Hazánk legkisebb megyéjén egyszerre hagyott lenyomatot a népi és vallási hagyományok konzervatív világa és a munkásmozgalmi múlt baloldali öröksége. Politikai értelemben Nógrád sokáig teljesen kettéosztott volt ezen dimenziók mentén, mára azonban úgy tűnik, hogy a Fidesz az országos politikán keresztül elhódította az egykori iparvidék lakóinak szívét is, akik a Jobbikon át tértek meg a táborhoz.
Külföldön élő magyarok körében megoszlanak a vélemények annak kérdésében, hogy melyik az a Magyarországon kapható élelmiszertermék, amely a legjobban hiányzik a számukra. Van, aki a Túró Rudira esküszik, mások az Unicumra, de nagy tábora van a különböző csípős paprikakrémeknek is. Magam részéről, ha tehetem, egy dologgal tankolok fel mindig, ez pedig a nógrádi ropi. Azt már csak az utóbbi időben tudtam meg egy bátonyterenyei ismerősömtől, hogy ez a ropi olyannyira nem hungarikum, hogy a nógrádi ÁFÉSZ a Világgazdaság 1972-es beszámolója szerint az akkor még jugoszláviai Eszékről, a Sloboda gyárából vette a licencet az 1970-es évek kezdetén. A ropi csomagolása a hagyományos piros és kék színeket követi, ami egészen a közelmúltig leképezte a megye kulturális és politikai kettéosztottságát is, habár aligha emiatt tervezték ilyenre a ropiszacskót.
Nógrád megye nyugati része, a nagyon karakteres néprajzi kulturális jegyeket felvonultató Palócföld, hazánk talán legépebb formájában megmaradt népművészeti magterülete. Mind hagyományok továbbélesében, a népi építészet örökségében, a sajátos dialektus fennmaradásában az egyik legtradicionálisabb része Magyarországnak. Politikai értelemben a keresztény-szocialista vagy keresztény-demokrata mozgalmak fontos fellegvára volt a két világháború között, amely a 20. század tragikus alakulása miatt sem tudott itt végül kiteljesedni. Az 1947-es választásokon nagyon jól szerepelt itt a KDNP jogelődjének tekinthető, Barankovics István vezette Demokrata Néppárt, amely a Mindszenty bíborossal történő szakítás után lépett az önállóság útjára. Pár évvel később kiépült a totális diktatúra, és szabad választásokat csak 1990-ben tarthattak legközelebb az országban, de akkor a 4 megyei országgyűlési választókerületből hármat is az újjáalakuló KDNP tudott megnyerni. A párt később újabb szakadáson ment keresztül, majd mindenfajta bírósági eljárások és pártból történő kizárások után, a korábbi Antal-kormányt alkotó pártok közül végül elsőként bútorozott össze a Fidesszel. A Fidesz vezetése sokáig ügyelt is arra, hogy ebben a nyugat-nógrádi térségben KDNP-s hátterű jelölteket indítson, illetve Pest megye szomszédos északi, egykor a történelmi Nógrád és Hont vármegyékhez tartozó választókerületeiben (Szob-Vác) is ez volt a rendező elv.
A megye keleti felében az 1950-es évek iparfejlesztésének egyik zászlóshajója, Salgótarján található, valamint a mellette fekvő kisváros Bátonyterenye. Utóbbi klasszikus bányászváros volt, ahol a rendszerváltás után egyik napról a másikra dőltek romba egzisztenciák. Erről saját családja példáján mesélt érzékletesen Görög Zita, az ismert sztármodell a Telexnek. Salgótarján az iparfejlesztések, valamint a szocialista mintaváros-modell eredményeként válhatott a megye központjává, a korábbi központ, Balassagyarmat rovására. Salgótarjánban a medencében fekvő barnakőszénre alapozva épült ki a nehézipar, majd az annak melléktermékeit felhasználó üvegipar és gépgyártás. A város az 1980-as évek elején volt a csúcson, ekkor közel 50 ezren lakták, azonban a jelenleg elérhető névjegyzék adatok alapján alig több mint 27 ezer választásra jogosult él jelenleg a megyeszékhelyen. A város szövete nagyon töredezett, hiszen a hirtelen megnövekedett népességű város a környező kisebb völgyekbe benyomulva tudott terjeszkedni, kisebb falvak bekebelezésével. A rendszerváltás óta a trend viszont megfordult, és mára olyan települések lettek újra függetlenek, mint a 2006-ban kivált Somoskőújfalu. Utóbbi falu mellesleg a magyar revizionista álmok kevés beteljesült példája, ugyanis a falu 1924-ben még Csehszlovákia része volt a Trianoni Béke értelmében, azonban később ezt a pár hektáros területet újra Magyarországhoz csatolták.
Salgótarjánban megkérdőjelezhetetlen volt a baloldal szerepe. 1998–2006 között lényegében kialakult egy kelet-nyugat tagoltság a megyében, a baloldali kelettel és jobboldali nyugattal, amiben természetesen a 2010-es választások fordulatot hoztak. Országgyűlési választásokon azóta sem volt esélye senkinek Nógrádban legyőzni a Fideszt. Önkormányzati választásokon, ahogy az lenni szokott, már jóval összetettebb a politikai hadszíntér. Salgótarján azon kevés megyei jogú városok közé tartozott, ahol már 2014-ben visszakerült a hatalomba a baloldal, igaz, egy rendkívül kiélezett versenyben. Ekkor az azóta elhunyt szocialista Dóra Ottó, mindössze 50 szavazattal verte a kormánypárt jelöltjét, majd a 2016 februárjában megtartott időközi választáson már jelentősebb különbséggel tudott nyerni a várost azóta is vezető Fekete Zsolt polgármester. Ezen a szorosnak ígérkező voksoláson valamiért Thürmer Gyula is fontosnak érezte indulását. A Munkáspárt elnöke el is vitt 275 szavazatot, azonban a Fidesznek ez sem segített. A legutóbbi 2019-es helyhatósági választáson már nagyon tetemes előnyre tett szert a regnáló baloldali városvezetés. A polgármesteri poszton 11 százalékot vertek a Fideszre, és a 2014-es 7:3 arányú egyéni körzetes meccset is 8:2-re módosították. Salgótarjánban komoly meglepetés lenne, ha nem a baloldali vezetés ünnepelhetne június 9. éjjelén. Ugyanakkor jól példázza az önkormányzati és országgyűlési választások eltérő választói stratégiáját, hogy 2022-ben a Fidesz-lista már 9 százalékot vert a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki listára, miközben a vereség mértéke, a sokkal jobboldalibbnak elkönyvelt Balassagyarmaton szerényebb, 7 százalékos volt.
A megye korábbi központja, második legnagyobb települése Balassagyarmat, amely fontos helyszíne a XX. századi nemzeti mitológiának, hiszen az I. világháborús összeomlást követően bevonuló csehszlovák csapatokat sikeresen verték vissza a város lakói, kiérdemelve ezzel a „Civitas Fortissima”, tehát a bátorság városa címet. Balassagyarmaton egyetlen ciklus erejéig (2002-2006) volt baloldali városvezetés, azonban a legutóbbi 2019-es önkormányzati választáson nagyon megszorongatta a Fideszt a Gyenes Szilárd vezette helyi ellenzéki ernyőszervezet. Mindössze 107 szavazaton múlott a polgármesteri szék, és a korábbi 8:0-s egyéni körzeti vereséget is 6:2-re kozmetikázták. A várost vezető Csach Gábor igazi régi motoros fideszes, már a párt alapításánál is jelen volt, 1998 óta önkormányzati képviselőként vett részt a város közéletében. Az ellenzéket vezető Gyenes is inkább egy konzervatív karakter. Három gyermek édesapja, vidékfejlesztési szakember, aki korábban a gödöllői polgármester (Gémesi György) által felállított Új Kezdet tagja volt. Balassagyarmat közel sem tűnik lefutott meccsnek. A Fidesz az egyik nyertes körzetében kénytelen volt lecserélni az inkumbens jelöltet, mert nyugdíjba vonul, de itt az ellenzéknek is váltania kellett. 2022-ben már 770 szavazat volt a különbség a Fidesz és ellenzéki lista között, de a Mi Hazánk is kapott közel 1400 voksot, akikről viszont még nem tudjuk, állítanak-e polgármesterjelöltet Gyarmaton, mint ahogyan erről a városban amúgy aktív Kutyapárt sem nyilatkozott.
Pásztó és Szécsény 10 ezer főnél alacsonyabb népességű városok. Utóbbi település élére nem azért került független polgármester 2019-ben, mert valaki a civil világból sikeresen hívta ki a Fideszt. A várost 2010 óta irányító Stayer László és a Fidesz összes képviselőjelöltje kilépett a pártból, miután 2019 nyarán kiderült, a központ nem őt, hanem Varga Bélát, a Fidesz helyi elnökét akarja indítani. A történet különös folytatásaként konfliktusba keveredett a Fidesz és a KDNP helyi alapszervezete, mely a megyei pártvezetéssel is összerúgta a port. Annak eredményeként fel is oszlatták a kereszténydemokrata alapszervezetet. A szakadárok függetlenként indultak, Stayer szoros versenyben megőrizhette polgármesteri székét.
Pásztón a legutóbb ennél kisebb izgalmak voltak, pedig az előzmények viharosan alakultak. 2014-ben nagyon szoros versenyben lett polgármester az ismert médiaszemélyiség, Dömsödi Gábor, aki korábban az LMP színeiben politizált. Dömsödi ekkor mindössze 50 szavazattal verte a várost 1998 óta irányító fideszes Sisák Imrét. 2018-ra azonban annyira megromlott a viszonya a városi képviselő-testülettel, hogy annak minden tagja lemondott, időközi választást kényszerítve ki ezzel. A polgármester-választást a fideszes Farkas Attila nyerte, majd 2019-ben, a rendes választáson újrázni tudott. Dömsödi két évre rá még az ellenzéki előválasztáson is próbálkozott a Salgótarján központú választókerületben. A Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt színeiben indult, de hiába, az előválasztáson DK-s győzelem született.
Bátonyterenye 2010-ig határozottan baloldali, a rendszerváltásból nagyon rosszul kikecmergő kisváros volt Salgótarján mellett. 2010 után vette át a város vezetését a Fidesz, Nagy-Majdon József lett a polgármester. Őt 2019-ben megszorongatni sem tudták. A legutóbbi választáson indult egy „Bátonyterenyei Polgárokért Egyesület” nevű szervezet, aminek nemes egyszerűséggel egy vörös csillag volt a logójában. Szereztek is 13 százalékot. Mivel a város népessége több 10 ezer főnél, itt még egyéni körzetekben választották a képviselők többségét, ezekben mindenhol simán nyert a Fidesz. A városba telepített dél-koreai akkumulátor-feldolgozó működését a Nógrád Megyei Kormányhivatal 2023 nyarán felfüggesztette. Korábban, 2023 júliusában a dühös helyiek egészen a polgármester házáig menetelve vitték el követeléseiket. Kérdés, hogy mennyit rombolt ez az ügy a fideszes város vezető megítélésén.
Az EP-választások itteni eredményei arra is betekintést engednek, hogy milyen drámai módon alakult át a nógrádi emberek pártpreferenciája másfél évtized alatt. A 2004-es EP-választás történelmi jelentősége országos szinten abban áll, hogy fennállása során először verte a Fidesz listán az MSZP-t. Nógrádban 10 százalékkal volt erősebb a Fidesz-lista, azonban ekkor még Salgótarjánban és Bátonyterenyén is jelentősen népszerűbbek voltak a szocialisták. A 2009-es EP-választás már a baloldali összeomlás egyik fejezeteként íródott be a magyar politikatörténetbe. A Jobbik rögtön 19 százalékos eredménnyel startolt, Pásztón és Szécsényben voltak a legerősebbek, az MSZP megalázó vereséget szenvedett még a megyeközpontban is, 42-27 arányban kaptak ki a Fidesztől. 2014-ben az országos trendeket még csak a legkisebb lélekszámú települések esetében tudta felvenni a megye, 5 ezer fő alatti szegmensben nagyjából úgy szerepelt a Fidesz-lista ahogy az országos átlag, azonban Salgótarjánban és a nagyobb városokban (pl. Balassagyarmat) az itteni eredmények jelentősen elmaradtak az országos településméret szerinti átlagoktól. Majd a világ rendje 2019-re áll helyre, Salgótarján ekkorra teljesen beleszürkül, vagyis belenarancssárgásodik a megyei jogú városok mezőnyébe, és a Fidesz itteni támogatottsága immáron jelentéktelen mértékben tér csak el más hasonló méretű városokétól.
