Vas megye az ország legnyugatibb részeként ezer szállal kötődik nyugati szomszédunkhoz és már korábban is a Fidesz-KDNP fellegvára volt. De nem a mérsékelten jobboldali MDF terepéből, hanem a harciasan antikommunista SZDSZ-éből fejlődött azzá. Az aprófalvas településszerkezetű megye meg is tartotta a baloldal-ellenességét, elvétve akad városvezető a politikai paletta bal oldaláról. A térség országgyűlési képviselőinek névsora pedig már tíz éve változatlan. A megyeszékhely vezetését viszont a választók öt éve az összefogott ellenzékre bízták, bár ennek hatása a 2022-es országgyűlési választások eredményein szinte egyáltalán nem látszódott meg.
A megye széttöredezett szerkezetét jól példázza, hogy míg településeinek majdnem kétharmada, 64 százaléka 500 lakos alatti, a maradék 36 százaléknyi településen él a lakosság 85 százaléka. A megye népességének harmada a megyeszékhelyen, Szombathelyen lakik. A közel 80 ezres város után a második legnépesebb település a 15 ezer lelkes Sárvár, a hazai turizmus egyik fellegvára. Bük településével együtt egyike a Magyar Turisztikai Ügynökség által a hazai turizmus fejlesztésére kijelölt 11 turisztikai térségnek. Ebben a térségben a vendégéjszakák több, mint a felét külföldi turisták töltik el a környék termálfürdőiben és wellness hoteljeiben.
A független polgármesterek aránya Zala megye után Vasban a legmagasabb (92 százalék), ennek megfelelően a Fidesz-KDNP által delegált városvezetők aránya itt a második legalacsonyabb (6,5 százalék). A megyeszékhely Szombathelyt is ellenzéki polgármester, Nemény András vezeti, aki 2019-ben vette át a város kulcsát a két cikluson át a Fidesz-KDNP színekben hatalmon lévő Puskás Tivadartól. Az ellenfele azonban Balázsy Péter volt, aki a szombathelyi hagyományoknak megfelelően nem Fidesz párttagként volt a kormánypártok jelöltje. A választás rendkívül szoros volt, 399 szavazat döntött, a győztes 1,16 százalékponttal nyert csupán.
A kormánypárt idén is párton kívüli jelölttel, Lenkai Nóra indításával készül, ő rektori megbízott az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központjánál. Habár a helyben igen népszerű Pro Savaria Egyesület egyik tagja, Koczka Tibor szerint a jelöltség és a rektori megbízotti státusz összeférhetetlen, az ELTE ezt másképp gondolta.
A város vezetése tehát hivatalosan csak 2019-ben került az ellenzék kezére, a kormányrudat viszont már korábban átvették, amikor a Pro Savaria Egyesület önkormányzati képviselője, Molnár Tibor a rabszolga törvényként elhíresült módosítás hatására 2019 elejétől az akkor még ellenzéki frakcióval kezdett el együtt szavazni.
A felkészülés az önkormányzati választásra nem ment zökkenőmentesen a városban. Első körben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi koordinátorának beadványa nyomán megsemmisítette a módosított választókerületi beosztást a győri törvényszék. A bíróság az indoklás hiányát kérte számon a Helyi Választási Iroda vezetőjétől. Az irodát a település jegyzője, Károlyi Ákos vezeti, ő 2015 óta tölti be tisztét, vagyis kormánypárti és ellenzéki városvezetés alatt is dolgozott. A kerületi beosztásról is kiderült, hogy több (nem pártpolitikai) szempontot is figyelembe vettek, csak azokat nem írták bele a határozatba. Így a már indoklással ellátott, de az eredetileg megalkotott választókerületi rendszerben fogják megtartani idén Szombathelyen a választásokat.
A megyében van KDNP-s polgármester is, Bő településen Hajós Attila, aki 2010-ben azt a Pados Róbertet győzte le, aki a megyei hagyományoknak megfelelően még 1990-ben SZDSZ-esként indult, de 2006-ra már a Fidesz-KDNP támogatta. Az országosan együtt kormányzó pártok helyben nem tudtak megegyezni a jelölt személyében, így fordulhatott elő, hogy a Fideszét a KDNP jelöltje hívta ki sikeresen. Hajósnak azóta nem volt érdemi kihívója, 14 éve irányíthatja a a 700 fős települést.
Az MSZP-nek önálló jelölőszervezetként egy polgármestere van, Szabó József 2014 óta vezeti a 2500 lakosú Répcelakot, ahol a legutóbbi választáson már kihívója sem akadt. Az MSZP tevékenysége nem mentes a botrányoktól a megyében: a kőszegi szocialista pártszervezetet egy éjszaka alatt bővítette negyven főről ötszázra Zuschlag János és Tóth Csaba, akik közül az előbbinek börtönben, utóbbinak Zuglóban ért véget emlékezetes politikai karrierje. A botrány hatására az akkori pártelnök, Hiller István feloszlatta az összes szocialista pártszervezetet a megyében.
A megye egyetlen, tisztán civilek támogatta polgármestere a celldömölki Fehér László. Itt soha nem volt olyan polgármester, akit a Fidesz támogatott volna: a várost 1990-2002 között vezető Makkos István első két ciklusában az akkor még nem szatellitpárt KDNP, majd pártja elszatellitesedése után a Celldömölkért Egyesület színeiben nyert. A 2002 óta polgármester Fehér László két cikluson át MSZP-sként, azóta ő is civilként vezeti a várost.
Akad egy olyan vasi település, amelyhez hasonlót már Bács-Kiskun megyében is találtunk. Ott Kiskunfélegyházán, emitt meg Jánosházán esett meg, hogy 2014-ben a regnáló fideszes polgármestert egy szintén kormányközeli, de a gazdaság világából érkező jelölt váltotta. Kiss András függetlenként győzte le a várost két cikluson át a kormánypártok színeiben vezető Keresztes Istvánt. Kiss azóta is polgármester.
Ő mondta egy tavalyi interjújában, hogy „ha megfizetnék az embereket, nem Ausztriában dolgozna fél Vas megye”. A „fél megye” természetesen költői túlzás, de a naponta Ausztriába ingázók száma valóban jelentős. A népszámlálási adatok szerint minden tizedik Vas megyei dolgozó (a 127 133 főből 13 281 fő) a megyén kívül, minden bizonnyal Ausztriában találja meg a számítását.
A megye foglalkoztatottsági térszerkezete tovább bonyolítja a helyzetet. A lent látható térképen azt ábrázoltuk, hogy a helyben lakó foglalkoztatottak számához viszonyítva a településen mennyien dolgoznak. Ahol az érték alacsonyabb 100 százaléknál, ott az ingázás a jellemző. A 100 százalék feletti értékek munkaerő-beáramlást jelöl. Az utóbbi a nagyobb városokra jellemző, de a legkiugróbb értékeket kisebb településeken láthatjuk: Vaskeresztesen a gumicumikat gyártó MAM-Hungária Kft., Lukácsházán a gyógyszeripar, Bükön pedig a turizmus foglalkoztat a települések népességét jóval meghaladó embertömeget. A barnával jelölt településeken élő dolgozóknak több, mint kétharmada máshol kapott megfelelő munkát.
Vas megye az ország egyik leginkább kormánypárti térsége. A sárvári és a körmendi választókerületekben volt 2022-ben a nyolcadik és a harmadik legnagyobb a kormánypárti jelöltek támogatottsága. V. Németh Zsolt 1998, Ágh Péter 2014 óta képviseli a megyét az országgyűlésben, de a hozzájuk képest gyengébben szereplő Hende Csaba is 2006 óta képviseli Szombathelyt a parlamentben. Magyarán 10 éve már ugyanaz a három politikus képviseli a megyét a törvényhozásban.
Ennek ellenére magán Sárváron az országos átlagnál szorosabb eredmény született 2022-ben, bár az ellenzék még így is 15 százalékponttal kevesebb szavazatot kapott. 20 százalékponton belül volt a különbség Szombathelyen, Kissomlyón és Kiszsidányban, bár utóbbiban ehhez az is kellett, hogy sokan szavazzanak a német nemzetiségi képviselőre. Szombathelyen viszont annak ellenére kapott majdnem hatezer szavazattal kevesebbet az ellenzék az országgyűlési választáson, hogy a várost ellenzéki polgármester és ellenzéki koalíció vezeti.
A térség a 2014-es választásokat megelőzően is elég erősen jobboldali irányultságú volt, 2014 és 2022 között nem is voltak nagyobb változások a pártok támogatottságában. Azokon a kisebb településeken, ahol a Fidesz-KDNP támogatottsága csökkent, az ellenzék mindenhol 30 százalék alatt maradt, vagyis a kormánypárti visszaesést más magyarázza. A német nemzetiségi képviselőre szavazást Kiszsidány esetében már említettük, de a Mi Hazánk megjelenése is gyengíthette a kormánypártokat. Cák településén például 15 százalék felett teljesített a szélsőjobboldali párt.
Vas megyében tehát országgyűlési képviselők tekintetében a helyzet tíz éve változatlan, önkormányzati fronton eddig a megyeszékhelytől eltekintve szintén nem történt nagyobb fordulat. A stabilitás régóta jellemző, 1998 óta megkérdőjelezhetetlen a Fidesz hegemóniája – kivéve Szombathelyt, ahol 2002-ben és 2006-ban is az SZDSZ-es Hankó Faragó Miklós nyert egyéni parlamenti mandátumot. Vagyis a megyeszékhelyen lehet keresnivalója az ellenzéknek, ami 2024-ben is a regnáló polgármestert, a még Székesfehérvár kormánypárti polgármesterével is jó szakmai kapcsolatot ápoló Nemény Andrást indítja újra.
Nemény a 2022-es parlamenti választások rossz ellenzéki teljesítménye ellenére is bízhat a sikerében, hiszen a korábbi megyei elemzéseinkben visszatérő toposz itt is megjelenik, miszerint a nem-fideszes városvezetők sokkal inkább a települések jó gazdái kívánnak lenni, az ellenzéki politikai tábor vagy alternatíva építése helyett. Ez pedig azt eredményezi, hogy ezeknek a polgármestereknek az önkormányzati választások alkalmával az ellenzéki térfélen is jóval túlmutató és szélesebb társadalmi támogatottsága tud megképződni. Ez volt látható Szeged, illetve Nyírbátor esetében is.
A sorozat eddigi részei:
- Így szavaz a legkevésbé fideszes megye
- A megye, ahol a Fidesznek egyetlen ellenfele maradt: maga a Fidesz
- A megye, ahol a Fidesz buktatta meg saját polgármesterét
- Erős MSZP, aztán csak a Fidesz – a megye, ahol mindig a hatalmon lévő pártok jelöltjeire szavaztak
- Választások a reformáció fellegvárában
- A megye, ahol a legizgalmasabb csata nem a megyeszékhelyen várható
- A leginkább elöregedett megyében dúl igazán a szomszéd várak csatája
