Orbán időnként Petőfit látja, Gyurcsány a pokolba küldte a kormányt

Véget értek a március 15-i programok, így a közvetítésünk is.

Elszállingóznak az emberek is.

A Momentum Nagytétényben „forradalmi piknikezett” szerda délután. Itt Donáth Anna arról beszélt, „mi másról szólnak ezek a nemzeti ünnepek, mint arról, hogy megemlékezünk azokról, akik a jövő érdekében mindent megtettek, hogy szabadabbak, boldogabbak, őszintébbek, hitelesebbek lehessünk?” Tóth Endre, Budafok-Tétény és Újbuda országgyűlési képviselője azt mondta, „ha keményen dolgozunk és merünk kockázatot vállalni, akkor képesek leszünk újra elhozni a szabadságot, itt Budafok-Tétényben és Magyarországon is”.

Havasi Gábor, a Momentum budafok-tétényi polgármesterjelöltje arról beszélt, 2023-ban „ismét elnyomók ülnek a nép nyakán”, a hatalom hatalmaskodik és nem szolgál. Az országnak változásra van szüksége, de ehhez nem elegendők a politikusok gyújtóhangú beszédei és az internetes véleményvezérek dühös posztjai. Havasi szerint „a változást csakis a csendesek forradalma hozhatja el”. (MTI)

„Egy éve tüntetünk, és még csak ránk sem hederítettek” – mondta beszédében egy diák, Pirint Gergő az Egységes Diákfronttól. A diák szerint „milyen ország az, ahol félnünk kell attól, mit mondunk, mert fű alatt szankcionálhatnak bennünket? Mi, diákok, ebből nem kérünk. Egyenlőséget és szabadságot akarunk”, mondta.

Egyperces néma csönddel emlékeztek meg a Szabadságmenet résztvevői az orosz–ukrán háború áldozataira, majd Dés László és Wunderlich József énekelte el a pedagógustüntetéseken rendre felhangzó Mi vagyunk a Grund című dalt A Pál utcai fiúk musicalből.

Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom alapítója, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára a lányával lépett színpadra. Törley itt arról beszélt, „tüntetünk, szervezünk, folytatjuk”.

A márciusi ifjúak azt követelték, hogy a politika a közjót szolgálja. Ma ott tartunk, hogy újra ezt kell követelnünk – mondta Pikó András, Józsefváros polgármestere.

„A politika ma nem a közjót, hanem egy szűk csoport érdekeit szolgálja.”

A kormányzás nem felelős politikusokról, hanem lopott közpénzzel, hazugságkampányokkal, a választási rendszer megerőszakolásával machináló strómanokról szól szerinte.

Ma nem a politikusok a köz szolgái, „hanem mi lettünk a szolgái, szolga lassan mindenki”. Alattvaló Pikó szerint az orvos, a tanár, a diák, a művész, a kétkezi munkás. „Bárkire rátehetik a bélyeget, és kipöckölhetik a nemzetből”, ehhez elég annyi, hogy kiálljon olyan közszolgáltatásokért, amelyek a nemzet megmaradását szolgálják: a közoktatásért és a közegészségügyért.

A józsefvárosi polgármester szégyennek tartja, hogy „míg 1848 a jogkiterjesztés dicsőséges forradalma volt, most a jogfosztás csendes ellenforradalmában telnek a mindennapjaink.”

Szerinte nem voltak elég erősek, hogy ezt megakadályozzák. Ha a politika beteggé teszi az országot, a civilek feladata, hogy gyógyítsanak. „Ha sárba tiporja a becsületünket, akkor az a dolgunk, hogy visszaszerezzük a becsületünket és köztársaságunkat.”

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Pikó András, Józsefváros polgármestere együtt lépett a színpadra. Baranyi arról beszélt, amikor pár héttel ezelőtt vendégül látott bucsai diákokat, akkor azt akarta megmutatni, van még szolidaritás a magyarokban. Szerinte ezt nem tudta volna könnyen megtenni, ha nem lenne független politikus. Szerinte függetlenként könnyebben megteheti, hogy ragaszkodik az elveihez.

Baranyi szerint ha van még fény az alagút végén, akkor azt most, a „civil sugárúton láthatjuk”. A polgármester szerint nincs más választás, mint végsőkig küzdeni az igazságért, „amíg harcolunk a zsarnokság ellen, addig vagyunk szabadok”.

Molnár Piroska színművész Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét szavalta el, majd Iványi Gábor lelkész beszélt a 12 pontról.

„Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését?” – tette fel a kérdést. „Igen!” – vágta rá a közönség.

„Elég volt-e a 175 év ahhoz, hogy ez az óhaj, ez a kívánság megvalósuljon?”

– kérdezte Iványi. Szerinte nem, mert az egyetlen ellenzéki lapban hamis propaganda kell hogy megjelenjen, hogy életben maradjon a lap. A lelkész szerint restek voltak, nem tudtak áldozatokat hozni, hogy ezek a szent dolgok megvalósuljanak.

Iványi arról beszélt, olyan kormányt kívánnak, ahol nem a belügyminiszter irányítja az oktatást és egészségügyet, ahol vallási egyenlőség van, ahol a Magyar Nemzeti Bank afelett őrködik, hogy ne lopják el a pénzünket, ahol nem küldik rá a NAV-ot a politikai ellenfeleikre. „Kívánjuk, hogy az ország az unió tagja legyen, és testvére legyen Ukrajnának, amely békében kíván élni” – mondta Iványi.

Amíg nem lesz béke a különböző politikai irányok között, addig újabb 175 évnek kell eltelnie szerinte ahhoz, hogy feltehessük a kérdést: ment-e előrébb a világ?

Fél hat körül fáklyákat kezdtek osztogatni, néhány perccel később már több száz fáklya égett az emberek kezében. A tüzezés kicsit bemelegíti az Andrássy út torkolatát, ahol egyébként kb. 5 fok lehet, és közepes szél fúj.

„Szabadságszerető magyarok, sziasztok!” – köszöntötte Karácsony Gergely az úgynevezett „Szabadságmenet” résztvevőit. A főpolgármester szerint tavaly is a tavaszban reménykedtek ilyenkor, „és hát ez lett belőle”. De azért szerinte reménynek mindig kell lennie, mert a tél egyszer véget ér.

Karácsony ezután megemlítette, hogy Orbán Viktor levonult Kiskőrösre: szerinte szerint Petőfi is ámulna, hogy életre kelt a „helység kalapácsa”.

Karácsony szerint „nem tettünk eleget még a szabadságunkért”, ha még mindig van ok félni. De azért most sem kérnek a magyarok „az új orosz cárból”. A sok pávatánc és a fejvesztett hintapolitika a történelem rossz oldalára sodorja megint a magyarokat, mondta a főpolgármester, de annak, aki ma kokárdát hord, annak ki kell mondania, hogy „szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek”.

Ezután arról beszélt, hogy mióta megnyerte a 2019-es főpolgármester-választást, azon dolgozik, hogy Budapest olyan város legyen, ami sokszínű, amelyik ahhoz ragaszkodik, hogy a család az család, és hogy Budapest köztársaság legyen. Karácsony szerint a köztársaság ott van az orvosoknál, pedagógusoknál, helyi civilekben, akik például az akkumulátorgyártás ellen tiltakoznak, és a köztársaság egyre kevésbé zajlik pártpolitikai szinten.

A főpolgármester jövőre ugyanitt akar találkozni az emberekkel, csak legyenek kicsivel többen.

Toroczkai szerint a keleti nyitás a nemzeti radikálisok ötlete volt, amit a Fidesz ellopott, és a saját embereinek meggazdagítására használt fel. A Mi Hazánk azt akarja, hogy az ország ne külföldi cégek telephelye legyen, szerintük a magyar cégeket kellene támogatni a multik helyett. Akkumulátorgyártó nagyhatalom helyett mezőgazdasági nagyhatalommá változtatnák Magyarországot.

Toroczkai szerint a vidék felvirágoztatása mellett Budapestet is fejleszteni kellene, amihez át kellene venni a város vezetését „a belpesti romkocsmatöltelékektől”. A hallgatóság ezt a mondatot hosszan megtapsolta. A beszéde végén a pártelnök azt mondta: merjünk nagyok lenni! Szerinte tovább kell küzdeni, tovább kell dolgozni, hogy egyszer majd történelmi tetteket hajthassanak végre.

Dobrev Klára is felszólalt a DK Egyetem téri rendezvényén. Azt mondta, hisz abban, hogy megvan a magyaroknak a közös hitük és akaratuk, hiába próbálják meg Orbánék elhitetni, hogy a nemzet kizárólag a hatalmasokról szól, és egymás ellenségei vagyunk.

A DK EP-képviselője szerint estig lehetne sorolni, mi mindent loptak el az elmúlt 13 évben, de a legfontosabb a nemzeti gondolat, „amelynek hiánya megbénít bennünket”. Az első feladat így a nemzeti gondolat visszavétele lesz.

Szerinte Orbán felrúgta azt a 33 éve kötött közmegegyezést, hogy nem akarunk pártkádereket, pártpropagandát és pártállamot, és ismét csak „az érvényesülhet, aki behódol a kedves vezetőnek”.

Azt ígérte, nem engedik felszámolni a szabad és igazságos Magyarországot, és nem engedik kiszakítani az országot az Európai Unióból és a NATO-ból. „Magyarország európai, tisztességes lesz, vagy nem lesz. Ez a kérdés, válasszatok!” – zárta beszédét, amit itt közvetítettünk.

A Mi Hazánk eseményén az utolsó felszólaló Toroczkai László, a párt elnöke volt. Ő is a politikai foglyokkal kezdte, szerinte Budaházy ilyen, ezért szabadon kellene engedni. Szintén felemlegette a székely terroristaper vádlottjait, Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt, akik „becsületes magyar hazafiak”, mégis a román bűnözők közé zárták őket a börtönben. Szerinte értük senki nem szólalt fel nemzetközi fórumokon, miközben nyugati politikusok kurd terroristákat tartanak szabadságharcosnak. Ezt azért tartja különösen felháborítónak, mert közben „Budapest utcáin agresszív antifák járnak-kelnek szabadon”.

Toroczkai a 48-as forradalom politikai átalakulásáról is beszélt, szerinte ez egy részben szabadkőműves eszméket követő forradalomból egy nemzeti szabadságharccá vált. Toroczkai szerint az európai politikusoknak az Északi Áramlatot felrobbantó ukrán terroristák megbüntetéséről kellene beszélniük. Erről szerinte a nyilvánosságban nem beszélnek, pedig világos, hogy a robbantást az amerikaiak szervezték. A felelősséggel kapcsolatban Toroczkai burkoltan zsidózott is egy jót, Anne Applebaum amerikai történész nevében a Baum-ot kétszer, külön megismételve. A hallgatóság láthatóan értette a célzást.

Toroczkai szerint a NATO keleti bővítése veszély lenne Magyarországra, de a Fidesz-KDNP-vel szemben „a Mi Hazánk frakciójában erről nincs vita”. Ezért fognak Finnország és Svédország csatlakozása ellen szavazni. Szerinte Magyarországnak hosszú távon ki kell lépnie a NATO-ból. Ez viszont csak akkor lesz realitás, ha megerősítik a magyar hadsereget, mert az most még nagyon gyenge. A cél egy olyan semleges státusz lenne, amilyenben Ausztria van.

25 perccel a beszédek kezdése előtt beért a teljes menet az Andrássy út elejére, a színpadhoz. A beszédek ötkor kezdődnek, felszólal többek között Karácsony Gergely, Iványi Gábor és Molnár Piroska, Baranyi Kriszta és Pikó András is. Az esemény hivatalosan este 8-ig tart. Egyelőre, amíg az emberek a beszédekre várnak, zene szól.

Míg több erdélyi város központi március 15-i megemlékezésén meghívottként szólaltak fel a Fidesz vezető politikusai, az MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt és társelnöke, Komjáthi Imre közönség nélkül emlékeztek az 1848–49-es szabadságharc hőseire a Nyergestetőn, ahol kopjafát állítottak és Facebook-bejelentkezésben közvetítették üzenetüket. Erről a Transtelexen olvashat bővebben.

Kérdésünkre a tojás őrzői elmondták, hogy a tojás Hieronimus Bosch Gyönyörök kertje című képében a bolondok hajóját szimbolizálja. Egy külföldön élő képzőművész házaspár készítette egy korábbi előadáshoz.

A tömeg perceken belül az Andrássy út elején lévő színpadhoz érkezik, a menet vége még az Opera környékén van. A menetben több fiatal fiú járkál, akik társadalomtudományi kutatást végeznek a résztvevők körében. Egyikük a Telexnek azt mondta, egyelőre az a benyomása, hogy a legtöbben úgy látják, nincs értelme a tüntetésnek. A menet közben különböző rigmusokat skandál, megy a „Ria-ria-Hungária”, a „gyertek velünk” és az „Orbán/Pintér takarodj”.

A Mi Hazánk eseményén felszólalt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Szerinte a Magyarországnak ki kellene lépnie az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), mert ők felelősek a „Covid-fasizmusért”. Patrubány azt is problematizálta, hogy március 15-én nem tudta megkoszorúzni Petőfi emléktábláját a Nemzeti Múzeum falán, mert az előtt állítottak fel egy hatalmas hangszórót Csák János kulturális miniszter beszédéhez. Szerinte erről ugyan valószínűleg nem Csák tehet, de mivel ő volt a legfontosabb felszólaló, neki kell vállalnia a felelősséget, és le kell mondania. A hallgatóságból sokan hangosan egyetértettek ezzel.

Rövid beszédet mondott Orbán Viktor Kiskőrösön, ebben főleg Petőfi Sándorról értekezett. A miniszterelnök beszédét ebben a cikkünkben követtük percről percre, alább összefoglaljuk a főbb mozzanatokat.

Orbán például ilyeneket mondott:

• Időnként mintha látná Petőfi Sándort.
• Aki egyébként “a mi szerelmetes fiunk”.
• Azt is látja, hogy Petőfi odakanyarítja a tizenkét pont elé, hogy legyen béke.
• Orbán szerint „magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz”.
• Úgy látja, mi is úgy szeretnénk távozni a világból, hogy minden nekünk kirótt kötelességünket teljesítettük”.
• Arra jutott, mi, magyarok költőien lakozunk ezen a földön, ahol gyakran nagyon prózaian zajlik az élet.
• Bár Petőfi azért szerinte nem volt sem katonának, sem férjnek, sem barátnak való, de az emberek még így is a szívükbe zárták az embert.
• De azért március 15-e egy nagy közös születésnap.

A menet az Oktogonhoz közelít. A tojás már ott várja, hogy a rendőrség lezárja a csomópontot. Egy rendőr szerint úgy próbálták gyorsan összetömöríteni a tömeget, hogy a zárás ne tartson tovább tíz percnél – végül pár perc alatt sikerült is lezárni. A tömeg vége egy darabig állt, de pár perc után újra elindult.

A várakozó tömeg a Himnuszt kezdte énekelni. A menetben egy átírt 12 pontot (pontosabban 9 pontot, az új verzió nem 12) osztanak, amiben többek között nyilvános párbeszédet, hiteles tájékoztatást, az oktatás megbecsülését, valódi sztrájkjogot, oktatási minisztériumot kérnek.

A DK Egyetem téri megemlékezésén Gyurcsány Ferenc pártelnök lépett először színpadra, és az ünnep apropóján ekézte a kormányt.

Szerinte 1848 lényege „nem a beszéd, hanem a szembesülés: teszed-e, amit az ünnepeltek tennének a te helyedben?”, utalva arra, hogy a DK olvasatában ma is hősiesen küzdeni kell a szabadságért.

Orbánt zsarnoknak nevezte, akivel megküzdeni és nem tárgyalni kell, „a talpnyalóknak, kollaboránsoknak” pedig azt üzente: aki a zsarnoknál kegyet keres, az végül szolgaságot talál. Azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy versben is mondhatott volna beszédet, de egy kis Ady- és Petőfi-olvasás után rájött, hogy ők ebben jobbak. Illetve elküldte a kormányt a pokolba, és közölte, hogy Magyarország szerinte egyáltalán nem fogja megkapni az uniós pénzeket, hiába van „hunyászkodásban a dölyfös úr”.

A teljes beszéd lényegét itt foglaltuk össze.

A menet előtt afféle külön demonstrációként vonulnak ezzel a hangosbeszélőkkel felszerelt tojással, amelyen több mikrofonba beszélnek a demonstráció performerei. Mindet kihangosítja, kakofón módon, a tojás is a Független Előadó-művészeti Szövetség ötlete.

Egyikükkel beszélve kiderült, hogy az elmúlt 14 év semmibe vett petícióiból és civil szervezetek meg nem hallgatott beszédeiből olvasnak fel a tojásnál annak mikrofonjaiba.

Novák Előd szerint Orbán a balliberálisok elvárásainak megfelelően cselekedett, amikor megszavazta a szankciókat, így a Mi Hazánk maradt az egyetlen szankcióellenes párt. Novák azt mondta: Oroszország és a NATO között szükség van egy semleges zónára, ez volt korábban Finnország, Svédország és Ukrajna. A háborúhoz szerinte az vezetett, hogy globalizálni akarták Ukrajnát, amire az oroszok durván reagáltak. A Mi Hazánk ezért nem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Novák beszéde előtt háromszor elsütötték a színpadon álló ágyút. A politikusságon kívül tartalékos katonaként szolgáló Novák szerint ma 1848-hoz hasonlóan a politikai foglyok szabadon engedésére van szükség, ezt ő Budaházyra értette. Az ő olvasatában Budaházy nem terrorista, hanem antiterrorista, mert a 2006-os rendőrterror ellen lépett fel. Mára várták Novák Katalintól az elnöki kegyelmet, ami elmaradt. Szerinte egy ponton még Kádár is kegyelmet adott az 56-os forradalmárok egy részének, a NER viszont nem ad kegyelmet Budaházynak, akit nemrég 6 év fegyházra ítéltek.

Változatos transzparensek jelennek meg a tömegben, van, aki az akkumulátorgyár ellen tiltakozik, más a rabszolgatörvény ellen, de nagy számban vannak oktatási témájú szövegek is. Az orosz nagykövetség előtt „Békét Ukrajnának!”-ot skandál a tömeg.

Egy nő a menet vége felé „Nem hagyjuk!” skandálást próbált indítani: ő tanárként és szülőként vesz részt a meneten, de csalódott, amiért nem skandálnak vele. „Így nehezen lesz forradalom”, mondja, majd lapunknak hozzáteszi, nem jó szerinte, hogy apatikusak az emberek. Két fiatal egyetemista lány közben arról beszél nekünk, hogy nem tüntetni indultak, csak becsatlakoztak a tömegbe, de „nem tették volna, ha nem éreznék fontosnak az ügyet”. Egyiküknek március 15. főként az egységet jelenti, illetve egy jó alkalmat arra, hogy „kiálljunk azért, amit fontosnak érzünk”.

A Kodály Köröndnél közben árusok jelennek meg, van pereces bicikli is, 1500 forintos perecáron.

Indulás előtt a Szabadságmenet szervezője azt mondta, „sok számot fognak még hallani arról, hányan voltak, de emlékezzünk rá, hogy '48-ban is csak pár fiatal volt az, aki forradalmat csinált”. Előhoztak egy zászlót is, amely szimbolikusan 48 méter hosszú, ez áll a menet elején. A menet délután fél 4-kor elindult a Hősök teréről az Andrássy úton. „Szabad ország szabad oktatás”, és „Nincs tanár, nincs jövő!”, skandálják. Néhány ezer ember körül lehet a tömeg létszáma. A Munkácsy Mihály utcához ért a tömeg eleje, mire a vége elindult a Hősök teréről.

Készen állunk a modern magyar nemzetet és a polgári Magyarországot megteremtő és éltető szabadság védelmére, melyet Kossuth Lajos vezetésével vívtak ki az 1848–49-es forradalmárok – mondta az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon. Az MTI tudósítása szerint Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta, a neves államférfi monoki szülőhelyéről és szobra mellől ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok „21. századi regimentje felsereglett, és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem”.

A házelnök beszédében hangsúlyozta, Kossuth követői mai korunkban Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban „a józan ész regimentjeiben” gyűjtik össze az erejüket.

„A józan ész 21. századi magyar regimentjei, ha együtt maradnak, értékrendi és társadalmi többségüket a parlamentáris demokrácia keretei között politikai többségként is fenn tudják tartani, ezáltal, mint 2010 óta mindig, politikailag megtörhetetlen és legyőzhetetlen erővé válnak”

– fogalmazott Kövér László. A kormány által 2010 óta elért és megvédett eredményeket kiemelve megjegyezte, ha így lesz, akkor „lesz elég erőnk megvédeni Magyarországot és a nemzeti érdekeinket az előttünk tornyosuló veszélyektől”.

Pankotai Lili után a szlemmelés folytatódik, Horváth Kristóf „Színész Bob” lép a színpadra, és far-hátról és a matektanár feleségéről beszél. „10 millió ember gyáván azt követeli, hogy a rend szüljön neki szabadságot”, mondja, majd a „küzdjél magadért, ne fossál” végszóval az ADOM Diákmozgalom lép színpadra. Bozai Ákos és Schermann Fruzsina tart beszédet.

Bozai szerint a magyar pedagógusokat tették a diákok problémájának bűnbakjává. „A tanár nem bűnbak” – válaszolja erre skandálva a tömeg. Schermann bűnösként Pintér Sándort és Maruzsa Zoltánt nevezi meg, és mindenki mást, aki a jelenlegi helyzetért felelős a szélesebb társadalomban. Hátrányban lévő társadalmi csoportokat nevez meg, majd azt skandáltatja a tömeggel: magyarok vagyunk.

A menet lassan, fél 4-kor indul el az Andrássy út elejéig, ahol a színpadon újabb beszédek várhatók.

Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja, ezért a legfontosabb nemzeti minimum – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Veszprémben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett városi ünnepségen. Az MTI tudósítása szerint Gulyás Gergely azt mondta:

az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a legkiválóbb karddal és vérrel megharcolt példája annak, hogy a haza és a szabadság szeretete tudja a legnagyszerűbb cselekedetekre késztetni a magyarságot.

Nemzeti egység nem teremthető a haza és a szabadság szeretete nélkül, és addig létezhet a nemzeti közösség, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk – foglalta össze 1848. március 15-e üzenetét.

Gulyás kiemelte: 1848 legfőbb üzenete, hogy

nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai.

Gulyás úgy fogalmazott: ma, amikor szomszédságunkban háború dúl, a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni, ha „politikai elvárás” valós jelentőségükben megtagadni azokat. Az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni – zárta szavait a kancelláriaminiszter.

Orbán Viktor Kiskőrösön, Petőfi szülőházánál mond beszédet, amit percről percre közvetítünk itt.

Metsző szél fúj a Hősök terén, szellősen áll a tömeg is. A fő sátor előtt szivárványos tábla mellett ingyenölelést osztogatnak a Szabadságmenet szervezői. Több ezer ember várakozik a Hősök terén, ahonnan hamarosan elindul a Szabadságmenet az Andrássy úton. A központi sátorban mindenki írhat üzenetet egy zászlóra. Több mint száz szervezet képviselteti itt magát.

A Civil Bátorság díját a diákoknak osztották ki a szervezők, ezt, a Nagy Emília-díjat a Quimby énekese, Kiss Tibor rajzolta. A Szabadságmenet 3-kor kezdődő programját Pankotai Lili indította el slammeléssel, a Szózat kezdősora után Pintér Sándorhoz szólt, akit Sintér Sándornak nevezett. „Három évig magyar–tesi szakos tanár szerettem volna lenni, és hogy miért nem leszek, azt már mindenki érti” – mondta.