2024. március 8. – 13:00
frissítve
Zala megye egy darabig a Fideszen kívüli jobboldali világ egyik meghatározó terepe volt. A kisgazdák, de még a KDNP is tudott itt önállóan országgyűlési képviselői mandátumokat szerezni, majd 2002-től már csak a Fidesz számára nőtt babér a vidéken, miközben Nagykanizsa egyedüli baloldali bástyaként dacolt a sorssal egészen a 2006-os önkormányzati választásokig. Egyetlen megyénk sincs annyira elöregedve mint Zala, aminek egyik oka, hogy 2011 óta elveszítették lakosságuk 8 százalékát, amivel Tolna mellett a legelnéptelenedőbb dunántúli megye.
Ugyanakkor nemcsak a megyébe költöző Nádas Péter lelt itt új otthonra, hanem sok más nyugdíjas értelmiségi és nyugati kalandor is. Közéleti szempontból Zala kevésbé nevezhető klasszikus politikuskeltetőnek, de több olyan történelmi személyiség is itt indította a pályáját, aki napjaink politikai gondolkodásának alapjait meghatározzák.
Zala megye a jobboldali mitológia fontos helyszíne, hiszen itt kezdte pályafutását Mindszenty József bíboros, akinek emlékközpontját Orbán Viktor személyesen avatta fel 2022. október 23-án Zalaegerszegen. Mindszenty az utóbbi években egyre szervesebben beépült a kormányzati emlékezetpolitikába, más második világháború előtti személyekkel és legitimista történelmi emlékezetpolitikai mozzanattal. Mindszenty zalaegerszegi és későbbi ténykedését is más fénytörésbe helyezte Ungváry Krisztián történész, aki külön monográfiát szentelt az egykori egyházi vezetőnek.
Jóval hétköznapibb, ha úgy tetszik populistább mozzanata volt a történelmünknek az a 2003 októberi kihelyezett kormányülés, amelyet Deák Ferenc szülőfalujában, Söjtörön tartott az akkori Medgyessy-kormány. A „söjtöri ebéd” kifejezése, ha nem is akkora nyomatékkal, de a pár évvel későbbi „őszödi beszéd” szópárhoz hasonlóan sokáig visszatérő eleme maradt a magyar politikának. Az akkor ellenzéki Fidesz, a Budapestről odahordott ételek alapján kezdte el írni a luxusbaloldal politikai balladáját. A téma 20. évfordulójára részletes visszaemlékezést készített a Telex. Az országos botrányt okozó eseményen, közel száz vendég étkeztetését oldották meg 734 ezer adóforintból 2003-ban, ami a mából visszatekintve inkább érzékelteti a magyar társadalom téma iránti érzékenységének elinflálódását, mintsem az élelmiszerárak emelkedését.
A megye, egészen pontosan Nagykanizsa a 20. századi baloldali progresszió számára is adott egy gondolkodót Fejtő Ferenc személyében. Fejtő Faludy György pályatársa volt, szinte majdnem ugyanakkor születtek és hunytak el, azonban Fejtő már a második világháború előtt Párizsba emigrált ahonnan csak Nagy Imre 1989-es újratemetésekor tért haza huzamosabb időre. Faludy viszont az országban maradt, így a recski kényszermunkatáborba internálták 1950-ben. Fejtő legmaradandóbb munkája a Népi demokráciák története című mű lett, amely baloldali irányból kritizálta a 1940-es évek második felében végbemenő kommunista monolit hatalmi rendszerek kiépülését térségünkben.
Zala hazánk egyik legkisebb megyéje, amelyben két megyei jogú városunk (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) mellett nem találunk közepes méretű (20 ezer főnél népesebb) várost, térségi központot. A megye harmadik pólusa a Balaton partján fekvő Keszthely, amely elhelyezkedése, oktatási, turisztikai és közlekedési funkcióinak hála, lényegében számos tekintetben felnő a két nagyobb központ mellé, habár lakossága nem éri el a 20 ezer főt. A települési ranglétra alsóbb fokain találjuk még a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű Zalaszentgrótot és Lentit, amelynek határmenti laktanyájában több ma aktív közéleti szereplő töltötte katonaéveit.
A megye választóinak több mint negyede ezer főnél alacsonyabb népességű kisfaluban lakott 2022-ben, ami jól mutatja, mennyire töredezett a térség településszerkezete. Rengeteg apró, esetenként csak néhány tucat háztartásnak otthont adó falu bújik meg a vadregényes zalai dombok között, ami kampánystratégiai szempontból valóságos rémálom, hiszen a szavazókörök közel 40 százaléka 500 főnél kisebb népességű településen található. Nem véletlen, hogy a Fideszen kívül 2024-re nem igazán maradt érdemi szervezeti háttérrel bíró szereplő a megyében. A 2022-es választásokra sikeresen benépesítették ellenzéki szavazatszámlálók a zalai szavazóköröket, azonban mikor ugyanezt helyiekkel próbálták megoldani 2018-ban, az urnák 40 százaléka felügyelet nélkül maradt.
A Fidesz rendre kiemelkedő listás eredményeket ér el ebben a megyében az országgyűlési választásokon, a 2010 előtti időkben is csak a nagykanizsai választókerületben születhettek baloldali mandátumok. Nagykanizsa ugyanakkor nem hagyományos szocialista iparváros. Az itteni iparfejlesztések az első világháborút követő országcsonkítás utáni eredményes kőolajkutatások után indultak, részben amerikai hozzájárulással. Az egykori MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Rt.) telep, tehát a jelenlegi Maort és Olaj utcák házai már a második világháború első éveiben felépültek, a kor vezető olajmérnökei költözhettek ide, ugyanakkor a városi legendával ellentétben sosem éltek itt amerikaiak. Ellenben a házak kialakítsa valóban észak-amerikai stílusú volt.
Nagykanizsa sorsát éppen Trianon és a határmenti lét pecsételte meg, hiszen különösen 1945 után a titói Jugoszlávia közelsége finoman szólva sem inspirálta a további iparfejlesztéseket. A Nagykanizsa – Zalaegerszeg rivalizálás sokáig, sőt talán máig is a köznyelv szintjén létező jelenség, amely a focistadionok lelátóin csupán abban a pár évben ölthetett testet, amíg volt első osztályú labdarúgás Kanizsán, azonban a klub jó ideje az NB III.-ban tanyázik.
Zalaegerszeg közelmúltbeli fejlesztéseit sokan egyszerűen annak tudják be, hogy a megyeszékhelynek volt egy Palkovics Lászlója. 2022 novemberéig gazdaságfejlesztési kulcsminisztériumok élén politizáló Palkovics regnálása idején adták át a ZalaZone nevű önvezetőautó-tesztpályát, valamint a német hadiipari óriásvállalat (Rheinmetall) épületeit is, de korábban a német Telekom is épp Zalaegerszegen tesztelte az 5G hálózatát.
Zalaegerszegen a fideszes Balaicz Zoltán 2019-ben háromszor annyi voksot kapott mint ellenzéki kihívója, és a kormánypárti jelöltek a város mind a 12 egyéni körzetében simán nyertek, így június 9. éjszakáján nem az itteni eredményeken lesz érdemes a frissítés gombot nyomogatni az NVI honlapján, hanem sokkal inkább a nagykanizsaiakon. Itt már legutóbb is 6-4 arányban verni tudta az ellenzék a Fideszt az egyéni körzetekben, de mivel a kiválasztott ellenzéki polgármesterjelölt személye nem hozta az egyéni jelöltekre leadott ellenzéki voksok számát, így szoros versenyben, de a Fidesz megőrizhette a város polgármesteri székét.
Nagykanizsa nem került be az országos hírekbe az egymással versengő és saját polgármester-jelöltet kiállító ellenzéki pártok tányércsörömpölésével sem, ugyanis itt nagyon korán eldőlt, hogy a DK-s Horváth Jácint lesz a kihívó. Az hogy ellenzéki közgyűlés mellett kormánypárti polgármester irányította a várost az elmúlt években, a koronavírusjárvány időszakában azért sem jelenthetett problémát, mert minden fontos jogot a fideszes polgármester gyakorolhatott. Később azonban a közgyűlés jelentős jogköröket tudott elvenni a polgármestertől, majd a polgármester által benyújtott költségvetést is jelentős módosításokkal fogadta csak el a városháza.
Nagykanizsa abból a szempontból is kivételes maradt, hogy itt nem repedt meg az ellenzéki együttműködés, a Fidesz egyetlen ellenzéki színekben megválasztott képviselőt sem tudott átállítani, ahogy történt az megannyi más városban, Szolnoktól, Tatabányán át Balmazújvárosig. A 2022-es választásokon sima vereséget szenvedett Horváth Jácint a Nagykanizsa központú országgyűlési választókerületben, ugyanakkor ha csak a nagykanizsai szavazókörök eredményeit vesszük alapul, mindössze 189 szavazattal kapott ki a Fidesz jelöltjétől, jelentősen nagyobb választási részvétel mellett (71 százalék), mint a 2019-es önkormányzati választáson volt (38 százalék). Ismertsége tehát biztosan adott, a 7-es számú önkormányzati választókerületet (Munkás utcai panel lakótelep) elég meggyőzően hozta 2019-ben.
Nagykanizsán igazából az lesz a döntő, hogy a választók melyik irányba szeretnék kimozdítani a várost a kialakult politikai patthelyzetből. A regnáló polgármester mellé kormánypárti képviselő-testületi többségnek szavaznak bizalmat, vagy a meglévő baloldali többség mellé egy ellenzéki polgármestert választanak. Helyi források arról számoltak be, hogy a Fidesz berkein belül nem vették alapvetésnek Balogh polgármester újrázását. Ezt az is bizonyítja, hogy 2023 októbere óta legalább háromszor mérték a város közhangulatát telefonos módszerrel, és ilyen módon tesztelték, hogy a helyi kórház igazgatója vagy a megyei közgyűlés kormánypárti elnökét látnák-e szívesebben a választók a város élén. Mindazonáltal úgy fest, Balogh – Horváth meccs lesz júniusban, miközben más szervezetek, mint pl. a Mi Hazánk, nem rendelkezik számottevő szervezeti háttérrel az egykori olajbányász városban. A párt jó hírének helyben az sem tett jót, hogy korábbi városi elnökük, Kötő Gyula volt az egyik „szkíta-vezér”, akit még év elején tartóztattak le, egy meglehetősen zavaros puccskísérlet előkészítése miatt.
A megye kisebb városaiban is találhatunk izgalmas helyi meccseket. Keszthelyen 2019-ben 55-45 arányban nyert a fideszes Nagy Bálint, aki 2022-ben országgyűlési mandátumot szerzett, és a nyáron megtartott időközi választáson úgy lett újra kormánypárti polgármestere a balatoni városnak, hogy ellenzéki oldalról nem is érkezett kihívó, így akkor is megnyerte volna ezt a voksolást a Fidesz, ha személyesen csak Manninger Jenő ment volna el aznap szavazni saját magára. Most júniusban viszont ennél jelentősen nehezebb dolga lesz. Szintén érdekes Zalaszentgrót esete, ahol 2010-ben lett MSZP-s polgármestere a Zala-völgyi kisvárosnak, holott akkoriban elég kevés helyen váltottak pont egy szocialista politikusra az ország választói. Baracskai József legutóbb már függetlenként, de erős DK-s hátszéllel tudta megőrizni székét, esélyt sem adva a Fidesz helyi politikusának.
A sorozat eddigi részei: