Orbán időnként Petőfit látja, Gyurcsány a pokolba küldte a kormányt

A Momentum Mozgalom elnöke, Gelencsér Ferenc a ‘48-as események ikonikus helyszínein készített fotókkal emlékezett meg a szabadságharcról, és közösségi oldalán azt írta: „Ma ismét szembe kell néznünk azzal, hogy megküzdjünk a saját szabadságunkért. Ezért bontottunk tegnap kordont a Karmelitánál, ezért küzdünk Debrecenben és Egerben az ott élők jogaiért, ezért állunk ki Ukrajna mellett egy olyan háborúban, ahol a magyar kormány álláspontja egy év alatt sem vált világossá.”

„Cselekednünk kell, mert világossá vált, hogy ezt a hatalmat nem érdekli a jövőnk. Nekik március 15. a múlt, és a nemzet nagyságát csak a múltba révedezve képesek megélni. Nem értik Petőfi üzenetét. Nem értik, hogy a nemzetet csak a jövőbe tekintve, a jövőnket építve tudjuk erősíteni”

– írta a Facebookon Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti (EP) képviselője, hozzátéve: fontos, hogy jövőképet adjunk magunknak, hiszen anélkül könnyű elhinni a hatalom hazug üzeneteit.

Pécsen a hivatalos városi ünnepség délután 4-kor kezdődik a Kossuth téren, a Fidesz azonban itt is külön programot szervezett késő délelőttre. A rendezvényt eredetileg a református kollégium sportcsarnokába hirdették meg, de később a 900-1000 érdeklődőt vonzó pártrendezvény a püspökséghez tartozó Dóm térre került. A kordonokkal elkerített területen színpad várta a fellépőket: pécsi színészeket, a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatóit és tanárait, a Mecsek Táncegyüttest – és persze fideszes politikusokat. A húzónév Lázár János építési és közlekedési miniszter volt, de a bemelegítésről Hoppál Péter országgyűlési képviselő gondoskodott.

Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye püspöke beszédében elsősorban a béke fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy gondolja, hogy a szomszédban dúló háború nem a fegyveres konfliktussal kezdődött, „akkor csak véget akartak vetni a békétlenségnek, ami mindannyiunk életét megkeserítette”. Az egyén felelősségére is felhívta a figyelmet: „saját szívünkben, városunkban, közösségünkben azokhoz csatlakozzunk, akik a békét teremtik meg, és a békét akarják”.

Lázár János annak a kívánságának adott hangot, mely szerint jó lenne, ha nem is olyan sokára Pécsnek olyan vezetése lenne, amely fontosnak tartja, hogy március 15-én a hősök emlékére a várost „fölzászlózzák”. Ezután rögtön Hoppál Pétert szólította meg, többszörösen megdicsérve a néhány hete menesztett kulturális államtitkárt. Lázár több mint félórás, a déli harangszó miatt többször megszakított beszédében röviden felidézte a 1848-as eseményeket, és hozzátette, hogy a forradalom követelései lényegében a kiegyezéssel megvalósultak. Szerinte mindezt a haza és haladás ügye, valamint a nemzeti szuverenitás és polgári fejlődés programja tette lehetővé. Vállalása, hogy a hivatalát úgy kezeli majd, mintha az a haza és haladás minisztériuma lenne.

Ezt követően vállaltan végig aktuálpolitikai párhuzamok felállítására tett kísérletet. A nemzeti szuverenitásért való küzdelmet a brüsszeli „senki által meg nem választott” bürokraták elleni küzdelemmel, míg a cenzúra eltörlésének a követelését a „liberális véleményterror” elleni küzdelemmel tette egyenértékűvé. Úgy látja, hogy Európa jövője a tét, amiben a Fidesz a nemzetállami álláspontot képviseli a föderalista helyett.

A mai világ forradalmárjait úgy hívják, hogy zöldek, mert ma a zöldek kívánnak békét, szabadságot, egyetértést, és persze zöld Magyarországot – mondta a nemzeti ünnepre készült videójában a Párbeszéd társelnöke. Tordai Bence arról beszélt, hogy március 15. időtálló ünnep, mert alapvető eszmékről szól, szabadságról, egyenlőségről és testvériségről.

Tordai hangsúlyozta, a zöldek a kezdetektől elkötelezett pacifisták, vagyis békepártiak. Úgy fogalmazott: ma Magyarországon azt kellene mindenkinek megértenie, hogy nem akkor vagyunk békepártiak, ha „magára hagyjuk a megtámadottat és tapsolunk az agresszornak”, hanem akkor, ha segítjük az áldozatot és megteremtjük a méltányos béke feltételeit. Hozzátette,

„Kossuth és Petőfi forog a sírjában, amikor a magyar miniszterelnök azt az orosz autokráciát szolgálja ki, amely 1849-ben a magyar szabadságharcot is leverte”.

Hangsúlyozta, hogy a zöld politika alapja a részvételi demokrácia, a márciusi ifjak pedig éppen azt követelték, hogy mindenki egyaránt részt vehessen a társadalmi folyamatok alakításában.

A Mi Hazánk március 15-i megemlékezését délután háromra hirdették meg a budapesti Pilvax-közbe. A rendezvény kezdete előtt pár perccel körülbelül kétszáz érdeklődő töltötte meg a szűk utcát, közülük 30-40-en a párt ifjúsági tagozatának zászlóival érkeztek. A tömegben néhányan a Magyar Önvédelmi Mozgalom egyenruháit viselik, másokon a Mi Hazánk kitűzőit és dzsekijeit látni.

Az utcában felállított színpadon egy ágyú áll, a tervek szerint ezt az esemény egy pontján elsütik majd.

Vannak olyan dolgok, amelyekért megéri harcolni. Ez 1848 és 1849 üzenete – mondta Ungár Péter, az LMP társelnöke abban a videóban, amelyet a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tett közzé a párt. A politikus szerint azért fontos a forradalomra és a szabadságharcra emlékezni, mert akkor született meg az új, polgári Magyarország. Ekkor fektették le a jelenlegi politika alapjait is: azt, hogy minden ember ugyanolyan módon és szinten szólhasson bele a politikai folyamatokba, és azt, hogy

„arról, hogy Magyarországon mi történjen, alapvetően mi, magyar emberek tudjunk dönteni”.

Schmuck Erzsébet, a párt másik társelnöke pedig azt mondta: egy országnak újra és újra meg kell harcolnia a függetlenségéért, a szabadságáért és a jövőjéért.

„Mi azt mondjuk, hogy a gazdasági gyarmatosítással szemben igenis küzdeni kell”

– hangsúlyozta, hozzátéve: a tőke nem előzheti meg az embert, a politikai haszonszerzés a jövő generációk érdekeit, és a természeti értékek nem áldozhatók fel a kapzsiság oltárán.

Egyelőre nem igazán telt meg a tér a DK Egyetem téri eseményén. A színpad előtti pár sorban sűrűn állnak az emberek, pár százan lehetnek a Demokratikus Koalíció március 15-i rendezvényén. Főként DK-szimpatizánsokat látni a tömegben. Az eseményen kint van például Kocsis-Cake Olivio is, aki nemrég lépett át a DK-ba a Párbeszédből.

1848-ban a cél az volt, hogy Magyarország szabad, európai, jóléti ország legyen – mondta a budapesti Batthyány-örökmécsesnél Gyöngyösi Márton. A Jobbik-Konzervatívok elnöke a párt március 15-i megemlékezésén vont párhuzamot, szerinte akkor is, ma is az volt a cél, hogy Magyarország ne kerüljön ki az európai nemzetek sorából, hanem azokkal együtt fejlődjön.

„Ma Magyarországon egy olyan rezsim lehet hatalmon, amely nyíltan tagadja Európát, és helyette az oroszoknak gazsulál” – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint nem gondolhatjuk, hogy „a háttérben nem köttettek már meg az alkuk, és nincsenek itt közöttünk azok, akik ismét bármikor behívnák az orosz seregeket”. Szerinte Orbán Viktor célja egyértelmű, „ő ki akarja vezetni Magyarországot Európából, és az orosz érdekszférába akarja sorolni hazánkat”.

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke és Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója Székelyföldön, Nyergestetőn emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, Kunhalmi Ágnes és Hiller István pedig a pesterzsébeti Petőfi szobornál tartottak megemlékezést március 15-én. Az MSZP vezetői a tudomány és az oktatás szabadsága, valamint az európai értékrend mellett arról beszéltek, hogy a szocialista párt mindig a nemzeti függetlenség mellett állt és a béke gondolatát képviselte.

Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes mélyen búgó hangjára négy fiatal ment ki Petőfi szülőházából, hogy megpillantsák ők is saját szemeikkel azt, mi történik a színpadon. A Hallelujah-dallamok frissen csengő kulturális simogatása után az ifjoncok a Himnuszt szavalták sajátos hangsúllyal, amire megjelentek paraszt- és mindenféle más magyar viseletben emberek a színpad mellett.

Az előadás koncepciója szerint ezután a kokárdás ifjak integettek a parasztviseleteseknek szép, lassú, szovjetfilmes integetéssel. Ezután a beöltözött emberek nem a színpadot célozták ám meg (mint korábban az ifjak), hanem elkezdtek bekukkantgatni a szülőházba, egy kis karácsonyi betlehemezés hangulatát hozva közénk március 15-re. Ki tudja, mit kerestek a házban, az is lehet, hogy Orbán Viktort, aki 3-kor mond majd beszédet. De a HírTV által élőzőtt előadás alapján az is valószínű, hogy a fiatal Petőfit próbálják meglesni.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az esemény folytatódott, a parasztviseletesek úgy megörültek a felnarrált történetnek, hogy táncra perdültek és kerekeket kezdtek körbe-körbe gurítani. Elképesztő a hangulat, az biztos.

A magyar szabadság a valahol szabadsága és a békén alapszik, ebből a valahol szabadságában megélt békéből született meg a haza. Amikor egész Európa felfordult, egyedül nálunk zajlott békésen a forradalom – mondta Demeter Szilárd, a Petői Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője március 15-én Gyulán.

A hazafogalomra később is visszatért, amikor azt mondta: „a mi hazánk mindig nagyobb az országnál”. Beszélt arról is, hogy a magyar nyelv Kazinczy Ferenc szerint nem metafizikus, hanem költői, és hogy „a költői igazság a legmagasabb rendű igazság” (arra nem tért ki, hogy ha ez a költői-irodalmi igazság ütközik az Alaptörvénnyel, akkor azért mégis csak kell egy alkotmányossági vizsgálat).

A szabadság ünnepén elmondott beszédben legalább olyan gyakran szerepelt a „béke” szó, mint a szabadság, a „békés forradalom” olyan ephiteton ornans volt a beszédben, mint a „fellegtorlaszoló Zeusz” az Íliászban. A „vértelen forradalmat” követő „véres szabadságharc” apropóján egy gyors huszárvágással megemlítette, hogy „a közvetlen szomszédunkban ismét szólnak a fegyverek”, aminek apropóján elhangzott a kormányzati kommunikáció kihagyhatatlan eleme is, hogy de „mi a béke pártján állunk”, mert „nem kérünk a halál kultúrájából, akármilyen ideológiai szósszal öntik is le”. Arra, hogy a szabadságharc vérbe fojtásában ugyanazok működtek közre, mint akik miatt a közvetlen szomszédunkban most háború dúl, nem tért ki.

„Kötelességünk, hogy a XXI. században is tovább vigyük a reformkor alkotóinak, a márciusi ifjaknak, a forradalom és a szabadságharc során hazájukért tenni kész magyarok szellemét, minden erőnkkel ellenálljunk azoknak, akik önrendelkezésünket akarják csorbítani, ne feledjük azokat a célokat és eszméket, amelyekért a szabadságharcosok vérüket adták” – áll Simicskó István március 15-i közleményében.

A KDNP frakcióvezetője szerint 1848 küzdelmében „az egyik oldalon az idegen érdekek, a másikon a magyar nép állt, amely nem akart mást, csak azt, hogy saját sorsáról maga dönthessen”.

Simicskó arról is írt, hogy „léteznek olyan idegen érdekek, akik pénzt és fáradságot nem kímélve azon dolgoznak, hogy egész országok életét irányíthassák, hogy hozzájuk hű embereket juttassanak kormányra”. A KDNP képviselője szerint meg akarják mondani, hogy kikkel éljünk együtt. „Rá akarnak szorítani bennünket, hogy lépjünk háborúba az ő érdekeik szerint. Március idusának szelleme azonban arra sarkall minket, hogy minderre nemet mondjunk! Mindenkori magyar érdek, hogy a saját sorsunkról mi magunk dönthessünk!”. További részletek cikkünkben.

Szegeden az önkormányzati szervezésű ünnepségeket már néhány napja megkezdték, mivel itt az a szokás, hogy a nagyobb városrészekben külön-külön is tartanak megemlékezéseket, amiken általában a körzet baloldali többséghez tartozó önkormányzati képviselője a szónok, és a helyi általános iskola diákjai adnak műsort.
A város központjában pedig hagyományos március 15-i ünnepséget rendeztek. A Széchenyi téren a városháza előtt délelőtt felvonták az országzászlót, majd az emberek átsétáltak Kossuth Lajos szobrához a Klauzál térre. A szobor talapzatán egy idézet áll: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége”. Ezt 1848 októberének elején mondta a beszéde elején Kossuth ezen a téren, amikor a városban járva katonákat toborzott a szabadságharcba.

Botka László itt arról beszélt, hogy Szeged városa, a szegedi polgárok méltó örökösei a '48-as forradalomnak. A polgármester szerint a várostól most elveszik a bevételeit, ami akadályozza a további fejlődést, és a hatalom korlátozni próbálja a szabadságot is. De a szegediek szerinte jól tudják, hogy a szabadság eszméi mindig nyugatról érkeztek hozzánk, és keletről jött az az erő, amely forradalmainkat és szabadságharcainkat vérbe fojtotta. A beszéd után ünnepi műsor volt helyi színművészekkel, énekesekkel, táncosokkel és zenészekkel.

A Fidesz-KDNP Szegeden is tartott megemlékezést, a Móra Ferenc Múzeum mellett, Klauzál Gábor szobránál. Mihálffy Béla, Szeged KDNP-s országgyűlési képviselője itt arról beszélt, hogy 1848-ban a fiatalok harcoltak a szabadságért és a függetlenségért, és ahogy akkor, úgy ma is fiatalságunk a fontos érték. Mihálffy szerint a szabadságharc csatáinak emberáldozata arra figyelmeztet minket, hogy most, amikor Ukrajnában háború dúl, elkötelezettnek kell lenni a béke mellett. A beszéd után koszorúztak és a résztvevői együtt elénekelték.

Szijjártó Péter külügyminiszter az első olyan díszpolgár Győrben, aki aktív politikusként vehette át a város legrangosabb díját a március 15-i díszközgyűlésen. Idén rajta kívül mást nem tüntettek ki ezzel a címmel (ilyen sem volt még nagyon), de öten Pro Urbe Győr elismerésben részesültek.

A közgyűlés február végén döntött a díjazottakról, országos visszhangot azért kapott az ügy már ekkor, mert egy fideszes képviselő bedobta Borkai Zsolt nevét is a kalapba. A horvátországi jachtozás után lemondott Borkairól végül nem is szavazott a testület, Szijjártó Péter azonban mától Győr díszpolgára. A külügyminiszter csaknem negyedórás beszédben mondott köszönetet, s az aktuálpolitikát sem mellőzve a szövegből.

Felavatták Győr első, szabadon választott polgármesterének, Kolozsváry Ernőnek is a mellszobrát. Győr híres gimnáziumának pedagógusa volt, aki a többi mellett az Audit Győrbe hozta; műgyűjtői munkásságát szintúgy sokan megemlítik még ma is. A volt városatya már nem él, családja ott volt a rendezvényen, az özvegye beszédet is mondott.

Kordonnal zárták le Kiskőrösön a színpad környékét, ahol Orbán Viktor mond ünnepi beszédet 15 órától. Csak a meghívott vendégek mehetnek be a közönség soraiba. Fotós kollégánkat sem engedték be a színpad elé, holott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pár napja még a következőt válaszolta megkeresésünkre:

„Szeretettel várjuk önöket az eseményen, előzetes sajtóregisztráció nem szükséges”.

Kollégánknak a helyszínen azt mondták, csak a karszalaggal rendelkező újságírókat, fotósokat és videós stábokat engedik be a kordonnal elzárt területre. Hogy mégis hogyan lehetett karszalagot kapni, nem derült ki. További részletek cikkünkben.

A Nemzeti Múzeumnál ünnepeltek a kormánypártok, ahol viszont nem a miniszterelnök mondott beszédet. Orbán Viktor inkább egyik miniszterét küldte ide maga helyett, így délelőtt az emberek a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János szavait hallgathatták meg. A résztvevők Csák Jánostól azt hallgathatták meg, miért szól a Nemzeti dal a családról és a békéről. A tudósításunkat erről itt olvashatja el.

Katonai tiszteletadás mellett, ünnepélyes zászlófelvonással indult a program szerda délelőtt az Országház előtt. A rendezvényen Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László házelnök mellett a kormány több tagja is részt vett, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői is ott voltak.

Idén kicsit másképp ünneplik a politikusok március 15-ét, mint egy évvel korábban. Tavaly két csapatra oszlottak: a kormánypártok „minden idők legnagyobb békemenetét” hozták össze, aminek végén Orbán Viktor beszélt a Kossuth téren, az ellenzék pedig eggyé tömörült, és Donald Tuskkal, az Európai Néppárt volt lengyel elnökével megfűszerezve nagygyűlést tartottak a rakparton.

Azóta viszont volt egy választás, az ellenzéki tömörülés vesztett, idén pedig minden visszatér a régi ünneplési kerékvágásba, azaz abba, hogy ki-ki megszervezi a saját maga kis eseményét.

A miniszterelnök Kiskőrösön pizzázik és Petőfi házánál mond beszédet, Budapesten inkább az egyik miniszterét, Csák Jánost küldte a porondra. Az ellenzéki pártok tavaly még együtt ünnepeltek, idén viszont már a saját pecsenyéiket sütögetik. Az idő ramaty szerdán, és egy rahedli lezárás és elterelés is van a fővárosban.