Orbán a Telexnek: IMF-hitel nem lesz, nekünk ne mondják meg, hogy járjunk a fülünkön

– Ukrajnával kezdeném: azt mondta a felvezetőjében, hogy Európa belesodródik, mert működési támogatást ad, míg Magyarországnak sikerült kívül maradnia. Csakhogy Magyarország is ad – akkor ezt hogyan lehet áthidalni? – kezdte a Bloomberg tudósítója.

„Az EU-ban 27-en vagyunk. Ha megkérdezi az ukránokat vagy az oroszokat, azt fogják mondani, hogy mi kívül maradtunk… Ha rajtunk múlna, holnap békét kínálnánk, tárgyalódelegációkat küldenénk” – mondta Orbán Viktor.

– A béke létrejöhet-e úgy, ha Ukrajna határai nem állnak vissza a 2014 előtti szintre?

– Ukrajna csak akkor lehet független és szuverén, ha megmarad a területi integritása – jelentette ki a kormányfő. – Erről kell tárgyalni. Előbb legyen tűzszünet, aztán tegyünk kísérletet összeegyeztetni az álláspontokat. De nekünk nem feladatunk tanácsokat adni, csak azt mondjuk, hogy jobb lenne tárgyalni.

A babaváró hitelt és a lakásfelújítási támogatást meghosszabbítja-e a kormány? – tették fel a kérdést. Csak az a családtámogatás működik Orbán szerint, ami hosszú távon, stabilan elérhető, ezért Orbán szerint ezt még fenn kell tartani. Erősíteni, nem gyengíteni kell.

Hogyan kommentálja Orbán Viktor azt a kemény kritikát, amit Matolcsy György néhány hete a parlament gazdasági bizottságában megfogalmazott? Válságközelben van-e a magyar gazdaság? – hangzott a kérdés a kormányfőhöz.

Annyiban, amennyiben az európai gazdaság is. A háború, az energiaárak és a szankciók mind ebbe az irányba tolják a gazdaságokat. A mi tervünk az, hogy ki kell maradni ebből, ezért 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel tervezünk – kezdte a válaszát.

Meg is értem a jegybankelnököt, nagyon régen volt olyan nehéz helyzetben, mint most,

mert az inflációért mégis a jegybank felel. Másfelől az eszköz, amit választott a jegybank, a magas kamatszint, az a vállalkozók hitelfelvételét nehezíti meg. „A jegybankelnök ebből a szempontból még nehezebb helyzetben is van, mint én, megértem, hogy unortodox módszert választ” – mondta Orbán Viktor.

A „teljes rezsivédettség” alatt álló magyar gázfelhasználók aránya 75 százalék, és a maradék 25 százalék, akiknek már magasabb díjat kell fizetniük, nagyjából lefedik a módosabb rétegeket – mondta a kormányfő. Ez egy jó rendszer Orbán szerint. Képesek voltunk éveken át stabil árakat biztosítani. Ezen módosítanunk kellett, de ezt már megtartjuk, ameddig lehet – tette hozzá.

A pedagógussztrájkról és az elbocsátott pedagógusokról is kérdezték a kormányfőt. Orbán olyat még nem látott, hogy egy tudományos akadémia „nyílt törvénysértésre” buzdítja a kormányt. Ezt arra utalva mondta, hogy az MTA állásfoglalása szerint vissza kell venni az iskoláikba a sztrájk miatt kirúgott pedagógusokat. Orbán szerint a törvényeket mindenkinek be kell tartania.

(Frissítés: A poszt előző verziójában tévesen azt írtuk, hogy Orbán Viktor arról beszélt, az MTA nyílt törvénysértésre buzdítja a pedagógusokat. Valójában azt mondta, az MTA törvénysértésre buzdítja a kormányt.)

A béreket persze mindenképpen emelni kell. Ha nincs EU-s pénz, akkor lassabban tudjuk felemelni a fizetésüket, ha lesz, akkor hamarabb. Arra kéri a pedagógusokat Orbán, hogy ha nem értenek egyet szakmai vagy politikai célokkal, akkor is tartsák be a szabályokat. Ha valaki sztrájkol, az törvényes dolog, aki „csak beüzen, hogy ma nem dolgozik”, az törvénytelen.

Áprilisban a választás után azt mondta, hogy Magyarország legfontosabb nemzetközi teendője rendezni a viszonyt Ukrajnával. Azóta ez a helyzet csak romlott az orosz–ukrán háború miatt. Hogyan látja ennek fényében a magyarl–engyel viszonyt? – kérdezték a miniszterelnököt.

Van megalapozott, történelmi lengyel–magyar sorsközösség, ami egy nagy érték – kezdte Orbán.

A háború ügyében egészen mást gondolunk,

ismerte el ugyanakkor. Felsorolta, mik azok a stratégiai célok, amikben egyetértenek, két ilyenről mondta, hogy bingó, bingó.

A háborúról gondol mást a két ország: Ukrajna nem Magyarországot védi meg, Magyarország biztonságát nem Ukrajna adja, hanem a NATO.

Ilyen értelemben az ukrán háború kimenetele semmiben nincs kihatással Magyarország biztonságára.

– Milyen lehet Magyarország diplomáciai mozgástere az ukrajnai háborúval kapcsolatban és az uniós alkukban? – kérdezték a miniszterelnököt.

– Boldog ember lennék, ha tudnám erre a választ – mondta Orbán, de felsorolt néhány alapvetést:

• A független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek.
• De nem érdek Európa és az orosz gazdaság kettéválasztása.
• Nem akarunk belesodródni a háborúba, de meg akarjuk adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség megkövetel.

A csomag alapú megközelítést, hogy a különböző jellegű ügyeket összekapcsolják, „azt mindig is visszautasítottuk”, mert akkor ez a lojális együttműködéssel menne szembe. A csehek a döntést egy napra tették, nekünk ehhez alkalmazkodni kellett.

Hogy mért fogadtuk el, amit korábban elleneztünk, az Ukrajnának adott 18 milliárd eurós csomagot? Erre az a válasza: „Elfogadjuk, hogy Ukrajnát pénzügyileg segíteni kell, de rossz megoldásnak tartjuk, hogy ezt uniós intézményeken keresztül, és nem államközi megállapodással finanszírozzuk. Minden tagállam hozza a pénzt »otthonról«, és ha ez megvan, adjuk oda a pénzt az ukránoknak, ez lett volna a jó megoldás.”

Az unió köztes, kompromisszumos megoldást talált, az uniós költségvetésbe betett pénzeket használta fel hitelalapnak. Ez nem tökéletes megoldás, mert így lehet, hogy ha van maradék, azt nem egy-egy országnak adják vissza, hanem elküldik Ukrajnába. Ebbe belementünk, mert jobb megoldás, mint az eredeti terv volt, és mert

egyedül maradtunk.

A Magyar Hangot, a Media1 két újságíróját, a 444 fotósát és a kínai állami hírügynökség két munkatársát sem engedték be az Orbán Viktor által tartott szerdai kormányinfóra – írja a Magyar Hang. Bár a 444 fotósa és újságírója ugyanarról az emailcímről regisztrált, végül csak az újságíró mehetett be. A Magyar Hangot évek óta nem engedik be sem az Orbán Viktor, sem pedig a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által tartott kormányinfókra.

A kormányt ismét a külföldről kapott pénzekről kérdezték. Úgy látja, hogy egyre nő az EP-ben a korrupcióval érintett politikusok száma, de nemcsak baloldaliak vannak közöttük, hiszen az Európai Néppárt politikusai is érintettek. Nem tudja a kormányfő, hogy hol voltak addig a brüsszeli oknyomozó újságírók.

Magyarországot szerinte teljesen ok nélkül, „hungarofób” indokokkal inzultálták az EP-s politikusok. De az EU-s intézmények hazai támogatottságát ez a korrupciós ügy már nem tudta mélyebbre vinni, mert mínuszba már nem tud kerülni.

Van egy szerződés, majd a jogászok megnézik, mi következik abból, nem venném el tőlük a kenyerüket. De a Lánchíd igazi hungarikum: felújítottuk, és most se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta – felelte Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy az állam odaadja-e a 6 milliárd forintot a fővárosnak a hídra.

A határkerítés nem tökéletes, de a beszivárgás egészen más, mint amikor 2015-ben százezrek masíroztak be a Keleti pályaudvarra – mondta a miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung migrációval kapcsolatos kérdésére. Börtönben ül 2500 embercsempész, mégis vannak, akik újra és újra belevágnak.

Három dolgot tudunk tenni, mondta Orbán:

• Felállítottak egy, csak a határvédelemmel foglalkozó testületet, ezek a határvadászok.
• Ünnepeljük Horvátország schengeni tagságát, így át lehet vezényelni élő erőt a magyar–szerb határra.
• Megegyeztünk a szerbekkel és az osztrákokkal egy határvédelmi szövetség létrehozásáról, a szerb–észak-macedón határt kezdik el erősebben védeni, és ha ez sikerül, akkor a szerb–bolgár határon is megkísérlik ezt.

Elsőként az MTVA kapott kérdezési lehetőséget. A kormányfő nem látja a különbséget a baloldali pártok és a baloldali média között, az ezekhez külföldről érkező pénzek mind külföldi politikai támogatásnak minősülnek. Az EP-s korrupciós ügyről azt mondta, hogy ez mindenkinek rossz hír, mert elveszítik a szavahihetőségüket ez európai politikusok. De a helyzet igazolja azt a magyar álláspontot, miszerint fel kellene számolni az Európai Parlamentet. Jobb lenne, ha közvetlen választás helyett a nemzeti parlamentek küldöttjei kerülnének az EP-be. Orbán Viktor Donald Trump szavait idézve azt mondta, le kéne csapolni a brüsszeli mocsarat.

2023-ban a legfontosabb dolgok a miniszterelnök szerint az alábbiak lesznek:

• kimaradjunk a háborúból,
• kimaradjunk az európai recesszióból, pluszban legyen a gazdaság,
• december/december alapon egy számjegyű legyen az infláció,
• a kormányülésen döntenek arról, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyereket vállaló nők számára 30 évre emeljék.

Védekeznünk kell 2023-ban, és megvédeni az országot, a családokat – zárta a miniszterelnök a beszédet, amely egyetlen új eleme ez az utolsó pont, az szja-mentesség bővítése volt.

Sikerült megállapodni az EU-val, ez a hatodik nagy siker, sikerült leküzdeni a „hungarofóbiát”, amit az EU-s vezetők részéről tapasztalt Orbán Viktor.

Soha nem dolgoztak annyian az országban, mint idén, 30 éves csúcson van a foglalkoztatás, most 74,6%-on áll. És miközben választási év volt, csökkent a költségvetési hiány, ahogy 2018-ban, úgy 2022-ben. Úgy, hogy visszaadták a családosoknak az adójuk tekintélyes részét, jött a 13. havi nyugdíj és más adókedvezmények.

Az ország harmadik idei kiemelkedő teljesítménye a migráció ügyében volt. Azért vagyunk a kormányfő szerint egyedülálló helyzetben, mert minket két irányból ér a migráció. 250 ezer illegális határátlépési próbálkozást semlegesítettek a határrendészek idén.

A negyedik kiemelkedő teljesítmény az volt, hogy finanszírozni tudtuk az ország energiaellátását. A teljes magyar energiaimportért fizettünk 7 milliárd eurót 2021-ben, idén viszont ezért 17 milliárd eurót fizettünk, ez 4000 milliárd forint.

2023. január elsejétől a minimálbér 16 százalékkal emelkedik és bruttó 232 ezer forint lesz. A garantált bérminimum eközben 14 százalékkal bruttó 296 400 forintra emelkedik. A garantált bérminimum 730 ezer embert érint, a minimálbér pedig 200 ezer embert. De az emelések túlmutatnak ezen az 1 millió emberen, hiszen a felette lévő béreket is jelentősen megtolják. Arról ebben a cikkben írtunk bővebben, hogy a minimálbérre bejelentett dolgozók mennyit keresnek.

Pedig a szomszédunkban zajlik, és már vannak is magyar áldozatai. Ennek a háborúnak a sajátossága, hogy csak vesztesei vannak, vesztese a két háborúzó ország, és vesztese Európa a szankciók miatt, a várható gazdasági visszaesés miatt.

Európa már belesodródott a háborúba. Aki fegyvert szállít, az bokáig, aki katonákat képez ki, az derékig, aki egy egész háborúzó országot, az szügyig van benne a háborúban. Orbán Viktor reméli, hogy Európa nem lesz benne nyakig a háborúban, és azt mondja: mi továbbra is kimaradunk belőle. Viszont az ukrajnai menekülteknek sosem látott mértékű humanitárius segélyt adtunk és adunk.

Azért nem kötötték meg a megállapodásokat Magyarországgal, és ugyanez a helyzet most Lengyelországgal is – összegezte a miniszterelnök. De a magyarok nem kértek a külföldi beavatkozásból, és ez nem is fog megváltozni.

A választás valódi szabadságharc volt, meg kell védeni az ország függetlenségét, mert a nemzetközi szereplők nagy súllyal vettek részt benne. 3 milliárd forint állt szemben 3 millió szavazóval. A szavazók nyertek, és ez azért is fontos, mert így stabil, kiszámítható kormány alakult. 1990 óta csak nálunk nem volt előrehozott választás – mondja a kormányfő.

Megpróbálom összefoglalni, hogy kormányzati látószögből hogyan fest a 2022-es év a magyaroknak. Ez volt a rendszerváltás óta Magyarország legnehezebb éve, de rendkívüli teljesítményt nyújtott az ország.

Nem rendhagyó, hanem megszokott, hogy Orbán Viktor részt vesz az év utolsó kormányinfóján. Déltől kormányülés van, így ez kétórás lesz.

A múlt hónapban az árak emelkedésének üteme Magyarországon volt a legmagasabb az EU-ban: 23 százalékos az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerek 44 százalékkal drágultak novemberben éves alapon a KSH adatai alapján. A decemberi infláció pedig 26-27 százalék lesz a Magyar Nemzeti Bank szerint.

Orbán Viktor jelentette be a jövő évi nyugdíjemelést, amit úgy indokolt: a szankciók miatt tombol az energiaválság, ami ellen védekezni kell, de nem szabad elfeledkezni a nyugdíjasokról sem, ezért a kormány folytatja, amit 2010 óta folyamatosan tesz, és megőrzi a nyugdíjak értékét. A nyugdíjasok többségének havi 20-22 ezer forinttal nő a járandósága, de vannak, akiké 100 ezerrel.

Csaknem két héttel ezelőtt a kormány megszüntette a hatóságilag maximált, literenkénti 480 forintos üzemanyagárat, azóta csak piaci áron lehet tankolni Magyarországon. Az állami beavatkozás sok vitát váltott ki, és bár a kormány egy évig kitartott a megoldás mellett, a literenként 480 forintos benzinből és gázolajból az utóbbi időben már csak a magánautósok tankolhattak, az ellátási zavarok az életünk részévé váltak, a Mol pedig folyamatosan vészjelzéseket küldött, mert nem tudta kiszolgálni az import nélkül maradt magyar kutakat és a rekordkeresletet.

Az Európai Parlament (EP) eddigi legnagyobb korrupciós botránya bontakozik ki az idén megválasztott egyik alelnöke, Eva Kaili korrupciós gyanú miatti őrizetbe vételéből. A gyanú szerint a házkutatásokon előkerült, bőröndökben, táskákban talált, 1,5 millió eurónyi készpénz Katarból érkezhetett, az ország imidzsének javítására. Az ügy kirívó, de a vesztegetéssel elért befolyás rendszerszintű veszélyét jelzi. Az Európai Parlament reformokat ígér, ami a Katargate pozitív hozadéka lehet, ám az ügy muníciót adhat az EU-szkeptikus erőknek is.

Orbán Viktor a Twitteren élcelődött a korrupciós botrányba keveredett EP-n. A mémnyelvbe sűrített lényeg nagyjából annyi: a magyar miniszterelnök szerint az EP a saját háza táján söprögessen, mielőtt másokért kezd el aggódni. Ezt egyébként meg is teszik, szorgosan söpröget mindenki: miután Belgiumban pénzmosás, korrupció és bűnszövetkezetben való részvétel vádjával vizsgálati fogságba helyezték Eva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP elnöke azonnali hatállyal felfüggesztette Kaili alelnöki hatáskörét, a végleges eltávolításáról pedig jövő héten fog szavazni az uniós törvényhozó testület.

És nemcsak az EP, a görög hatóságok is teszik a dolgukat, hétfőn befagyasztották Kaili vagyonát. Az intézkedés Kaili rokonaira is vonatkozik, és bankszámlákra, megtakarításokra, vállalatokra, illetve más pénzügyi vagyoneszközökre terjed ki.

A katari miniszterelnök egyébként a vb-döntő előtt Orbán Viktort és Csányi Sándort fogadta.

Múlt héten megoldást találtak a Magyarország által blokkolt kérdésekre az EU-s vezetők, így megegyeztek

• az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatásról;
• a 15 százalékos globális minimumadóról;
• az 5,8 milliárd euró (közel 2400 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó magyar helyreállítási terv feltételekhez kötött jóváhagyásáról;
• és a jogállamisági eljárásban javasolt magyar EU-s pénzek felfüggesztésének ügyéről – az eredeti javaslatot mérsékelve, 2600 milliárd forintnyi forrás kifizetését függesztik fel.

Korábban az EU-s tagállamok megegyeztek a magyar helyreállítási terv (RRP) jóváhagyásáról, a kifizetését azonban az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának megfelelően szigorú feltételekhez kötik.

Emellett döntöttek magyar felzárkóztatási EU-támogatások felfüggesztéséről, de az Európai Bizottság korábbi javaslatával szemben három magyar operatív programnak nem 65, hanem 55 százalékát függesztik fel, vagyis csökkentették a befagyasztani javasolt pénzek mértékét. Ez így 7,5 helyett 6,3 milliárd eurónyi (3100 helyett kb. 2600 milliárd forintnyi) kohéziós forrás felfüggesztését jelenti.