24.hu: A Mi Hazánk korábbi nagykanizsai elnöke volt az egyik hatalomátvételre készülő szkíta
2024. január 25. – 17:50
Kötő Gyula, a Mi Hazánk Mozgalom volt nagykanizsai elnöke volt az egyik szkíta, aki társaival együtt erőszakos hatalomátvételre készült, írja a 24.hu. Az ügyben egy 53 éves zalai, egy 68 éves veszprémi és egy 88 éves váci férfi letartóztatását indítványozta a Zala Vármegyei Főügyészség, a gyanú szerint a „szkíta-vezérek” elhatározták, hogy erőszakosan megdöntik Magyarország alkotmányos rendjét, és átveszik a hatalmat. Ezt a céljukat egy YouTube-videóban ki is nyilvánították – derült ki a főügyészség közleményéből.
„A felvétel tartalma szerint tervüket külföldi fegyveres csoportok bevonásával, illetve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek elleni erőszakos fellépéssel kívánják végrehajtani. A hatalom erőszakos átvétele érdekében ekkor bejelentették az ún. Szkíta Nemzetőrség megalakulását is” – írták.
Kötő Gyula 2022 tavaszán még a Mi Hazánk Mozgalom nagykanizsai elnökeként nyilatkozott, A 24.hu megkereste a pártot, akik azt mondták, hogy Kötő 10 hónapon keresztül volt a párt nagykanizsai elnöke évekkel ezelőtt, párttagsága 2023. augusztus elején szűnt meg, miután beadta a kilépési nyilatkozatát. Azt is írták: nem volt tudomásuk arról, hogy Kötő azóta szélsőséges szkíta csoport tagja lett.
A 444.hu szerint a három őrizetbe vett férfi közül az egyik a 88 éves Szigeti Sándor, őt a Szövetség a Szent Korona Országáért (SZASZKO) nevű párt weboldalán sikerült megtalálni. Ő lehet a hatalomátvételre készülő csoport vezetője. A felesége a Blikknek azt mondta, a 88 éves férje nem igazán értette, mi történik vele, amikor elfogták a TEK-esek. Nagyon felment a vérnyomása, félő volt, hogy baj lesz a szívével, ezért egy budapesti kórházba szállították.
A Zalaegerszegi Járási Ügyészség sajtóközleménye szerint a nyomozási bíró két gyanúsítottat a Zalaegerszegi Járásbíróságon, a harmadik férfit külső helyszínen hallgatta meg, s az ő esetében a letartóztatás Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) történő végrehajtását rendelte el.
A tárgyalóteremben a két gyanúsított tudomásul vette a döntést, a védőik három napot tartottak fenn, a harmadik gyanúsított és védője fellebbeztek a szabadlábra helyezés érdekében.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népszámlálási adatai szerint 2439-en vallották magukat szkítának Magyarországon, és azt állították, hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük. Pócs Alfréd egri önkormányzati képviselő aláírások is gyűjtött annak érdekében, hogy az Országgyűlés hivatalosan nemzetiséggé nyilvánítsa a szkítákat. Mivel több mint ezer aláírást sikerült összeszednie, ezért parlamenti bizottság elé került a kérdés, de ott a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozva lesöpörték az ügyet az asztalról.
