Magyarországon sehol nem kíséri olyan szintű érdektelenség a helyi politikát, mint a most vizsgált Hajdú-Bihar vármegyében. Debrecenben, hazánk második legnagyobb városában az 1990-es és 2014-es önkormányzati választásokon a választók 30 százaléka sem ment el szavazni, de a 2019-es 35 százalék is messze elmarad más megyei jogú városok részvételi számaitól. A helyhatósági választások részvételi adatait nézve is sereghajtó ez a megye szinte az összes, 1990 óta megtartott voksoláson. Kelet-Magyarországon a rendszerváltás óta jellemző, hogy az ott élők szélsőséges mértékben maradnak távol a politikától. Dunántúli honfitársaikhoz képest jóval kisebb arányban vesznek részt az itteniek a különböző választásokon, sokkal kevésbé gondolhatják azt, hogy tevékenyen alakíthatják sorsukat. Ennek okainak is szeretnénk a lenti rövid elemzésben utánaeredni, miközben igyekszünk megfesteni a „kálvinista Róma” központú megye politikai és társadalmi kontúrjait is.
2006 forró őszén kerültem a fővárosba Miskolcról. Én az ELTE miatt hagytam el a várost, barátaim közül azonban sokan tették ugyanezt Debrecen kedvéért. Ha úgy tetszik, tőlem ez a város vette el ekkor őket, ezért is nehezteltem rá sokáig. Emellett még az irigység volt az, amit Debrecennel kapcsolatban éreztem a kétezres évek második felében. Adott volt egy, az akkori ellenzék által dominált nagyváros, ami minden létező szempont alapján a kanyarban előzte az összes keleti magyar megyeközpontot. A város országosan ismert, sikeres polgármestere akkor a fideszes Kósa Lajos volt.
Mindezek tetejébe ez az időszak teljesen egybeesett a Loki aranykorával. A focicsapat 2004-2014 között hétszer nyerte meg a bajnokságot, miközben mi már azt is sikerként könyveltük el, ha egyáltalán adta a tévé a Diósgyőr meccseit. Az akkori városi legenda persze arról szólt, hogy a szocialistáknak érdeke volt Orbán Viktor mellett melegen tartani Debrecenben egy erős fideszes politikust, és nem akadályozni annak sikeres helyi politikai építkezését. 2006-ban ugyan ismét vereséget szenvedett a Fidesz országosan, és Kósa Lajos szájából valóban elhangzott az azóta rosszul öregecskedő mondat, miszerint „nem valószínű, hogy Orbán újra miniszterelnök-jelölt lesz”. Történt, ami történt: Kósa Lajos továbbra is a Fidesz egyik vezető politikusa, Orbán Viktor pedig azóta nyert négy választást alkotmányozó többséggel.
Hajdú-Bihar vármegyét jobboldali vidéknek könyveljük el, de a politikai hadszíntér többszörösen összetett. Az országgyűlési eredményekre tekintve, itt is érvényesül a Fidesz első számú választásföldrajzi ökölszabálya: minél kisebb településre nézünk, annál erősebb Fidesz eredményeket kapunk, de ezek mértéke még az országos átlagokat is meghaladták a legutóbbi két választáson.
Debrecen a megyei jogú városok mezőnyében Sopron után a második legerősebb Fidesz-listás eredményt (51 százalék) tudta felmutatni 2022. április 3-án. Az önkormányzati választásokon viszont az a szokatlan helyzet állt elő, hogy
ebben a megyében nem a megyeszékhely az, ahol a Fideszen kívüli szereplők meg tudták szorongatni a helyi hatalom birtokosait az elmúlt években,
vagy adott esetben le is tudták őket váltani, mint például Balmazújvárosban.
Debrecenben a Fideszen kívüli világból utoljára 1998-ban tudott bejutni bárki a városházára egyéni választókerületi győzelemmel. A szocialista Borsos Éva mindössze 8 szavazattal, de verte fideszes versenytársát, de Kósa Lajos vezetésével ekkor vette át a cívisvárost a Fidesz.
A jobboldal azóta esélyt sem adott ellenfeleinek, az összes egyéni választókerületben sorra aratja győzelmeit, ami valószínűleg demoralizáló hatással lehet a város ellenzéki választóira. Ennek köszönhetően a mozgósíthatóságuk rendkívül alacsony szinten van egy önkormányzati választáson. 2019-re már az az egészen furcsa helyzet állt elő, hogy a májusi EP-választásokon a debreceni polgárság 41 százaléka megjelent az urnák előtt (53 százalékuk a kormánypártra szavazott), miközben az őszi önkormányzati választáson, mindössze a jogosultak alig egyharmada vett részt.
Az idén június elejére árukapcsolt EP- és önkormányzati választás pont az ilyen városokban okozhatna gondot a régóta hatalmon lévő kormánypárti vezetéseknek, hiszen az számos olyan, inkább ellenzéki érzelmű választót is elvihet a szavazóhelyiségbe, akik egy csak önkormányzati választáson nem valószínű, hogy megjelentek volna.
Más kérdés, hogy ezekben a városokban (például Debrecen, Zalaegerszeg) annyira tetemes a Fidesz előnye, hogy csak a magasabb részvétel miatt aligha kell tartaniuk, de az esélylatolgatásról majd később.
A legtöbb megyénél leírjuk, hogy a 2010 előtti időkben azért termett ott babér a baloldalnak is, természetesen nem volt ez másként a Hajdúságban sem. 1990-ben tíz választókerületet rajzoltak ki a megyének, kettőben győzött az SZDSZ, hatban az MDF, azonban itt szerezte a friss kommunista utódpárt MSZP történelme első egyéni mandátumát Szűrös Mátyás, püspökladányi győzelmének köszönhetően. Szűrös Mátyás az emberarcú állampárti karaktert hozta Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt, népszerűségük éppen ezért messze túlmutatott az akkor politikai karanténban lévő szocialista párténál. 1989. október 23-án az Országház erkélyén maga Szűrös kiáltotta ki a III. Magyar Köztársaságot, így ideiglenesen ő lett hazánk köztársasági elnöke is. Az egykori reformkommunista Szűrös 2002-ig az MSZP parlamenti képviselője maradt, majd váratlanul kilépett a pártból, és az Új Baloldal nevű formáció miniszterelnök-jelöltje lett. A párt országos listát tudott állítani és olyan hírességeket is leigazolt mint az egykori olimpiai bajnok birkózó Növényi Norbert, az egykori pornószínésznő, Staller Ilona (Cicciolina), akinek a nevével végül mégsem találkozhattak a kőbányai választók. Az új párt 3 ezer szavazatot kapott országosan, Szűrös Mátyásra viszont alig érkezett szavazat a berettyóújfalui körzetében. A politikus ezért a második forduló előtt a Fidesz-MDF támogatására szólította fel híveit. Szűrös vagy elképesztően hiszékeny volt ekkoriban, vagy hatalmas politikai látnok, hiszen ezen a voksoláson nyertek a szocialisták országosan (habár a megyében mindent vitt a Fidesz), miközben ő maga épp kijelentkezett a kurzusból. Szűrös 2010 után aztán számos alkalommal tűnt fel a Fidesz mellett, a megye életében azonban már nem játszott meghatározó szerepet. 2006-ban még tudtak három körzetet nyerni a szocialisták, de egyik sem debreceni választókerület volt, majd 2010 után már kizárólag fideszes győzelmeket látunk.
A megye politikai profilja tehát egy választásokon nem különösebben aktív, jobboldali dominanciájú képet mutat, ahol a megye központja az önkormányzati választásokon még jóval markánsabb kormánypárti túlsúlyt mutat, mint az országgyűlési választásokon.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere a szavazatok 62 százalékával tudta megőrizni székét 2019 őszén, a Fidesz egyéni kerületi jelöltjeinek összesített eredménye pedig 57 százalék volt. 2022 áprilisában ennél gyengébb eredményt ért el itt a Fidesz az országgyűlési választáson (51 százalék).
A politikai passzivitást két dolog is árnyalja. Egyrészt ez döntően egy kelet-magyarországi társadalmi attitűd, hasonló méretű dunántúli kisvárosok vagy megyeközpontok jóval nagyobb arányban vesznek részt a választásokon. Másrészt az önkormányzati választásokon, a fővároson kívüli világban, annál magasabb egy adott település részvételi rátája, minél kevesebben élnek az adott helyen. Hajdú-Bihar megye hagyományosan nem aprófalvas, szórványtelepülésekben (tanyák, bokortanyák) nem bővelkedő terület. Ennek számos oka van a török hódoltságtól egészen a második világháború utáni erőszakos téeszesítésig, ami itt jóval sikeresebben ment végbe, mint például a Kiskunságban.
A 2022-es népszámláláson magukat bármilyen felekezethez besorolni tudók arányában itt él a legtöbb református honfitársunk. A magukat vallásosnak vallók 61 százaléka mondta magát a Magyarországi Református Egyházhoz tartozónak. A kálvinizmus a XVI. században futótűzként terjedt Európában, számos véres háborút is kirobbantva, a XVII. század végére az akkori Magyarország többsége protestáns lett, csupán a Bécshez közeli nyugat-dunántúli országrész maradt a katolikus egyház kezén. A később megerősödő ellenreformáció (vagy rekatolicizmus) hullámaitól viszonylag mentes maradt az ország ezen keleti vidéke, ami egyrészt egyszerre volt köszönhető az itt még jelenlevő töröknek, valamint az Erdélyi Fejedelemség vallási toleranciájának (tordai vallásbéke).
A Tiszántúlon tehát nagyon mély történelmi gyökerei vannak a református egyháznak, itt él a hívek túlnyomó többsége. Az egyházon belül, Balog Zoltán püspök személye és a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt kialakult konfliktusban ezért volt döntő jelentőségű mozzanat, hogy pont a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Fekete Károly szólította fel távozásra a zsinat elnöki posztjáról az egykori fideszes humánminisztert. Balog azóta távozott a zsinat – kvázi az egyház – éléről, habár továbbra is a dunamelléki egyházkerület püspöke.
Debrecenben azonban nem csitulnak a személyét igen éles kritikával illető hangok. A Kossuth Utcai Református Egyházközség Presbitériuma szó szerint így fogalmazott szerdai közleményében: „Megbotránkoztunk azon, hogy a hitvallásos döntés órájában egyházunk vezetője nem a bántalmazott áldozat, hanem a tettes oldalára állt.” Balog jelenleg nem visel kormányzati pozíciót, habár informális befolyása érvényesítésére erre eddig sem volt szüksége, viszont továbbra is az egyik református egyházkerület feje, így a jelenlegi konfliktus két református igazgatási egység között húzódik, ami egészen példa nélküli az újkori magyar történelemben. A képet persze az is árnyalja, hogy nem kizárólag a tiszántúli kálvinisták számára lett persona non grata Balog Zoltán.
A választásokat aligha befolyásolja döntő mértékben ez a mozzanat, habár a kormánypártnak vannak a kötelékében az önkormányzati testületekben, mellesleg az országgyűlési frakcióban is olyan képviselői, akik egyébiránt a református egyház lelkipásztorai. Ezt ugyanis formálisan nem tiltja az egyház, szemben a katolikus egyházzal. Mindenesetre ha a református córesz folytatódik, adott esetben eszkalálódik, okozhat még kellemetlen perceket ezekben a hajdú-bihari közösségekben is.
Debrecen az elmúlt években a BMW, valamint a kínai CATL akkumulátorgyártó cég megjelenése miatt került be a hírekbe. Közfelháborodást ez utóbbi váltott ki a helyiekben. Azok a drámai képsorok, amelyek a 2023 elején megtartott nyilvános közmeghallgatásokon készültek, az egész országot bejárták és rávilágítottak ezen beruházások súlyos politikai kockázataira is. A megyeszékhelytől délre fekvő Mikepércsen komoly civil szerveződésbe kezdtek a helyi édesanyák, akik azóta több megmozdulást is tartottak Debrecenben. Az LMP és a Momentum mellett a Mi Hazánk is próbálta a felháborodást becsatornázni saját politikai malmába, azonban erősen kérdéses, hogy ezek mennyire jártak sikerrel. Debrecenben a mai napig nem született döntés az ellenzéki polgármesterjelölt személyéről. A Momentum Mándi Lászlót a párt helyi önkormányzati képviselőjét szeretné, aki 2022-ben kikapott Pósán Lászlótól a megye 2-es számú egyéni országgyűlési választókerületében, 56-40 arányban, ugyanakkor legalább van ismertsége a helyi ellenzéki választók körében. Források arról számoltak be, hogy erre a DK természetesen nem bólintott rá. A párt debreceni erős embere, Varga Zoltán, aki 2019-ben polgármesterjelölt is volt, majd Gréczy Zsolt retinánkba égő botránya és lemondása után parlamenti mandátumot szerzett. Az elbeszélések alapján a DK Debrecenben is azt a taktikát választotta, hogy a végsőkig kivár, és olyan ajánlatokkal áll elő más ellenzéki pártoknak, amelyek elfogadását legfeljebb a választások dátumának közeledte tudja indokolni. A párt ráadásul látszólag tudatosan nem is exponálta magát országosan akkumulátorgyár-ügyben. Az ország más pontjain (például legutóbb Sóskúton) tartott, heves indulatokat kiváltó közmeghallgatásokon is jellemzően más pártok ismertebb politikusai bukkannak fel, habár a debreceni DK állítólag kétszer „megszórta a várost” a témával foglalkozó szórólapokkal.
A budapesti ellenzéki értelmiség körében érzékelhető most egyfajta vágyvezérelt gondolkodás, amikor Debrecen neve szóba kerül, de itt már az is szenzáció lenne, ha csak pár egyéni körzetben nyerni tudna az ellenzék 26 év után.
Két hajdúsági kisvárosban is izgalmas lehet ugyanakkor a júniusi választás. A 16 ezer lelkes Hajdúnánáson 2019-ben 4-4 ellenzéki és fideszes egyéni mandátum született, de a polgármesteri székért csak egyetlen jelölt szállt a ringbe, a kormánypárti Szolláth Tibor. Az ügy érdekessége, hogy voksolás előtt pár héttel Bódi Judit, az MSZP megyei elnöke is a fideszes polgármester újraválasztása mellett érvelt, mondván, a város csak akkor juthat kormányzati és EU-s forrásokhoz, ha azt kormánypárti polgármester irányítja. Szolláth tehát már abban a pillanatban győzött, amikor a választást kiírták, ami azért is döbbenetes, mert a városban, az egyéni jelöltekre leadott voksokat nézve az ellenzékre 2122, míg a fideszes jelöltekre csupán 2042 szavazat érkezett. 2020 szeptemberében időközi választásokat kellett tartani a városban, ahol a Fidesz jelöltje győzött, így meglett a polgármester testületi többsége is.
Balmazújváros története az ellenzéki irányítású vidéki kisvárosok valahol archetipikussá váló forgatókönyve szerint alakult az elmúlt években. Itt már 2018-ban sikerült átvennie a vezetést az ellenzéknek, köszönhetően a 2014-ben függetlenként, de Fidesz-támogatás mellett megválasztott polgármester ellen hozott jogerős bírói ítéletnek. Vesztegetésért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Veres Margitot. A vádirat szerint a volt polgármester, a jelenlegi kormánypárti országgyűlési képviselő, Tiba István polgármester mellett dolgozva 2012-ben még jegyzőként fogadott el készpénzt, valamint egy autót egy vállalkozótól, aki szeretett volna 180 millió forint állami támogatást szerezni. Igen ám, de Veres soha nem kezdte meg a rá jogerősen kiszabott börtönbüntetést. Minden jel arra utal, hogy Veres államfői kegyelmet kaphatott Áder Jánostól. Az biztos, hogy Veres Margit kegyelmi kérvényét elbírálták, mert Novák Katalin államfői hivatala 2022 októberében arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a köztársasági elnök előtt nincs olyan függő kegyelmi ügy, ami hivatalba lépését megelőzően érkezett volna. Az elítélt polgármester ügyvédje azt is elismerte, hogy a volt balmazújvárosi polgármester szabadlábon van, és azt sem cáfolta, hogy Veres Margit kegyelmet kapott.
A 2018. augusztus 12-én tartott időközi választáson a független Hegedűs Péter vette át a város irányítását. 2019-ben már 65 százalékos támogatottsággal nyert újra Hegedűs, holott a Fidesz indított ellene saját jelöltet. A 8 egyéni választókerületben 7-1 arányban verték el a Fideszt az ellenzékiek és civilek. Az ellenzéki egység aztán megbomlott, 2 független és 4 fideszes városatya akadályozta a város 2022-es költségvetésének módosítását és a zárszámadás elfogadását, így a város 2023 végén már nem tudta kifizetni az önkormányzati dolgozók béreit sem. A híradások tavaly év végén már arról szóltak, hogy Balmazújváros a csőd szélére került. Nagy kérdés, milyen felállásban fog tudni itt újrázni a jelenlegi városvezetés, és hogy a választók kit fognak felelősségre vonni a kialakult helyzetért.
A sorozat eddigi részei: