Fejér vármegyében volt ötszáz évig a Magyar Királyság koronázási székhelye, itt van az államszocializmus által tervezett és szinte a semmiből létrehozott iparváros, ahogy a miniszterelnök szülőfaluja is, amely az elmúlt tíz évben a milliárdokkal felpumpált labdarúgóklubjáról és az innen származó leggazdagabb magyarról lett híres. De innen indult ki a köztársasági elnök és Varga Judit lemondásához vezető kegyelmi botrány is. A sok szempontból érdekes megye választásföldrajzi elemzése következik.
A megye két jelentős települése a két megyei jogú város, Székesfehérvár és Dunaújváros meglehetősen eltérő fejlődési pályát járt be.
Székesfehérvár, a megye székhelye az eltérő jellegű tájak – északkeletről a Velencei-hegység, északról a Móri-árok, délkeletről a Mezőföld – találkozásának helyzeti energiából fakadóan már Géza nagyfejedelem kora óta lakott volt, ráadásul Szent István és a török hódoltság között kizárólagos koronázó város volt. Az újabb fejlődést a vasút kiépítése hozta el az 1860-as években, így a későbbi jelentős szocialista iparfejlesztésnek bőven volt mire alapoznia: ide telepítették az Ikarus autóbuszgyárat, de a város labdarúgócsapatának névadó szponzorként is működő Videoton rádió- és televíziógyárat is. Székesfehérvár gazdasága a rendszerváltozáskor sem omlott össze, azóta is a legnagyobb egy főre eső ipari bevételekkel rendelkező település Budapest után.
Ezzel szemben Dunaújvárost az 1950-es évek erőltetett iparosítása formálta a jóval kisebb, körülbelül négyezer fős Penteléből és a Dunai Vasmű köré épített szocreál és szocmodern stílusú lakótelepekből jelentős regionális központtá. Az 1990-es évek ennek megfelelően nem alakultak olyan kedvezően a Duna-parti város számára, hiszen a korábban 12-13 ezer embert foglalkoztató Vasmű kapacitása folyamatosan csökkent, amely 2022-re odáig fajult, hogy a Dunaferr a megszűnés szélére került. Végül az indiai–brit Liberty Steel-csoport mentette meg az üzemet 2023-ban.
Beszédes a két népszámlálás közötti népességszám-változás, melyet a következő térképen ábrázoltunk.
Ez alapján a megye települései közül leginkább a fővároshoz közeli, az északkeleti települések tudták növelni a lakosságukat, részben a Székesfehérvárról, de nagyrészt Budapestről kiköltözők miatt. Az északnyugaton található Mór, valamint a térség déli része, közte Dunaújvárossal azonban rendkívüli mértékben veszíti a népességét, minden bizonnyal a rosszabb gazdasági körülmények miatt:
A gazdasági fejlettség térszerkezete az öt évvel ezelőtti önkormányzati választások eredményein is meglátszódott: a szuburbanizációval érintett területeken a Momentum, az elmaradottabb településeken a DK és a Mi Hazánk végzett a második helyen a Fidesz–KDNP mögött a listás eredményeket nézve.
A megyében nem indított listát a Jobbik, az MSZP pedig nem érte el az ötszázalékos küszöbértéket. Az önkormányzati választás helyi indulója a Válasz Független Civilek Fehérvárért Egyesület hét százalék feletti eredménnyel egy képviselőt tudott bejuttatni a megyei közgyűlésbe, és nem egy település esetében a kormánypártok után a második legtöbb szavazatot gyűjtötték be.
A megye leghíresebb polgármestere egyértelműen a Székesfehérvárt 2010 óta vezető fideszes Cser-Palkovics András. A polgármester másokkal szemben viszonylag sokszor beszél ki a fideszes kánonból, legutóbb például a Magyar Nemzet rovatvezetőjébe állt bele, de a kormányzat vendégmunkásokhoz való hozzáállásának pálfordulásával kapcsolatban is kritikus volt. Cser-Palkovics nagy, pártpolitikai szekértáborokon átívelő támogatottságot tudott kiépíteni, 15-20 százalékponttal is előzi a kormánypárt helyi támogatottságát.
Dunaújvárosban azonban az elmúlt 34 évben csak kétszer választottak fideszes polgármestert: 2010-ben és 2014-ben nyert Cserna Gábor.
2010 előtt az SZDSZ-es Almási Zsolt és a szocialista Kálmán András voltak meghatározó szereplői a település közéletének, majd 2019-ben újra fideszen kívüli szereplő lett polgármester, a jobbikos Pintér Tamás, aki a másfél évvel korábbi országgyűlési választáson azon kevesek közé tartozott, akik vidéki választókerületben tudták elhódítani az egyéni mandátumot, így helyi ismertsége megkérdőjelezhetetlen volt. 2019-ben jelentős, 56-41-es arányban győzte le a regnáló polgármestert.
A kormánypártoknak így a rendkívül kreatívan meghúzott választókerületi határok sem segítettek. A Fidesz taktikát is váltott, és a korábbi helyi MSZP elnökét, Magyar Andrást indítja Pintér ellen a polgármester-választáson, aki az öt évvel ezelőtti indulásához hasonlóan idén is a Rajta Újváros! Egyesület színeiben indul, tehát ő is a településén aktív, de az országos politikába kevésbé beleszóló városvezető szerepét tölti be.
A szocialista iparváros mellett van egy izgalmas település: Rácalmáson 1990 óta a még a rendszerváltozás előtt nem sokkal kijelölt tanácselnök, Schrick István tölti be a polgármesteri tisztséget. Kétszer volt kormánypárti, egyszer pedig egy független kihívója, de mindhárom alkalommal 80 százalék körüli támogatottsággal választották újra. Nagy meglepetés lenne tehát, ha idén ez a helyzet változna.
Persze van azért példa arra, hogy harminc év után cseréljen le egy település egy vezetőt: Abán a legutóbbi önkormányzati választáson pont egy a tisztséget 1990 óta betöltő polgármestert, Kossa Lajost sikerült Mikula Lajosnak leváltania. A település közéletét egyébként a finanszírozási problémákkal küzdő szakrendelő borzolja, amely nem feltétlenül független a polgármesterváltástól sem.
2019-ben Velencén is új polgármestert választottak: a korábbi kormánypárti polgármestert győzte le a Regélő Egyesület civil szervezet színeiben elindult Gerhard Ákos, megszerezve a település irányítását a képviselő-testületben is. Ez a település életét elég erőteljesen meghatározó Velencei-tóval kapcsolatos aktuális történések is segíthették: a tó körüli beépítettség egyre növekszik, ami nem mindenkinek tetszik. 2021-ben pedig először a halak kezdtek kipusztulni a tóból, majd a víz szintje is egyre nagyobb problémákat okozott.
Ettől függetlenül a legtöbb településen kormánypárti támogatású polgármester van, főleg a megye északi részén. Például Felcsúton, ahol Orbán Viktor nevelkedett. A kétezer főt el nem érő községben van a 3800 főt befogadni képes Pancho Aréna és még megannyi látványosság. A község polgármestere pedig 2011 és 2018 között Mészáros Lőrinc volt, akit azóta már a leggazdagabb magyarként tartunk számon. Mészáros Lőrinc 2018-ban az országgyűlési választások után mondott le polgármesteri pozíciójáról, azóta Mészáros László korábbi alpolgármester irányítja a települést. Legutóbb, 2019-ben pedig már nem is volt kihívója.
Felcsúttól alig 10 kilométerre fekszik Bicske, innen indult ki az utóbbi idők legnagyobb botrányává duzzadt kegyelmi ügy, mely Novák Katalin és Varga Judit lemondásához, sőt végül Magyar Péter színre lépéséhez vezetett. A települést 2008 óta irányítja Fidesz–KDNP-színekben polgármester. A pedofilként később elítélt iskolaigazgató, V. János egyébként 2002-ben még a bicskei 7-es egyéni választókerületben nyert mandátumot a Fidesz támogatottságával.
A 2022-es választás egyébként nem úgy alakult az ellenzéknek, ahogy azt várták, mely meglátszik a Fejér megyei eredményekben is. A dunaújvárosi választókerületben például annak ellenére kapott ki a jobbikos Kálló Gergely, hogy az ellenzék vezette városban ő kapott több szavazatot, így a győzelme a környező települések szavazatain múlott. A kormánypártok előnye a megye északkeleti, illetve délnyugati részeiben pedig jelentős volt:
A sorozat eddigi részei:
- Így szavaz a legkevésbé fideszes megye
- A megye, ahol a Fidesznek egyetlen ellenfele maradt: maga a Fidesz
- A megye, ahol a Fidesz buktatta meg saját polgármesterét
- Erős MSZP, aztán csak a Fidesz – a megye, ahol mindig a hatalmon lévő pártok jelöltjeire szavaztak
- Választások a reformáció fellegvárában
- A megye, ahol a legizgalmasabb csata nem a megyeszékhelyen várható
- A leginkább elöregedett megyében dúl igazán a szomszéd várak csatája
- Magyarország antikommunista fellegvára
- A magyar belpolitika állatorvosi lova
- A volt szocialista iparterület, amit még nem uralt le teljesen a Fidesz