Orbán Viktor: Látjuk, hogy Petőfi odakanyarítja a tizenkét pont elé, legyen béke

Orbán szerint „a magyar szabadság hatalmas menete” – bár tett néha vargabetűt, és zsákutcákba is tévedt néha az elmúlt kétszáz évben – ma is tart, ebben a menetben pedig Petőfi is a magyarokkal van, még akkor is, ha nem látjuk őt. „De időnként mintha látnánk is, mindig akkor, amikor elbizonytalanodunk.” Látjuk, hogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek, és akkor is, amikor a világ hatalmasai be akarják olvasztani Magyarországot egy európai szuperállamba. „Látjuk, hogy odakanyarítja a tizenkét pont elé, hogy legyen béke”, és látjuk, hogy elindul helyettünk meghalni a magyar szabadságért. De az ilyen próbálkozások Orbán szerint nem fognak sikerülni, „mert minden magyarban van egy kis Petőfi”.

Ezzel pedig vége is lett Orbán beszédének.

„Ámulva és vágyakozva figyeljük, hogy olyan világot teremtett Petőfi magának, amely egyértelmű, egyenes, ahol a dolgok között nincs átmeneti szürke zóna” – folytatta Orbán Viktor. Petőfi világából nincs olyan szerinte, hogy kicsit ebből, kicsit abból összerakott élet.

Amikor megfeledkezünk erről, megrovóan és fenyegetően magasodik felettünk verseivel – tette hozzá. Ha beérjük kevesebbel és hitványabbal, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk.

„Magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz”

– fogalmazott Orbán.

Petőfi – éppúgy mint mi mindannyian –, egy szabad ország boldog állampolgára akart lenni a miniszterelnök szerint. Választhatta volna a biztos, jómódú nagypolgári életet, ő azonban másként döntött. Úgy halt meg, ahogy megénekelte: a magyar szabadságért vívott csatában.

Orbán szerint Petőfi huszonhat évet élt, és ebből csak öt évet alkotott. „Verset úgy írt, ahogy mi, egyszerű halandók levegőt veszünk”, írt drámákat, novellákat, fordított, újságokat szerkesztett, közben szervezte az irodalmi életet és a politikai ellenállást. Maradék nélkül megfizette a hazának mindazt, amiben kötelezettséget vállalt a verseiben Orbán szerint. „Mi is úgy szeretnénk távozni a világból, hogy minden nekünk kirótt kötelességünket teljesítettük”, mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint Petőfi nem volt katonának való ember, törékeny testalkatú volt, de az igazi bajokat az okozta, hogy semmit sem adott a katonai élet szabályaira. „Nem volt az akkori világ fogalmai szerint férjnek való sem”, lila frakkot viselt, Szendrey Júlia meg szivarozott és nadrágban járt. Barátnak sem volt tökéletes Orbán szerint, a kritikusait és a kritikákat pedig utálta. „Nehéz ember volt” a miniszterelnök szerint, de a többiek még így is szívükbe zárták őt.

Ha két magyar összetalálkozik, Orbán szerint jó esély van arra, hogy perceken belül háromfelé ágazik a véleményük. „Ritka, mint a fehér holló, hogy valamiben egyetértsünk.” E ritka dolgok közé tartozik Orbán Viktor szerint, hogy Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő.

„Irodalom nélkül nincs magyar élet – fogalmazott a miniszterelnök. – Mi, magyarok költőien lakozunk ezen a földön, ahol gyakran nagyon prózaian zajlik az élet.”

A szabadság magyar nyelvjárását Petőfi Sándor teremtette meg a miniszterelnök szerint, és így lettünk a szabad világ részei. „A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve. Petőfi nyelvét mindenhol értik, több mint kétszáz nép nyelvére fordították le.”

A miniszterelnök szerint az öreg Petrovics boldog és vidám gyerekkort teremtett két fiának, a munkás hazaszeretetét is továbbadta nekik. Orbán fejet hajt Petőfi Sándor anyja előtt is, aki a mögötte lévő házban szülte meg Petőfit.

Orbán szerint a nem magyaroknak nehéz megérteni, sőt nevetségesnek is találhatják, hogy a magyarok 175 éve március 15-én újra és újra elmesélik ennek a napnak a történetét. De szerinte azért nem unnak rá a magyarok, mert ez „egy nagy közös születésnap”, amin összesereglik a család, a szülők pedig elmesélik annak az esős napnak a történetét, „amikor világra jöttünk”. A történet pedig Kiskőrösről indult, nem a Pilxav kávéházból vagy a Nemzeti Múzeum lépcsőiről.

A Himnusz megszületése utáni évtizedekben Magyarország meghökkentő mennyiségben kezdte termelni az irodalom és a művészet tehetségeit – mondta Orbán Viktor. Vasutat, hidat építettek, gőzhajót indítottak, otthont emeltek a kultúrának és a tudománynak. „Szép jövő előtt álló, csinosodó ország” – fogalmazott a miniszterelnök.

Ekkora utat megtenni nagy teljesítmény, igazi magyar virtus volt. Egy bécsi polgárnak elég is lenne, de nekünk, magyaroknak kevés volt Orbán szerint. Mindig kell lennie ugyanis egy hivatásnak, amely értelmet ad az életnek. A 19. század közepének Magyarországa várta a szót, a hangot, amely irányt ad az öntudatra ébredő nemzetnek.

Orbán szerint ezt a hangot Petőfi adta meg a hazának. A szó egyértelmű, a hang tiszta, a mozdulat magával ragadó volt.

Orbán ezután Kölcsey Ferencre nyergelt át, és a Himnuszra, majd Lukács evangélistától idézett: „szerezzétek vissza nemzetünk önbecsülését”.

Orbán szerint a magyarok Petőfi életében semmi rejtélyt nem látnak, csak a magyar sorsot. A miniszterelnök szerint „Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiunk”, minden magyarban van egy kis Petőfi, Petőfiben ott van minden magyar.

Jó napot kívánok, kedves kiskőrösiek! – köszöntötte a népet Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ha egy idegen rátekint Petőfi életére, alig hiszi el, amit lát: születésekor gyenge, lesz belőle vándorszínész, majd az ország ünnepelt költője. Öt év alatt ezer verset ír, nemzetközi hírnevet teremt, kirobbant egy forradalmat, ami elhozza hazájának a szabadságot. Huszonhat évesen meghal, „a szabadság harcmezején”, szemtanúk nélkül. Ezzel átlépett a legendák világába, „huszonhat éves röppályával”.

A ház előtt beszél, nem a színpadon.

Kordonnal zárták le Kiskőrösön a színpad környékét, ahol Orbán Viktor mond ünnepi beszédet 15 órától. Csak a meghívott vendégek mehetnek be a közönség soraiba. Fotós kollégánkat sem engedték be a színpad elé, holott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pár napja még a következőt válaszolta megkeresésünkre:

„Szeretettel várjuk önöket az eseményen, előzetes sajtóregisztráció nem szükséges.”

További részletek cikkünkben.

A miniszterelnök idén Budapest helyett Kiskőrösön mond ünnepi beszédet, méghozzá Petőfi Sándor szülőházánál, szerda délután. Azt egyelőre nem tudni, hogy a helyi specialitásból, az Orbán-pizzából is eszik vagy evett-e, hiszen egyet már kedden kapott a Karmelitában. Bár 1848. március 15-e eseményei kizárólag az akkor még különálló Pestre és Budára korlátozódtak, Orbán helyszínválasztásának az lehet az alapja, hogy idén ünnepli az ország a forradalom ideológiai-poétikai motorjának számító Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját.