Tényleg minimálbért keresnek a minimálbérre bejelentett dolgozók?
2022. december 7. – 05:00
Részletes jövedelemadatok alapján a kétezres években sok minimálbérre bejelentett dolgozó jóval többet kereshetett a minimálbérnél. Amikor egy 2006-os szabály alapján a minimálbér kétszeresét kellett bejelenteniük a cégeknek az adóellenőrzések elkerüléséhez, sokan megkétszerezték a bejelentett jövedelmüket. Ma is sokan dolgoznak jellemzően magas végzettséget igénylő szakmákban minimálbérre bejelentve, ami valószínűsíti, hogy a jelenség nem szűnt meg teljesen.
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.
Magyarországon már évtizedek óta beszélnek politikusok és kutatók is a kiterjedt fekete- és szürkefoglalkoztatásról, és arról, hogy miként lehetne ezt visszaszorítani. A szürkefoglalkoztatás egyik fajtája, amikor a valójában sokkal többet kereső dolgozókat minimálbérre jelentik be a munkáltatók, mivel így a lehető legkevesebb adót kell fizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak, de mégis jogosult lesz különböző társadalombiztosítási és jóléti ellátásokra, és élvezheti egy rendes munkaszerződés előnyeit is.
Eközben a magyar minimálbért keresők adóterhelése nemzetközi összehasonlításban magas, és a magas foglalkoztatási költségek nehezítik az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedését. Amíg viszont sok, papíron minimálbéres munkavállaló többet keres a valóságban, akkor ezeket a terheket se nem igazságos, se nem feltétlenül szükséges csökkenteni.
De mennyire gyakori valójában a magasabb keresetű dolgozók minimálbérre bejelentése? Egy nemrégiben megjelent tanulmányunkban jövedelemadatok alapján kimutattuk, hogy a kétezres évek közepén valóban elterjedt volt ez a jelenség hazánkban. A vizsgálatot egy 2006-os reform teszi lehetővé – az év szeptemberétől bevezették azt a 2011-ig érvényben lévő szabályt, hogy a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér kétszerese alapján kellett befizetni.
Ha valakinek a tényleges jövedelme nem érte el ezt a határt, akkor a munkáltatónak külön bejelentést kellett tennie az adóhatóságnál, ez azonban fokozott ellenőrzést vonhatott maga után. Emellett 2006-ban bevezették a garantált bérminimumot is. A garantált bérminimumra a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló jogosult, összege pedig meghaladja a minimálbért.
Az 1. ábrán a kék vonal mutatja minimálbérre bejelentett munkavállalók arányának időbeli alakulását, míg a piros vonal a minimálbér kétszeresére bejelentett dolgozókét. A reform időpontját a függőleges vonal jelzi. Látható, hogy 2005-ben (a reform előtt) még a magánszférában dolgozók 17 százaléka kereste hivatalosan az akkori havi minimálbér összegét. 2007-ben – a reform után rövid idővel – ez az arány 6 százalékra csökkent.
Ugyanezen idő alatt 2 százalékról 5 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik pont a minimálbér kétszeresét keresték, illetve ebben az évben a magánszférában dolgozók 7,5 százaléka már a garantált bérminimumot kereste hivatalosan (sárga vonal). Az adatokban azt is látjuk, hogy számos honfitársunk fizetése éppen a minimálbérről ugrott át annak kétszeresére, míg mások jövedelme a garantált bérminimumra ugrott, miközben az nem volt jellemző, hogy valakinek a minimálbérről ennél magasabbra emelkedett volna a jövedelme.
A 2. ábra azt mutatja, hogy másképpen reagáltak az új szabályra a különböző végzettségű emberek, ami nem meglepő, hiszen egy egyetemi végzettségű, minimálbérre bejelentett dolgozó esetében kisebb az esélye annak, hogy valójában minimálbért keres, mint egy általános iskolai végzettségű dolgozó esetében.
Az ábra bal oldalán az általános iskolai képzettséget igénylő szakmákban minimálbért vagy kétszeres minimálbért keresők aránya látható, a jobb oldalon pedig ugyanez a felsőfokú végzettséget igénylő szakmákban. Bár 2005-ben ez utóbbi csoport kb. 15 százaléka vallotta magát minimálbért keresőnek, ez az arány 2007-re 3 százalékra zuhant.
Ezzel párhuzamosan 1-ről 7,5 százalékra nőtt a papíron kétszeres minimálbért keresők aránya, illetve sokan jelentkeztek be a garantált bérminimumra is. Hasonló alkalmazkodás látható az alacsony végzettségűek között is, csak kisebb mértékben (2. ábra, bal oldali panel). Itt 20-ról 13 százalékra esett a minimálbéresek aránya a reform után, és a kétszeres minimálbéresek aránya csupán 1-2 százalékponttal nőtt. (Mivel a bér ebben a csoportban átlagosan alacsonyabb, így valószínűbb, hogy a munkáltató a tényleges béren foglalkoztatott tovább.)
Az adatokban az is látható, hogy jellemzőbb a „bérduplázás” kisebb és hazai tulajdonú cégeknél, mint a nagyobb és külföldi tulajdonú cégeknél. Aztán az idő múlásával egyre kevesebb dolgozó maradt a minimálbér kétszeresén bejelentve. Ez alapján valószínűsíthető, hogy sok minimálbérre bejelentett dolgozó valójában jóval többet keresett.
Ugyanakkor még ma is viszonylag sok magasabb keresetű dolgozó lehet minimálbérre vagy a garantált bérminimumra bejelentve. Például az adataink szerint a jellemzően felsőfokú végzettséget igénylő szakmákban dolgozók 6,5 százaléka állítja magáról ma is, hogy a garantált bérminimum összegét keresi. Ezek a dolgozók vélhetően többet kereshetnek, de nem jelentik be a teljes jövedelmüket.
Az elmúlt években a magyar kormány jelentős eredményeket ért el a gazdaság kifehérítésében, például az online pénztárgépek bevezetésével jelentősen nőtt a kis cégek bejelentett forgalma és az általánosforgalmiadó- (áfa-) bevétel. Kutatási eredményeink alapján úgy látjuk, hogy megfelelő eszközök, például célzott ellenőrzések alkalmazásával jelentősen csökkenthető a személyi jövedelemadó elkerülése is. És egyszer talán a legszegényebbek is vihetnek majd többet haza, mert már nem rejtőznek közéjük az adóelkerülést választó honfitársaink.
Ha szeretne aDefacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni,kattintson ide!
