Demeter Szilárd a béke forradalmáról beszélt március 15-én

A magyar szabadság a valahol szabadsága és a békén alapszik, ebből a valahol szabadságában megélt békéből született meg a haza. Amikor egész Európa felfordult, egyedül nálunk zajlott békésen a forradalom – mondta Demeter Szilárd, a Petői Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője március 15-én Gyulán.

A hazafogalomra később is visszatért, amikor azt mondta: „a mi hazánk mindig nagyobb az országnál”. Beszélt arról is, hogy a magyar nyelv Kazinczy Ferenc szerint nem metafizikus, hanem költői, és hogy „a költői igazság a legmagasabb rendű igazság” (arra nem tért ki, hogy ha ez a költői-irodalmi igazság ütközik az Alaptörvénnyel, akkor azért mégis csak kell egy alkotmányossági vizsgálat).

A szabadság ünnepén elmondott beszédben legalább olyan gyakran szerepelt a „béke” szó, mint a szabadság, a „békés forradalom” olyan ephiteton ornans volt a beszédben, mint a „fellegtorlaszoló Zeusz” az Íliászban. A „vértelen forradalmat” követő „véres szabadságharc” apropóján egy gyors huszárvágással megemlítette, hogy „a közvetlen szomszédunkban ismét szólnak a fegyverek”, aminek apropóján elhangzott a kormányzati kommunikáció kihagyhatatlan eleme is, hogy de „mi a béke pártján állunk”, mert „nem kérünk a halál kultúrájából, akármilyen ideológiai szósszal öntik is le”. Arra, hogy a szabadságharc vérbe fojtásában ugyanazok működtek közre, mint akik miatt a közvetlen szomszédunkban most háború dúl, nem tért ki.