd forint lehet az az összeg, ami külföldi finanszírozásból érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül, a büntetés pedig akár ennek a duplája, 3,4 milliárd forint is lehet.

Ez a 43,5 milliós összeg első hallásra nem hangzik ugyan ijesztőnek, de ha ez alapján feltételezzük, hogy a vizsgálat végén teljes összeget megpróbálják kifizettetni büntetésként, akkor a pártonként jutó durván félmilliárdos összeg már nagyon nehezen lesz kezelhető – mondta a 444-nek Hajnal Miklós, a Momentum képviselője. Hajnal azt is mondta, hogy

ez csak előzetes jelentés, amit a pártok 30 napon belül véleményezhetnek, majd ezt figyelembe véve készíti el az ÁSZ a végleges jelentését, ami alapján a Magyar Államkincstár hoz határozatot a pontos összegről.

Hajnal szerint nem kizárható, hogy akár már az EP-választások előtt megpróbálják megroppantani az ellenzéki pártok anyagi helyzetét. Az MSZP szerint ők minden vonatkozó jogszabályt betartottak a 2022. évi országgyűlési választások kampányában. „Egyértelmű, hogy a Fidesz szándéka az ellenzéki pártok ellehetetlenítése a 2024-es választások előtt” – írták. Az LMP szerint ez a döntés végképp egyértelművé teszi, hogy az Állami Számvevőszék a döntéseit politikai alapon hozza.

A DK a Telex kérdéseire azt írta: „a Demokratikus Koalíció nem kért, nem kapott és nem használt fel külföldről származó pénzügyi támogatást, ennek ellenére végeredményben közel 90 millió forintos ÁSZ-bírságra számíthatunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Orbán-rendszer ökleként eljáró Állami Számvevőszék ezt az ügyet felhasználva akarja elhallgattatni többek között a DK-t is. Ez nem fog sikerülni, Magyarország legnagyobb ellenzéki közösségét nem lehet elhallgattatni, más fából faragtak minket.”

A Jobbik szerint ha valaki, akkor ők tudják, „hogy mit jelent a Fidesz bunkósbotjaként használt ÁSZ-büntetés, hiszen mi vagyunk az a párt, amelyet folyamatosan ezzel a nemtelen eszközzel próbál ellehetetleníteni a kormány”. Szerintük méltánytalan és igazságtalan, hogy „noha a Jobbik semmit sem tudott az MMM vagyis Márki-Zay Péter és Karácsony Gergelyék közötti pénzezgetésekről, mégis közösségünkön csattan az ostor”. Azt írták, a Jobbik-Konzervatívok minden elszámolási kötelezettségének eleget tett, minden törvényi szabályozást betartott, de „még mindig várjuk Karácsony Gergelytől, hogy őszintén és tisztán beszéljen azokról a pénzekről, amelyet most az ellenzéki pártokon keresnek”.

Az Állami Számvevőszék kérdéseinkre azt írta, hogy a 2022-es országgyűlési képviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése még folyamatban van, az Állami Számvevőszék az eljárás részeként küldte el 15 napos észrevételezésre a részjelentés nem nyilvános tervezetét az érintett pártoknak.

A részjelentésről és annak megállapításairól az ÁSZ csak a pártok észrevételeinek beérkezése után ad tájékoztatást.

„Dr. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés 2023. november 30-i rendkívüli plenáris ülésén már elmondta: az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során megállapította, hogy az összefogásban érintett pártok jogi személytől – a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól (MMM) – közvetve külföldről származó tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek, amelynek összege meghaladta a 260 millió forintot. További több mint 1,4 milliárd forint összeg tekintetében ugyanakkor – az ÁSZ jelzése alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről hatósági eljárások vannak folyamatban annak eldöntése érdekében, hogy ezen összeg vonatkozásában történtek-e valódi gazdasági események, tényleges tranzakciók és teljesítések, illetve azok a rendelkezésre bocsátott dokumentumoknak megfelelően történtek-e. A részjelentés tehát az ellenőrzés eddig megtett megállapításait és a NAV hatósági vizsgálatával nem érintett kiadások tekintetében rögzíti a jogkövetkezményt.

A sajtóhírekben megjelentekhez képest szükséges leszögezni, hogy az ellenőrzés eredményeképpen az Állami Számvevőszék – hatósági jogkör híján – bírságot, büntetést nem szab ki, mérlegelési jogköre nincs, az ÁSZ által megállapított tiltott támogatás összegéhez a vonatkozó jogszabályok rendelik hozzá – az ÁSZ által a részjelentésben rögzített – jogkövetkezményt” – zárják válaszukat.

Az ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásait több irányból is vizsgálják: januárban közzétették az erről szóló titkosszolgálati beszámoló újabb részét. A parlament nemzetbiztonsági bizottságát 2022 szeptember óta rendszeresen tájékoztatják, hogy a vizsgálatok szerint a 2022-es országgyűlési választás előtti hónapokban az ellenzék kampányát milyen formában és milyen összeggel támogatták külföldről. Az ügyben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz.

-

Az Állami Számvevőszék, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció válasza cikkünk megjelenése után érkezett meg. A válaszokban foglaltakkal 2023. 12. 06. 17:35-kor frissítettük a posztot.