Bucsa polgármestere a Ferencvárosban: Ez nem orosz–ukrán háború, ez a jó és a rossz harca

„Ha nem is tudjuk elnyomni a kormány propagandáját ebben az ügyben, de dolgunk, hogy megmutassuk, hogy nem feltétlenül azt képviseljük, mint amit a hivatalos kormánykommunikáció” – mondta rövid köszöntőjében Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere. Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere ebben a szellemben vette át a szót, jelezve, hogy egy dolog a magyar kormányzati kommunikáció, és egy másik az önkormányzatok és a civilek segítő hozzáállása:

„Mindig is éreztük a magyar nép és a magyar önkormányzatok támogatását ebben a nehéz helyzetben.”

A bucsai polgármester szerint „semmilyen államközi, politikai ellentét nem akadályozhatja meg az önkormányzatok közötti jó kapcsolatot”.

Orbán nagyon hallatszik Ukrajnában

Ezért nem is akart kitérni a magyar kormány korábbi nyilatkozataira, egy dolgot azonban mégis megemlített, mivel az Bucsára vonatkozott: „Azután, amit átélt a városom – 419 helyit kínoztak és öltek meg az oroszok –, nagyon rosszulesett azt hallanunk, hogy Magyarország kormánya azt mondja, hogy ami Bucsában történt, az megrendezett.”

(Bucsáról és környékéről itt olvashatja a település orosz megszállás alóli felszabadulása után nem sokkal készült helyszíni riportunkat, alább pedig egy exhumálásról készült videónkat láthatja.)

Ezt a megállapítását Fedoruk külön kérdésre is fenntartotta, mondván, az orosz külügyminiszter ilyen jellegű nyilatkozata után ez magyar kormányzati részről is hallható volt.

A magyar kormány azonban nem egészen ezt mondta, bár azzal is kiváltotta még lengyel szövetségesei nemtetszését is, Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt elnöke például szemészhez küldte Orbánt, arra az esetre, ha nem látná, mi történt Bucsában. Április elején, amikor az első civil holttestek előkerültek a tömegsírokból Bucsában az orosz megszállás után, Orbán azt mondta, hogy ki kell vizsgálni a történteket. Épp ezért a nyilatkozatban akkor valóban nem kapott helyet a történtek elítélése. Utána a miniszterelnök sajtófőnöke jelezte, Orbán elítéli a bucsai tömegmészárlást.

A magyar kormány retorikája irányt vált

Fedoruk szerint a magyar kormány később „igyekezett a kijelentést letagadni, visszavonni”, de a nyilatkozat így is fájó, ezért mindenképp meg akarta említeni. „Nem szabad gyilkosságot kitalált eseményeknek nevezni – mondta Fedoruk. –
Igaz, azután, hogy az egész világ láthatta, hogy milyen erőszakos cselekményeket hajtottak végre az oroszok a városunkban, a magyar külügyminisztérium retorikája is megváltozott egy kicsit.”

„Orbán Viktor legutóbbi kijelentése kapcsán érezzük, hogy Ukrajnának a nyugati határa mentén is vannak barátai, hiszen a kormányfő azt mondta, hogy fontos számára Ukrajna szuverenitása” – mondta a polgármester.

Szerinte a közvélemény hatására a politikusok is kimondják azt, amit az erkölcsi szempontok kívánnak, felülírva az anyagi, gazdasági szempontokat – amelyek miatt egyes kormányok esetleg megengedőbben nyilatkoztak volna Oroszország felelősségéről.

„A tettek azonban fontosabbak, és én azt látom, hogy a magyar emberek szolidárisak Ukrajnával, köszönöm a magyar népnek a támogatást.”

Ez a támogatás Bucsára is megérkezett: Vác és Budapest gyógyszereket és generátorokat küldött a városba testvérvárosuk, a kárpátaljai Técső közvetítésével. Emellett már tervben van egy komplex orvosi és hivatali ügyek intézését lehetővé tevő bucsai központ létrehozása, amelyhez a magyar kormány is forrást biztosít – mondta Fedoruk.

Újjáépítés rakéták árnyékában

Az újjáépítés előkészítése már most is aktuális, noha a területet és Ukrajna egészét folyamatosan fenyegetik az orosz rakéták. Hétfőn is voltak ilyen támadások Oroszország felől. „Ezek a terrorista támadások azonban csak megerősítenek minket a győzelembe vetett hitünkben” – mondta Fedoruk.

Bucsa a megszállás során anyagi károkat is szenvedett: szakértői számítások szerint 35 millió dollár (kb. 13,8 milliárd forint) kell az önkormányzati tulajdonban lévő épületek, az infrastruktúra és a lakóházak helyreállításához. További összeget a vállalkozások ingatlanjainak helyreállítása emészt fel.

A városnak azonban most az infrastruktúrát célzó orosz rakéták miatt elsősorban generátorokra van szüksége, hogy biztosíthassa az áramot és a fűtést az egykor 53 ezres településnek, ahová a lakosság 80 százaléka már visszatért. Jön a tél, Bucsában már mínusz 10 fok is van éjszaka, ezért ez a segítség a legfontosabb. (Arról itt írtunk, milyen súlyos helyzet vár a civil infrastruktúrát ért orosz támadások miatt az ukrán lakosokra a tél közeledtével.)

Nem ismerték fel, így túlélte

A megszállás alatt csak 3500 ember maradt Bucsában – köztük a polgármester. Ez önmagában is nagy kockázat volt, tudható, hogy a megszállt területeken az orosz erők célirányosan, kész listákkal keresték azokat, akik szolgáltak az ukrán hadseregben, képviselők, aktivisták, olyan véleményformálók voltak, akik Ukrajna függetlensége mellett kiállva veszélyt jelenthettek azokra a moszkvai tervekre, amelyek arra irányultak, hogy Ukrajna térjen vissza orosz érdekszférába.

„Meggyőztem őket, hogy csak afféle egyszerű ügyintéző vagyok, nem pedig polgármester. Talán ennek is köszönhető, hogy túléltem.”

Az elején egyszerűbb volt a helyzet Bucsában, akkor ugyanis az orosz megszállók a jobbik arcukat mutatták, bizalmat akartak ébreszteni. Ám azután, hogy az ukrán hadsereg ellenállt és kudarcba fulladt Kijev orosz bevétele, megmutatták, milyenek is valójában. Ezután kutatták fel azokat, akiket veszélyesnek minősítettek.

Fedoruk szerint ez pont az, ami 1956-ban Magyarországon történt: a szovjetek elfojtották a forradalmat, majd felkutatták azokat, akik ellenállókként viselkedtek.

„Ez nem Ukrajna és Oroszország háborúja, ez a jó és a rossz harca”,

ezt nem írhatják felül gazdasági szempontok. „Az emberéletek számítanak, nem az, hogy egy-két euróval többet keressünk” – mondta a polgármester. Ha mégis van olyan ország, amelyik az utóbbit választja, akkor azt Fedoruk szerint vállalják fel nyíltan is.

„Mondják ki, hogy Európában élünk, de mégsem az európai értékek számítanak, hanem a gazdasági és pénzügyi érdekek” – utalt a szankciókat gazdasági szempontból kritizáló magyar kormányzati politikára is Fedoruk, megjegyezve, hogy az is a Kreml politikáját segíti, aki hajlandó az orosz követelésnek megfelelően rubellel fizetni a földgázért – amire a magyar kormány nyíltan is vállalkozott. (Arról, hogy a gyakorlatban mit is jelentett az orosz követelés, itt olvashat bővebben.)

Csapnál nem állna meg Oroszország

Nem pusztán orosz–ukrán háborúról van szó, valahol a távolban: ez Európa keleti részén történik – figyelmeztetett a polgármester. Szerinte épp ezért érdemes tudatosítani: „Ha nem állítjuk meg Oroszországot, és elérnének Csapig, nem állnának ott meg.”

Magyarországon talán nem hiszik, hogy valósággá válhat Oroszország terve, hogy Vlagyivosztoktól Lisszabonig uralkodjon, „de mi sem gondoltuk Ukrajnában, hogy a 21. században ilyen szörnyű háború kitörhet.”

„Moszkva ambíciói nem változtak: legyen szó a cári birodalomról, a Szovjetunióról, a mostani Oroszországról, a cél a gazdasági és társadalmi kontroll” – Fedoruk szerint fontos, hogy Magyarország felidézze saját ezzel kapcsolatos történelmi emlékeit, mert azok ma is aktuálisak.